Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download
image

Bányai István igazságügyi szakértő tanulmányával szeretné meghonosítani szakértői berkekben az „expertológia” fogalmát, vagyis azt a módszertant, ami az igazságügyi szakértőt alapvetően megkülönbözteti a „szakembertől”. A szerző szerint az „expertológia” módszertani helye a jog és a különféle szakterületek közötti virtuális tér, elsődleges szerepe pedig a szakmai tényekből levont következtetések jogi konformitásának biztosítása. Létezethet-e egységes igazságügyi szakértői módszertan? A tanulmány célja az egységes módszertan (expertológia) hipotézise igazolása, vagy - számolva ezzel a lehetőséggel is - cáfolata. Az eredeti írás „Expertológia, az egységes igazságügyi szakértői módszertan keretei” címmel a Magyar Jog 2017. évi 7-8. számának 505-516. oldalán jelent meg.

Eseménydús, küzdelmes évet hagy a háta mögött a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke. Dr. Agárdi Tamás, aki 2014 októbere óta áll a kamara élén, az interjúban kifejtette: az új törvény egy sor olyan változtatást írt elő, ami több szakértő addigi világképébe csak nagyon nehezen volt beilleszthető, sőt - tette hozzá - még most sem simul össze a korábbi és a jelenlegi világkép mindenkiben. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy valahára kialakuljon a fejünkben az a rend, amit maga a törvény is diktál. Ideje lenne belátni, hogy nincs mese, nincs kifogás, a törvényt végre kell hajtani! A MISZK elnöke az elmúlt hónapok fejleményeiről, küzdelmeiről, de a jövőbeli teendőkről is szót ejtett év végi interjújában.

Ténytudósítást adott dr. Földi Ferenc igazságügyi fegyverszakértő az október 31-én rendezett Második Országos Kriminalisztikai Szakmai Konferencián egy több mint 60 éve történt eseményről, amely a tárgyszerű módszertan dacára, máig torokszorítóan közel áll hozzánk. A szakmai előadás részletei azt példázzák, hogy az igazságügyi szakértő a tárgyi valóság törvényszerűségeinek gondos feltárásával hatékonyan szolgálja az igazságszolgáltatás és a közvélemény számára is a tények szakszerű értelmezését.

A nemzetgazdasági miniszter készülő rendelettervezete újraszabályozza az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét. E szerint 2018. január 1-jétől az engedélyezési eljárás helyébe bejelentési eljárás lép, ami azt jelenti, hogy a bejelentési eljárás megindításával egyidejűleg az ügyfél jogosulttá válik az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzésére.

Az Alkotmánybíróság (Ab) november 10-én közzé tett határozatában elutasította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 461. § (4) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezéseket. Az Ab szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy bizonyos kábítószerek mennyiségének meghatározásához a jogalkotó olyan szabályt alkotott, amely nem konkrét tömegértékben határozza meg a számítás alapját, hanem egy absztrakt mércét használ. A határozat külön is kitért az igazságügyi szakértők szerepére.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) szervezésében október 31-én Budapesten rendezték meg a Második Országos Kriminalisztikai Szakmai Konferenciát. A „Közösen az igazságszolgáltatásért, a bűnüldözésért” című tanácskozáson dr. Szecskó József igazságügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormány döntése alapján létrejött egységes szakértői kutatóközpont nagymértékben hozzájárulhat az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödéséhez.

A szakértői bizonyítás a valóság feltárásának egyetlen módja minden olyan esetben, amikor a jogalkalmazónak különleges szakértelemre van szüksége - írja vitacikkében Mittermayer Ödön, aki csaknem három és fél évtizeden keresztül készített szakvéleményeket, és szolgálta a szakértői társadalom érdekeit. Véleménye szerint a szakértő az eljárás során a jogalkalmazó alárendeltje, és nem „legfőbb segítője”, miközben a szakértői bizonyítás iránti igény meredeken csökken.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) szervezésében október 31-én rendezik meg a Második Országos Kriminalisztikai Szakmai Konferenciát, „Közösen az igazságszolgáltatásért, a bűnüldözésért” címmel a  Nemzetközi Oktatási Központban (1126 Budapest, Böszörményi út 21.). Az intézményen belül nincs parkolási lehetőség. A konferencia résztvevői – az igazságügyi szakértői munkához kapcsolódóan – megismerhetik a nyomozati szak, a kriminalisztika és a kapcsolódó szakterületek legújabb szakmai eredményeit.

Dr. Sipos Gyula r. vezérőrnagy, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője nemrégiben intézkedést adott ki a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság számlabefogadásának rendjéről. A 26/2017. (IX. 25.) ZMRFK intézkedés harmadik fejezete a szakértői számlák befogadási rendjét szabályozza.

Madas László igazságügyi repülőgép- és légi üzemeltetési szakértő nem fogadta el, hogy a büntetőbíróság egy repülőgép-balesetre vonatkozó szakvéleményére első-, majd másodfokon is alacsonyabb összegű szakértői díjat állapított meg, mint amennyit igényelt. Megítélése szerint olyan személyek döntenek a munkája díjáról, értékéről, szavahihetőségéről, akiknek nem lehet megfelelő szakértelmük ezen a speciális szakterületen. A szakértői díjat megállapító végzések ügyében ezért a Kúriához, majd az alapvető jogok biztosához fordult jogorvoslatért.