A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság március 27-én benyújtotta a parlamenthez a 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A Péterfalvi Attila elnök által jegyzett 140 oldalas dokumentum a 26-27. oldalán foglalkozik az igazságügyi szakértők adatkezelésével.
Változtatás nélkül közöljük a beszámoló II.1.1. Igazságügyi szakértők adatkezelése című részét:
„A Hatóság a 2022. évről szóló beszámolójában bemutatta, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység során folytatott adatkezelési műveletekkel összefüggésben több jogértelmezési problémát azonosított. Ezen téma folytatásaként, illetve újabb igazságügyi szakértői adatkezelések vizsgálatának tapasztalatai alapján a Hatóság 2023 nyarán a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara képviselőivel szakmai egyeztetést folytatott, amely során számos elméleti és gyakorlati kérdés megvitatásra került. A Kamara és a Hatóság egységes álláspontja szerint jogszabály-módosítás is szükséges ezen a szakterületen. A Hatóság el is juttatta a szabályozás előkészítéséért felelős minisztérium részére a családjogi jogalkotást érintő javaslatait az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt (a továbbiakban: Szaktv.) érintően.
A Hatóság főként a családjogi peres eljárásokban kirendelt igazságügyi pszichológus szakértők vizsgálata során keletkezett személyes adatokra vonatkozó érintetti joggyakorlás körében azt tapasztalta, hogy a bíróságok kirendelő végzései nem tartalmaznak utasítást a hozzáférés korlátozására vagy megadására. Ugyanakkor, a kirendelt szakértőt titoktartási kötelezettség terheli, és előállhat az a helyzet, hogy a kiskorú által a szakértői vizsgálaton elmondottak olyan információkat tartalmaznak, amelyeknek a törvényes képviselő általi megismerése a gyermek számára hátrányos következményekkel járhat. A Hatóság eljárási tapasztalatai szerint ilyen esetekben a szakértő kezdeményezésére a kirendelő bíróság utólagosan hoz a hozzáférési jog megtagadásáról szóló végzést, azonban arra is volt már példa, hogy döntés helyett a bíróság a hatáskörének hiányát állapította meg. A hozzáférési jog sérelme miatt a szülők, törvényes képviselők által a Hatóságunknál kezdeményezett adatvédelmi hatósági eljárások esetében azonban a szakértő által a kirendelő bíróságtól kért döntés olyan előkérdés, amely a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárás felfüggesztését eredményezi. A fentiekre tekintettel a gyermekek érdekeit szem előtt tartva a Hatóság indokoltnak látja azt, hogy a kirendelő szerv minden esetben hozzon erre vonatkozó döntést. Ennek biztosítása céljából a Szaktv., illetve a Pp. vonatkozó rendelkezéseinek módosítása szükséges úgy, hogy a kirendelő hatóság vagy bíróság ne előzetesen, hanem a szakértői vizsgálat tapasztalatainak figyelembe vételével döntsön a hozzáférési jogról. [NAIH-6627-1/2023]
A következő kérdésként ebben a problémakörben a magánszakértő adatkezelésének jogalapja merült fel. A Szaktv. 53. § (1) bekezdése az adatkezelés jogalapját az érintett hozzájárulására szűkíti, miközben a GDPR szerint az adatkezelés a 6. cikkben felsorolt jogalapok egyikén folytatható, tehát a Szaktv. ezen szakasza is felülvizsgálatra szorul a GDPR-nak történő megfelelés érdekében.
A szakértő által készítendő hangfelvétellel kapcsolatosan is gyakorlati problémák merültek fel, melyek alapja azon szabály, mely szerint „a vizsgálat során a szakértő a vizsgált személy vagy annak törvényes képviselője írásos beleegyezése esetén hangfelvételt készíthet.” A szakértő részéről a hangfelvétel készítésének és felhasználásának célja a vizsgálat során elhangzottak rekonstruálása, és az elhangzottak alapján a megalapozott szakmai álláspont kialakítása. A gyakorlatban azonban a szakértők számára sem egyértelmű, hogy a felvétel megőrzése meddig indokolt és jogszerű, és az adatkezelés mely pontjáig gyakorolhatja a hozzájárulása visszavonásának jogát. A vonatkozó IRM-rendelet idézett rendelkezésének nyelvtani értelmezése szerint az érintetti hozzájárulás csak a felvétel elkészítéséhez tekinthető megadottak, és a hozzájárulás terjedelme a felvétel felhasználására már nem terjed ki – miközben a felvétel készítésének és felhasználásának célja a fent kifejtetteknek megfelelően azonos. Így a felvételt a szakértő a Szaktv. 40. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján, jogi kötelezettség teljesítése jogalapon kezeli és használja fel, ekkor azonban a cél elérése után – amely lehet az írásbeli leirat elkészülte, vagy annak érintett általi megismerése is – sem törölhető a felvétel, mert a Szaktv. 42. §-a kötelező őrzési időt ír elő. A hozzájárulás visszavonásának lehetősége a hozzájárulásos jogalap alkalmazásának alapvető feltétele. A hivatkozott esetben ugyanakkor a hozzájárulás visszavonásának megkérdőjelezhetősége miatt a hozzájárulás nem tekinthető érvényes jogalapnak a hangfelvételek készítése esetében sem.
A fentiekre tekintettel a Hatóság javasolta az Igazságügyi Minisztériumnak az IRM-rendelet 20/A. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését és a hangfelvétel készítésére és felhasználására vonatkozó rendelkezések pontosítását. A rendelkezés hatályon kívül helyezése megtörtént. Az IM válasza szerint továbbá a probléma teljes körű rendezésére a szakértői tevékenységet érintő jogszabályok koncepcionális felülvizsgálata során kerülhet sor. [NAIH-4665/2023].”
