Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download

Az igazságügyi szakértésnek napjainkban ismert és elfogadott formája másfél évszázaddal ezelőtt, a XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttére több tényező is befolyással volt: így a természettudományok fejlődése és a tudományágak differenciálódása, azonkívül a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási jogszabályokban. Már az Osztrák–Magyar Monarchiában, majd a két világháború között a hozzáértő tanúkat törvényszéki hites szakértőknek nevezték.

A második világháború végétől az 1990-es évekig az igazságügyi szakértők intézeti, állami keretek között, illetőleg kijelölt szakértőként másod- vagy mellékállásban tevékenykedhettek. Az első szakértői intézet, az „Országos Művegyészeti Intézet” (mai nevén az Országos Toxikológiai Intézet) is csaknem másfél évszázada, 1872-ben alakult meg. Az igazságügyi szakértői rendszer alapjait a 29/1964. Korm. számú rendelet rakta le: tíz területi igazságügyi szakértői irodát nyitottak az országban. Az igazságügy-miniszter 1992-ben létesítette az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalát, amelynek neve 2006-tól Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) elnevezésre módosult.

1909-ben jött létre az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal, amelynek keretében működött a Bűnügyi Laboratórium, ahol ujjnyom-, lábnyom-, í­rás-, lőfegyver-, vérfolt-, textilvizsgálatot, fényképészeti tevékenységet végeztek, szakvéleményeket készítettek. 1961-ben a Bűnügyi Technikai Intézet megalapí­tásával kezdődött a modern kriminalisztikai vizsgálatok széleskörű bevezetése hazánkban. 1990-ben a Bűnügyi Technikai Intézet elnevezése Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) lett.

2017. január 1-jén a BSZKI és az ISZKI összeolvadásával megalakult a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK), amelyet a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter közösen irányít. Az NSZKK igazságügyi szakértői tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatokat lát el. A központban büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljának meghatározását, továbbá arcképelemzést is végeznek.

Az 1980-as évek végén megélénkült az igazságügyi szakértők érdekvédelmi tevékenysége. 1989 decembere és 1990 januárja között hét területi szakértői egyesület alakult az országban. Az egyesületek 1990 márciusában létrehozták a Magyar Igazságügyi Szakértői Egyesületek Szövetségét, amelynek elnöke Mittermayer Ödön lett. A szövetség még 1990-ben levelet írt Balsai István igazságügy-miniszternek, amelyben – minden olyan szakértői területen, ahol a tevékenység nem intézményhez kötött – a szakértői munka privatizálására tett javaslatot.

Az egyesületi törekvések csak 1995-ben hoztak eredményt, ekkor fogadta el ugyanis az Országgyűlés az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényt, amely rögzítette: az igazságügyi szakértők érdekeit egy köztestület, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) képviseli. A MISZK-nek megalakulása óta négy elnöke volt: Susa Éva (1996–2000), Melegh Gábor (2000–2012), Lovász Zoltán (2012–2014) és Agárdi Tamás (2014–).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

A törvény alapján 1996 áprilisa és júniusa között nyolc területi kamara is létrejött:

  • Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
  • Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
  • Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
  • Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
  • Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,
  • Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
  • Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
  • Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén.

A területi kamarák két évtizeden keresztül működtek, és 2016. augusztus 15-én a MISZK-be való beolvadással szűntek meg.

A MISZK a kamarai törvény alapján az igazságügyi szakértői tevékenység támogatásával, a szakmai és fegyelmi elvek meghatározásával és érvényesítésével, a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el. Az igazságügyi szakértők a bíróság, az ügyészség, a rendőrség vagy más hatóság, megbízás alapján pedig bármely állampolgár és szervezet számára szakvéleményt készítenek, hogy speciális szakértelmükkel hozzájáruljanak az ügyek felderítéséhez, a tényállások érthetőbbé tételéhez, illetve valamely szakkérdés eldöntéséhez.

Az Országgyűlés 2005. május 23-én fogadta az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvényt, amelyhez csaknem egy tucat miniszteri rendelet is kapcsolódott. Ezek egyebek között a szakértői működést, az alapképzést, a szakértői igazolványt, a különböző szakterületeket és azokhoz kapcsolódó képesítési és szakmai feltételeket, továbbá a szakértők díjazását szabályozták.

Az Országgyűlés 2013. június 3-án fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését, amely módosította az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény több rendelkezését. A 2013. évi LXXXIV. törvény július 1-jén lépett hatályba. A javaslat indokolása szerint „a törvénymódosítás egyértelműen rendezi a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és a területi kamarák státuszát, feladatait. Egyértelművé teszi, hogy mindkét szerv köztestület (jogi személy), a MISZK-et a területi kamarák alkotják.” A módosítás emellett bevezette a „három csapás” intézményét, amely szerint ki kell zárni a kamarából azt a szakértőt, akiről „a kamara nyolc éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy etikai vétséget követett el”. A törvény 1. §-ából pedig – „az igazságügyi szakértői kamara az igazságügyi szakértők önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete” – kikerült a „szakmai” jelző.

Ugyancsak 2013. július 1-jén lépett hatályba a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, amely arról is rendelkezett, hogy mely hivatásrendek képviselői részesülnek fokozott büntetőjogi védelemben, azaz kik a törvény értelmében hivatalos személyek. Az igazságügyi szakértők nem kerültek ebbe a körbe, ők az új Btk. szerint közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek.

Csaknem kétéves előkészítő munka után, amelyben a szakértői társadalom jelentős része is aktívan részt vett, az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt. A korábbi jogalkotói gyakorlattól eltérően a szakértők már kezdettől fogva bekapcsolódhattak az előkészítő tevékenységbe. Így részt vettek a „Szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban” tárgykört vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport kilenchónapos munkájában, és a 400 oldalas összefoglaló véleményben több fontos kérdésben sikerült érvényesíteni elképzeléseiket. Az előkészítés során kiváló munkakapcsolat jött létre az igazságügyi tárca és a MISZK között. Ennek eredményeként születethetett meg a Problématérkép, amelyben a felek rögzítették, mely területeken van szükség a szabályozás felülvizsgálatára, megváltoztatására.

Az új jogszabály „egybefésülte”, „kódexesítette” az igazságügyi szakértőkre, intézeteikre és érdekvédelmi szervükre vonatkozó joganyagot. Korábban ugyanis az igazságügyi szakértői tevékenységről a 2005. évi XLVII. törvény, míg az igazságügyi szakértői kamaráról az 1995. évi CXIV. törvény rendelkezett.

A jogszabály három nagyobb kérdéscsoportra épül:

  • az igazságügyi szakértők jogállását,
  • az egységes kamara működését, valamint
  • az átmeneti időszakot szabályozó rendelkezésekre.

Az igazságügyi szakértők jogállását a törvény 3–59. §-ai szabályozzák. A jogalkotó ebben a részben határozza meg az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmát, a szakértővé válás feltételeit, a névjegyzék tartalmát, a névjegyzékből való törlésre, a szakértők képzésére és értékelésére vonatkozó szabályokat. Itt kaptak helyet az igazságügyi szakértői intézmények, intézetek és testületek jogállását részletező rendelkezések is. Külön fejezet foglalkozik a szakértő eljárásával, amely egyebek közt tartalmazza a szakértő jogait és kötelezettségeit, a kirendelés szabályait és a szakvélemény tartalmi kritériumait. Ebben a fejezetben vannak a szakértői díj és a kamarai költségátalány keretszabályai. A törvény kitér a szakértőjelölt és a mentor kapcsolatára is.

Az egységes kamara működését a törvény 60–138. §-ai szabályozzák. A jogalkotó ebben a részben határozza meg a kamarára vonatkozó általános szabályokat, a kamara feladatait és a hatósági ügyeinek eljárási szabályait. A kódex részletezi a kamarai tagság keletkezésének, megszűnésének, megszüntetésének és szüneteltetésének eseteit. Itt kaptak helyet a kamara szerveire (így a küldöttgyűlésre, az elnökségre, a bizottságokra, szakmai tagozatokra és a hivatalra) vonatkozó szabályok. Külön fejezet foglalkozik a módszertani levél kidolgozásával, elfogadásával és közzétételével. A törvény egyik legterjedelmesebb fejezete a fegyelmi eljárás szabályait részletezi (93–129. §), amelyet az etikai vétség, az etikai eljárás és a törvényességi felügyelet általános szabályai követik.

Az átmeneti időszakot a törvény 141–159. §-ai szabályozzák. Ezek a rendelkezések a törvény hatályba lépését (2016. június 15-ét) követő teendőket részletezik. Az átmeneti rendelkezések kitérnek a MISZK elnöke és elnökhelyettesei által alkotott ügyvivő testület eljárására, a területi kamarák egyesüléssel kapcsolatos feladataira, továbbá az egységes kamara 2016. szeptember 15-i alakuló ülésével összefüggő szabályokra.

A kódex meghatározása szerint az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását. Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult. Az igazságügyi szakértőnek nem csak a jogszabályi rendelkezéseket, hanem a tevékenységére irányadó szakmai szabályokat is meg kell tartania. A jogi és a szakmai előírások megtartása mellett a szakértői tevékenységet a legjobb tudása szerint is köteles végezni.

A 2016. évi XXIX. törvény értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet erre feljogosított természetes személy (igazságügyi szakértő), gazdasági társaság és szolgáltató, igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szervezet, továbbá a külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv végezhet. A szakértői tevékenység önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság (szolgáltató) tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében végezhető.

A MISZK-nek napjainkban mintegy 3500 tagja van. A szakértők 290 szakterületbe sorolva segítik a jogalkalmazókat és az igazságszolgáltatást. Vannak közöttük orvosok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, de nyomszakértők, művészettörténészek, numizmatikusok és becsüsök is. A szakértők évente több százezer szakvéleményt készítenek.

A MISZK 2002-től nyomtatott lapot, 2011-től pedig honlapot hozott létre. Az „Igazságügyi szakértői kézikönyv” a kamara gondozásában 2010-ben jelent meg.

 

Külön köszönet Mittermayer Ödön igazságügyi szakértőnek értékes információiért.