Elkészítette első parlamenti beszámolóját az Integritás Hatóság. A 81 fős korrupcióellenes szervezet nem rejti véka alá kritikáját: külföldi tapasztalatokra hivatkozva azt állítja, több jogkör is hiányzik az eredményes feladatellátáshoz. Így többek között nincs nyomozati jogosultságuk, de nem vonhatják el a nyomozó hatóság hatáskörét sem. A beszámolót az Országgyűlés gazdasági bizottsága április 16-án elfogadta.

Kövér László házelnök javaslatára az Országgyűlés gazdasági bizottsága elé kerül az Integritás Hatóság tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló. A 36 oldalas dokumentumot – az elnöki évértékelővel együtt – Biró Ferenc, a szervezet vezetője jegyzi.

A parlament másfél éve, 2022. október 4-én fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényt, amely egyebek mellett az Integritás Hatóság (IH) felállításáról is rendelkezett. Az új intézményről az Országgyűlés 150 igen szavazattal, 12 nem és 19 tartózkodás mellett döntött azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján.

A hatóság feladatává tették, hogy felvegye a kesztyűt a korrupcióval szemben, őrködjön az Uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett. Ennek jegyében a szervezetnél bárki panaszt tehet, de hivatalból is indíthat eljárást, amikor azt tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. Így az Integritás Hatóság

• fellép minden olyan esetben, ha az uniós források felhasználásával vagy annak ellenőrzésével kapcsolatban visszaélésgyanús esettel találkozik;
• intézkedik, ha az uniós forrásokkal kapcsolatban összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértést tapasztal;
• hatásköre kiterjed a csak részben uniós pénzből megvalósuló projektek vizsgálatára;
• visszamenőlegesen is vizsgálhatja, történt-e csalás az uniós forrásokkal;
• évente elemző integritásjelentést készít;
• évente és eseti ajánlásokat ad ki arról, miként használjuk fel az uniós pénzeket;
• vizsgálati eljárást folytathat;
• eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet;
• kezdeményezheti más szerv eljárását;
• bíróság előtt pert indíthat;
• az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekről tájékoztatási kötelezettséget írhat elő;
• a közbeszerzési eljárásból kizárt személyekről és cégekről nyilvántartást vezet;
• nyilvános vagyonnyilatkozatokat ellenőrizhet.

Nos, a hatóság első évi tevékenységéről szóló beszámoló szerint – annak ellenére, hogy minden előzmény nélkül, mondhatni nulláról indult – tavaly 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgált meg. A 81 fős hatóság múlt év végéig 215 bejelentést kapott, öt lezárt vizsgálata során 19 intézkedést tett, és 12 ajánlást fogalmazott meg. Összesen két helyszíni ellenőrzésen vettek részt, két esetben kezdeményezték a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását és egy alkalommal indítottak közigazgatási pert a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben. Mindösszesen egyszer éltek azzal a jogkörükkel, hogy az ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárást két hónapra felfüggeszthetik. Tájékoztatási kötelezettséget viszont egyszer sem írtak elő, ahogy közigazgatási bírságot sem szabtak ki.

Eddigi eredményeivel maga az Integritás Hatóság sem elégedett. A gondokat A hatékony feladatellátás akadályai című fejezetben foglalták össze. Mint írják: „a rögzített feladat- és hatáskörök jogszabályi keretei a gyakorlatban számos esetben nem alkalmasak arra, hogy a hatóság feladatának szánt jogalkotói célt előmozdítsák.”

Egyes meglévő jogkörüket azért nem tudják alkalmazni, mert az ágazati jogszabályok nem jogosítják fel őket fellépésre. Másrészt az eredményes feladatellátáshoz bizonyos jogkörök hiányoznak. Miután megvizsgálták a szlovén, a lett, az olasz, a litván, a román és a görög korrupcióellenes hatóságokra vonatkozó jogszabályi környezetet, kiderült, hogy a külföldi társszervezetek olyan jogkörökkel rendelkeznek, amelyekkel a magyar nem. Így az Integritás Hatóságnak

• nincs nyomozati jogosultsága, nem vonhatja el a nyomozó hatóság hatáskörét;
• az adatokhoz való hozzáférése a jogszabályi harmonizáció hiányában a gyakorlatban nem biztosított;
• az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és vagyonnyilatkozatokat nem tudja elektronikus információs rendszerben ellenőrizni.

Ezzel szemben például a lett korrupcióellenes hatóság (KNAB) nyomozást folytathat, őrizetbe vehet, lőfegyvert is viselhet, emellett jogosult felelősségre vonni a jogsértést elkövető köztisztviselőket, szankciókat kiszabni velük szemben. Az Integritás Hatóság a szabályozás módosítása érdekében egyeztetést kezdeményezett az Igazságügyi Minisztériummal és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával.