Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download

A 2016. június 15-én hatályba lépett új szakértői törvény végleges változata – szakértői javaslat[1] elfogadásával – alapvető szemléletbeli változást hozott igazságügyi szakértők  perbeli státusza vonatkozásában: „A szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását[2] – írja a Közjegyzők Közlönye 2017/2. számában megjelent tanulmányában Bányai István igazságügyi szakértő. – Abból adódóan, hogy szakértő immár nem csupán segítője – mint korábban - a szakkérdés eldöntésének, hanem szakértő az, aki jogosult, és egyben hivatott megítélni a szakkérdéseket, megnőtt az elvárás szakértők munkája, a szakértői munka tudományossága irányában. Kérdés azonban, hogy mit kell érteni a tudományosság meglehetősen általános fogalma alatt, és milyen „tudományos” elvárások támaszthatók kirendelők részéről szakértők irányában.

Máté István Zsolt kollégánk doktori értekezése olvastán az ember a 100. oldal környékén érkezik el a digitális bizonyítékok lényegének szakmai feltárásához, ám aki idáig eljutott, az máris egy lebilincselő történeti és műszaki elbeszélés élményével lett gazdagabb. Innentől pedig a kriminalisztika könyvekből és filmekből ismert világába lépünk, s azon vesszük észre magunkat, hogy egy tudományos, lelkiismeretesen lábjegyzetelt mű igézetében, képesek vagyunk szenvedélyesen követni Máté István Zsolt informatikai-gondolati útmutatásait.

Az igazságügyi szakértői társszakmák művelői számára is hasznos módszertani kirándulásra és korszerű ismeretek begyűjtésére alkalmas ez a doktori értekezés, amely érdeklődésre tarthat számot a bírák, ügyészek, nyomozók és ügyvédek körében is.

Link: Máté István Zsolt igazságügyi informatikai szakértő doktori értekezése_pdf

Bányai István igazságügyi szakértő tanulmányával szeretné meghonosítani szakértői berkekben az „expertológia” fogalmát, vagyis azt a módszertant, ami az igazságügyi szakértőt alapvetően megkülönbözteti a „szakembertől”. A szerző szerint az „expertológia” módszertani helye a jog és a különféle szakterületek közötti virtuális tér, elsődleges szerepe pedig a szakmai tényekből levont következtetések jogi konformitásának biztosítása. Létezethet-e egységes igazságügyi szakértői módszertan? A tanulmány célja az egységes módszertan (expertológia) hipotézise igazolása, vagy - számolva ezzel a lehetőséggel is - cáfolata. Az eredeti írás „Expertológia, az egységes igazságügyi szakértői módszertan keretei” címmel a Magyar Jog 2017. évi 7-8. számának 505-516. oldalán jelent meg.

Ténytudósítást adott dr. Földi Ferenc igazságügyi fegyverszakértő az október 31-én rendezett Második Országos Kriminalisztikai Szakmai Konferencián egy több mint 60 éve történt eseményről, amely a tárgyszerű módszertan dacára, máig torokszorítóan közel áll hozzánk. A szakmai előadás részletei azt példázzák, hogy az igazságügyi szakértő a tárgyi valóság törvényszerűségeinek gondos feltárásával hatékonyan szolgálja az igazságszolgáltatás és a közvélemény számára is a tények szakszerű értelmezését.

Az új szakértői törvény kiemelt célja volt a szakértői tevékenység minőségbiztosítási rendszerének kiépítése, ennek ellenére a törvény kevés minőségbiztosítási szempontú, konkrét rendelkezést tartalmaz, ill. a rendszer kidolgozását és működtetését alacsonyabb szintű – még meg nem alkotott – jogszabályokra, illetve a szakértői kamarára bízta. A minőségbiztosítási rendszer létrehozásának és működtetésének előkérdése annak tisztázása, egyáltalán mi az a ,,minőség”, amit biztosítani kell a szakértői tevékenység során. Nógel Mónika ügyvéd, kutató cikke.

Az új szakértői törvény előremutató módosításokat vezet be a szakértőjelölti rendszerben, ugyanakkor sok tekintetben adós marad a minőségbiztosítási szempontból kívánatos kérdések rendezésével. Ezen hiányosságok pótlása, illetve a törvény egyes utaló szabályainak tartalommal való kitöltése a törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő alacsonyabb szintű jogszabályokra és a kamara szabályzataira hárul. Nógel Mónika ügyvéd, kutató cikke az Ügyészek Lapjának 2016/3-4. számában jelent meg.

Rózsa Erika bíró 2015 nyarán tartalmas összefoglalót írt, amelyben az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó jogi szabályozást mutatja be, különös figyelemmel a szakértői díjjegyzék ellenőrzésének és a szakértői díj mérséklésének jogszabályi hátterére és annak gyakorlatára.

Rózsa Erika: A szakértői díj megállapítása, ellenőrzése, mérséklése