A hangfelvételek kriminalisztikai vizsgálata
A hangfelvételek vizsgálata nem csak az amerikai televíziós sorozatokban lehetséges. A magyar hangtechnikai szakértők hasonló tevékenységet végeznek nap mint nap, azonban a filmekben látható, egyszerűnek tűnő és azonnal eredményt hozó beavatkozásoktól jelentősen eltér a valódi kriminalisztikai vizsgálat. Egy-két gombnyomással nem lehet csodát tenni. Nem varázsolhatók elő a felvételen nem rögzített hangi információk és egy felvett beszélgetésből nem állítható elő egy teljesen más tartalmú dialog. Az igazságügyi hangtechnikai szakértést mutatja be röviden Balla Gábor hangtechnikai szakértő az alábbi cikkben.
Általában véve igaznak tekinthető az az állítás, miszerint a polgári felhasználásra bevetett legújabb technikák és technológiák a hadiipari fejlesztések eredményeinek köszönhetők. Nincs ez másként a drónokkal (a pilóta nélküli légi járművekkel) sem, hiszen alig harminc esztendővel az 1960-as években történt komolyabb eszköz kialakítását és használatát követően 1991-ben már megjelentek a maiakhoz sok tekintetben hasonlító drónok, amelyek tíz év múltán már az ipar és a mezőgazdaság területén is bevethetők voltak. Térhódításuk pedig az agráriumban azóta is töretlen, hiszen korábban soha nem gondolt lehetőségek tárházát nyitotta meg – írja Schváb Zoltán, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, a MISZK elnöke az Aeromagazin 2022. júniusi számában megjelent cikkében.
Napjainkban a 16 tonna feletti össztömegű járműkategóriák az összes nehéz-tehergépjármű üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának több mint a felét teszik ki. A hidrogén tüzelőanyag-cellás (HFC) nehézgépjárművek azonban jelentősen csökkenthetik az ÜHG-s károsanyag-kibocsátást. Annak érdekében, hogy a HFC tehergépjárművek Magyarországon belüli közlekedése biztosított legyen, az Autótechnika című folyóirat idei áprilisi számában megjelent tanulmány elemzi a lehetséges logisztikai útvonalak mentén a hidrogéntöltő állomások (HRS) kiépítési helyeit.
Idén januárban a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) több figyelmeztetést adott ki, amelyben az 5G mobilhálózat bevezetésével kapcsolatos veszélyekre hívta fel a figyelmet az amerikai repülőterek közvetlen környezetében. Az új rendszer által használt magasabb frekvenciasávok ugyanis megzavarhatják a repülőgépek és a helikopterek rádió-magasságmérőinek működését, ami komoly vészhelyzetet is előidézhet egy precíziós megközelítési eljárás végrehajtása során – írja Schváb Zoltán, a KTI Közlekedéstudományi Intézet ügyvezetője, a MISZK elnöke az Aeromagazin 2022. évi májusi számában jelent meg tanulmányában.
A jó szakvéleményben megfogalmazott konklúziót nem csak annak szerzője, illetve a szakterületen dolgozó szakértők értik meg, hanem a kirendelő hatóság is. A vélemény összegzését úgy kell leírni, hogy az közérthető legyen és a vélemény segítse a kirendelőt. Ezt az alapelvet fogalmaztuk meg, amikor a hangtechnika szakterületen belekezdtünk egyszerre három módszertani levél kidolgozásába. Szerettük volna a módszertanunkat és különösen a vizsgálatok eredményeiből levonható következtetéseket úgy megfogalmazni, hogy azok a laikusok számára érthetőek legyen. Az általunk használt alapelvek minden bizonnyal más területen is használhatók, ahol a szakértőnek küldött tárgy integritását kell vizsgálni. Egy egyszerű példán szemléltetem, hogy a közérthető megfogalmazás miért fontos, de először szükséges, hogy röviden bemutassam a hangtechnika szakterületet – írja cikkében Balla Gábor igazságügyi hangtechnikai szakértő.
Nagyberuházásoknál az építőipari munkavédelmi problémák jelentős része előfordul. Ennek oka, hogy a hazai gyakorlat szerint ezeknél a projekteknél alvállalkozóként legtöbbször sok kis cég is dolgozik – írja Szögi János igazságügyi szakértő a Magyar Mérnöki Kamara szaklapjában, a Mérnök Újság idei első számában a „Nagyberuházások munkavédelmi kérdései” címmel megjelent cikkében, amelyben a jelenlegi helyzet elemzésén túl vitaindító gondolatokat és javaslatokat is megfogalmaz a mindennapi munkavédelmi tevékenység színvonalának javítása érdekében.
A szakértői vizsgálat végeredménye a bizonyítottság, vagy a szakértői álláspont határozottsága hiányában – bár kirendelő számára ideális lenne – gyakorta nem kategorikus, azaz nem éri el a 100%-os, illetve azt megközelítő bizonyítottsági szintet – írja a Jogászvilág online folyóiratban legutóbb megjelent cikkében Bányai István igazságügyi szakértő, aki szerint az igazságügyi szakértői szerepkör egyedisége valójában nem a szakkérdés eldöntésében nyilvánul meg, hanem a tényállás megállapításához kapcsolódó feladataiban.
A jelenlegi járványügyi helyzet igazságügyi szakértőket is szakmai veszteglésre ítélte. Az az űr, amit a napi feladatok elmaradása eredményezett, talán mégsem teljesen hiába való, hiszen lehetőséget, és főleg időt biztosít számunkra tevékenységünk szakmai és erkölcsi alapjainak átgondolására. Örök kérdés munkánkkal kapcsolatosan, hogy „Mi valójában igazságügyi szakértő eljárás béli szerepe: tanú, ténytanú, ténybíró, szakmai bíró, a bíró segédje, vagy talán szakmai képviselő?” A választ Bányai István igazságügyi szakértő a Magyar Jog 2020 februári számában közzétett írásában adja meg.
Az állampolgárok vitás ügyei rendezési módjára nincs egyetemes rendező elv, a jogi szabályozás időről-időre változik az adott kor igényeinek megfelelően. Amennyire a társadalmi szükségletek generálják a jogszabályok megváltoztatását, éppúgy – jó esetben - a jogszabályok is visszatükrözik az adott kor erkölcsi, kulturális, gazdasági állapotát. Az egyén és az állam viszonyát jól mutatja, mekkora szerepe, beleszólása van az államnak ügyeink intézésébe, illetve milyen lehetőségünk (vagy kényszerünk) van kezünkbe venni dolgaink irányítását - írja Bányai István igazságügyi szakértő abban a cikkében, amely a Jogászvilág című internetes szakmai portálon jelent meg.
Pszichológiai szempontból elengedhetetlen, hogy morális kontextustól megtisztítva vizsgáljuk, mi történik az agyban hazugság, csalás, megtévesztés közben. Jelen dolgozat ennek jegyében vizsgálja a hazugságot. Ezenkívül bemutatjuk a műszeres vallomás-ellenőrzésnek egy íráspszichológiai, komputer támogatta írásvizsgálat lehetőségeit a hazugság leleplezésében – írja az „Az agy nem hazudik. Műszeres valóság-ellenőrzés - komputeres grafometriás vizsgálat” című cikkében dr. Agárdi Tamás igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt és gyermek szakpszichológus. A tanulmány a Magyar Rendészet 2018/2. számában jelent meg.
A 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) egyszerűsítette a kompetenciavétség megállapítását és egyben jelentősen szigorította a vétség büntetését. Miután a kompetenciahatárok számos szakmában és területen nem pengeéles vonalakkal elhatároltak, a lehetséges „áttévedés” szomszédos, nem kompetens területre sajnos valós veszély. Megfigyelhető az utóbbi időben, hogy az igazságügyi szakértők is érzékenyebben reagálnak a nem kompetens szakértők munkáira, illetve az ügyfelek és azok jogi képviselői körében is elterjedt lett a szakvélemények/szakértők megtámadását kompetenciaoldalról kezdeményezni. A kompetenciavétségről dr. Horváth Csaba, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyettese, a Fegyelmi Bizottság elnöke fejtette ki gondolatait.
Az igazságügyi informatikai szakértők munkájában az informatikai rendszerek elleni támadások vizsgálata az elmúlt tíz évben a kimutathatóság határán mozgott egy nem reprezentatív, de a trendeket vázoló empirikus kutatás adatai szerint. Az informatikai rendszereket érő támadások mértéke növekszik. Ez a tény nemcsak az igazságügyi informatikai szakértőket készteti a vizsgálati területükre vonatkozó módszerek és eljárások frissítésére és megújítására, hanem a nyomozó hatóságok munkatársait is új típusú próbák elé állítja – állítja Máté István Zsolt igazságügyi szakértő az „Informatikai rendszerek elleni támadások szakértői vizsgálata – a digitális nyomok rögzítésének szerepe” című tanulmányában, amely a Belügyi Szemle 2018. évi 7-8. számában jelent meg.
Alig telt el másfél év az igazságügyi szakértőkre vonatkozó törvény hatályba lépése óta, de a jogalkotók máris szükségét érezték a szakértők eljárásbeli helyének, szerepének újraértelmezését. A módosítás szakértőket leginkább érintő kérdése, a magán- és kirendelt szakértő perbeli státusza, szerepköre közt fennálló ellentmondás régóta témája a tudományos és kevésbé szakmai alapokon nyugvó vitáknak. Bányai István igazságügyi szakértő cikke a Jogászvilágban jelent meg „Igazságügyi szakértők – aggályos szabályozás az új Pp.-ben” címmel.
Az igazságügyi szakértő nem egyszerűen szakember. Szaktudása a jogszolgáltatás keretein belül hasznosul. - Mik a legfőbb elvárások tevékenységével kapcsolatban? Mik a módszertani levelek? Hogyan változtathatják meg a szakértői bizonyítás elveit és módszertanát? - Bányai István igazságügyi szakértő cikke a Jogi Fórumban a módszertani levelek intézményesítésében rejlő lehetőségről.
A 2016. június 15-én hatályba lépett új szakértői törvény végleges változata – szakértői javaslat[1] elfogadásával – alapvető szemléletbeli változást hozott igazságügyi szakértők perbeli státusza vonatkozásában: „A szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását”[2] – írja a Közjegyzők Közlönye 2017/2. számában megjelent tanulmányában Bányai István igazságügyi szakértő. – Abból adódóan, hogy szakértő immár nem csupán segítője – mint korábban - a szakkérdés eldöntésének, hanem szakértő az, aki jogosult, és egyben hivatott megítélni a szakkérdéseket, megnőtt az elvárás szakértők munkája, a szakértői munka tudományossága irányában. Kérdés azonban, hogy mit kell érteni a tudományosság meglehetősen általános fogalma alatt, és milyen „tudományos” elvárások támaszthatók kirendelők részéről szakértők irányában.
Máté István Zsolt kollégánk doktori értekezése olvastán az ember a 100. oldal környékén érkezik el a digitális bizonyítékok lényegének szakmai feltárásához, ám aki idáig eljutott, az máris egy lebilincselő történeti és műszaki elbeszélés élményével lett gazdagabb. Innentől pedig a kriminalisztika könyvekből és filmekből ismert világába lépünk, s azon vesszük észre magunkat, hogy egy tudományos, lelkiismeretesen lábjegyzetelt mű igézetében, képesek vagyunk szenvedélyesen követni Máté István Zsolt informatikai-gondolati útmutatásait. Az igazságügyi szakértői társszakmák művelői számára is hasznos módszertani kirándulásra és korszerű ismeretek begyűjtésére alkalmas ez a doktori értekezés, amely érdeklődésre tarthat számot a bírák, ügyészek, nyomozók és ügyvédek körében is.
Link: Máté István Zsolt igazságügyi informatikai szakértő doktori értekezése_pdf
Bányai István igazságügyi szakértő tanulmányával szeretné meghonosítani szakértői berkekben az „expertológia” fogalmát, vagyis azt a módszertant, ami az igazságügyi szakértőt alapvetően megkülönbözteti a „szakembertől”. A szerző szerint az „expertológia” módszertani helye a jog és a különféle szakterületek közötti virtuális tér, elsődleges szerepe pedig a szakmai tényekből levont következtetések jogi konformitásának biztosítása. Létezethet-e egységes igazságügyi szakértői módszertan? A tanulmány célja az egységes módszertan (expertológia) hipotézise igazolása, vagy - számolva ezzel a lehetőséggel is - cáfolata. Az eredeti írás „Expertológia, az egységes igazságügyi szakértői módszertan keretei” címmel a Magyar Jog 2017. évi 7-8. számának 505-516. oldalán jelent meg.
Az új szakértői törvény kiemelt célja volt a szakértői tevékenység minőségbiztosítási rendszerének kiépítése, ennek ellenére a törvény kevés minőségbiztosítási szempontú, konkrét rendelkezést tartalmaz, ill. a rendszer kidolgozását és működtetését alacsonyabb szintű – még meg nem alkotott – jogszabályokra, illetve a szakértői kamarára bízta. A minőségbiztosítási rendszer létrehozásának és működtetésének előkérdése annak tisztázása, egyáltalán mi az a ,,minőség”, amit biztosítani kell a szakértői tevékenység során. Nógel Mónika ügyvéd, kutató cikke.
Ténytudósítást adott dr. Földi Ferenc igazságügyi fegyverszakértő az október 31-én rendezett Második Országos Kriminalisztikai Szakmai Konferencián egy több mint 60 éve történt eseményről, amely a tárgyszerű módszertan dacára, máig torokszorítóan közel áll hozzánk. A szakmai előadás részletei azt példázzák, hogy az igazságügyi szakértő a tárgyi valóság törvényszerűségeinek gondos feltárásával hatékonyan szolgálja az igazságszolgáltatás és a közvélemény számára is a tények szakszerű értelmezését.
Az új szakértői törvény előremutató módosításokat vezet be a szakértőjelölti rendszerben, ugyanakkor sok tekintetben adós marad a minőségbiztosítási szempontból kívánatos kérdések rendezésével. Ezen hiányosságok pótlása, illetve a törvény egyes utaló szabályainak tartalommal való kitöltése a törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő alacsonyabb szintű jogszabályokra és a kamara szabályzataira hárul. Nógel Mónika ügyvéd, kutató cikke az Ügyészek Lapjának 2016/3-4. számában jelent meg.
