Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download

Eseménydús, küzdelmes évet hagy a háta mögött a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke. Dr. Agárdi Tamás, aki 2014 októbere óta áll a kamara élén, az interjúban kifejtette: az új törvény egy sor olyan változtatást írt elő, ami több szakértő addigi világképébe csak nagyon nehezen volt beilleszthető, sőt - tette hozzá - még most sem simul össze a korábbi és a jelenlegi világkép mindenkiben. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy valahára kialakuljon a fejünkben az a rend, amit maga a törvény is diktál. Ideje lenne belátni, hogy nincs mese, nincs kifogás, a törvényt végre kell hajtani! A MISZK elnöke az elmúlt hónapok fejleményeiről, küzdelmeiről, de a jövőbeli teendőkről is szót ejtett év végi interjújában.

Milyennek értékeli a kamara szemszögéből a 2017-es esztendőt?

Eseménydúsnak és küzdelmesnek. Az év során azt láttam, azt tapasztaltam, hogy a kamarai tagság egy részében, de néhány küldöttben is, rengeteg indulat, gőz gyűlt össze, ami sokaknál idült türelmetlenséget okozott. Sokszor úgy éreztem, tehetünk bármit, a kritikusok „éhsége” csillapíthatatlan: ha sapka van a fejünkön, azért bírálnak, ha nincs, akkor meg azért. Amit húsz éven keresztül nem sikerült megoldani, azt most szeretnék egyszerre, rövid időn belül megvalósítani. Az elvárások és a lehetőségek világa között építjük a hidat. De! Sokan ma sem látják be, ahogyan az elmúlt húsz évben működtünk, ma már tarthatatlan. Éveken át poénkodtunk azon, hogy „a kamara a magas szinten kvalifikált profi szakemberek amatőr szervezete”, mert tényleg az volt. Az utóbbi hónapok egyik legalapvetőbb változása éppen e téren történt: fölállt a küldöttgyűlés, az elnökség, a kamara hivatala, ami egyébként eddig még sohasem volt. A főtitkár, a gazdasági és jogi titkár, az egész apparátus azon dolgozik, hogy a sokak által már unt régi szlogent végre lecserélhessük. Nem beszélve arról, hogy végre van állandó székhelyünk és új irodánk. Ma nem egy megtűrt kis lyukban vagyunk valahol, hanem egy professzionális irodában megfelelő infrastruktúrával, háttérlogisztikával. A megszűnt területi kamarák átadott iratanyaga tárolására központi irattár létesült a kamara hivatalában.

Megújult a kamara weboldala is, amely egy Joomla portálmotor és keretrendszer használatával működik. A klasszikus weboldali funkciók (tartalmak létrehozása és publikálása, regisztrált felhasználók nyilvántartása, többszintű jogosultsági rendszer, hírlevél) mellett helyet kapott itt az igazságügyi szakértők kötelező negyedéves statisztikai adatszolgáltatását támogató informatikai modul is. A tagság igényeire tekintettel alakítottuk ki az ún. szakértői adatlapokat, amelyeknek a létrehozását a kamara hivatalos weboldalán, a https://miszk.hu/ oldalon lehet kezdeményezni, és ugyanitt található egy mindenki, tehát nem csak a regisztrált felhasználók számára elérhető kereső, lekérdező felület, ahol összetett szűrőfeltételek használatával lehet keresni a rögzített szakértői adatlapok között.

Hogyan alakult a kamara és a felügyeletét ellátó Igazságügyi Minisztérium kapcsolata?

Az elmúlt években többcsatornás lett a kapcsolatunk a felügyeleti szervvel. Rendszeresek az elnöki, főtitkári, elnökhelyettesi és a szakértői szintű egyeztetések. Illúzió lenne ugyanakkor azt hinni, hogy a szakértők minden javaslata mostantól kezdve „csont nélkül” átmegy majd a felügyelet szűrőjén. Ahhoz, hogy az együttműködés még gördülékenyebb, harmonikusabb legyen, folytatni kell a párbeszédet, meg kell ismernünk egymás gondolkodását. Ez a folyamat már megkezdődött. Idén több alkalommal is megbeszéléseket folytattunk az illetékes felügyeleti vezetőkkel. Április végén az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Felügyeleti Főosztályának vezetői tettek látogatást új székhelyünkön. Ezen a találkozón Lángné dr. Süle Anett főosztályvezetővel és dr. Fábián László főosztályvezető-helyettessel egyetértettünk abban, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása és az igazságügyi szakértés megerősítése jegyében kialakult új szervezeti rendszerben számottevően megnőttek a kamara és a szakértők feladatai. A minisztériumi vezetők megerősítették, hogy a kamarának a jövőben is rendszeres lehetősége lesz készülő jogszabályok véleményezésére.

Jelentős szervezeti és hatásköri változásokon esett át a MISZK: megszűntek a területi kamarák, szakmai tagozatok alakultak, szorosabb lett a minisztériumi felügyelet.

Az elmúlt két évtized tükrében mindenképpen egy forradalomról beszélhetünk. Az új törvény előírt egy sor olyan változtatást, ami több szakértő addigi világképébe csak nagyon nehezen volt beilleszthető, sőt, megkockáztatom, még most sem simul össze a korábbi és a jelenlegi világkép mindenkiben. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy valahára kialakuljon a fejünkben az a rend, amit maga a törvény is diktál. Ideje lenne belátni, hogy nincs mese, nincs kifogás, a törvényt végre kell hajtani! Ez azonban nem zárja ki a kreatív gondolkodást. Bízom benne, hogy a szakmai tagozatok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Egyelőre azt látjuk, hogy a tagozatok eltérő intenzitással látják el a munkájukat. Van olyan tagozat, amely előkészítette az ügyrendjét, dolgozik, konferenciát rendez, de olyan is, ahol még egyszer sem jöttek össze.

Mit vár a szakmai tagozatoktól?

Azt, hogy a kamara szakmaiságának pillérei legyenek. Hatalmas munka vár rájuk, hiszen a feladataik közé tartozik az adott szakterület szakértői tevékenységének elvi meghatározása, az egységes szakértői működés biztosítása vagy éppen a minőségbiztosításban való részvétel.

A kamarai működés egyik Achilles-sarka a módszertani levelek készítése.

Ebben is kiemelkedő szerepük van a tagozatoknak. Volt olyan tagozat, amely még meg sem alakult, de már kész módszertani levéltervezettel állt elő. És van, ahol csak most kezdték el a munkát, és bizony-bizony vannak tagozatok, ahol erről még nem is gondolkoztak. Számukra is segítséget jelenthet, hogy Deli Kálmán és Meruk József  igazságügyi szakértők a szakértői szakvélemény szerkezetének egységesítésére mintát dolgoztak ki. Vitaanyaguk egyik célja az aktív kamarai tagság elérése, a közösségi felelősség kinyilvánításának ösztönzése volt. Több ilyen kezdeményezésre lenne szükség!

A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. Az idén több küldöttgyűlést is tartottak, de nem mindegyik volt határozatképes.

Március 18-án több mint tízórás megismételt küldöttgyűlést tartottunk, amelyen a küldöttek megszavazták az előző évi pénzügyi beszámolót, valamint – bizonyos feltételekkel és megszorításokkal – a 2017. évi költségvetést. A küldöttek az éves kamarai tagdíjat húszezer forintban állapították meg, bizottsági tisztségviselőket választottak, elfogadták a fegyelmi eljárási szabályzatot, továbbá az etikai kódexet és az etikai eljárási szabályzatot. Július 19-én három küldött hiányzott ahhoz, hogy határozatképes legyen a küldöttgyűlés. Bár a társadalmi ráfordítások szempontjából nem mellékesek az ilyen rendezvények költségei, a legnagyobb kár inkább erkölcsi volt, hiszen az igazolatlanul távolmaradt küldöttek nem feleltek meg vállalásuknak. Mindazonáltal a hatvan megjelent küldött kezdeményezésére értékes, előremutató eszmecsere alakult ki a kamara jövőjéről. A megismételt küldöttgyűlés július 27-én sikeresen zárult.

Rengeteg bosszúságot okozott a szakértőknek a kötelező statisztikai adatszolgáltatás bevezetése.

Az elmúlt két évtizedben nem voltak adatok, statisztikák az igazságügyi szakértésről. Nem lehetett tudni, hány és miféle ügyben járnak el szakértők, ami miatt lehetetlen vált bárminemű tervezés. A törvény kötelezővé tette a szakértőknek a rendszeres negyedéves statisztikai adatszolgáltatást, amelyet a kamara hivatala rögzít, és továbbítja a minisztériumnak a jogszabályi előírások szerint. A kitöltés során – a beküldést megelőzően – lehetőség van önellenőrzésre, és a már kitöltött adatlapok mentésére vagy módosítására. A lezárást és beküldést követően a rendszer automatikus levélben igazolja vissza az adatszolgáltatás tényét, s ebben a levélben letölthető PDF formátumban a teljes adatszolgáltatás is megtalálható. A már beküldött adatlapok természetesen utólag nem módosíthatók, de a kamara hivatalának informatikai ügyfélszolgálata a tag írásbeli jelzése és megfelelő indok alapján törli a tag által hibásnak minősített adatszolgáltatást. Az adatok tárolása nagy teljesítményű és biztonságos MS SQL adatbázis szerveren történik, és a pdf állományokat titkosítva kezeli a rendszer. A kitöltési és beküldési folyamat is naplózásra kerül, a tagok a saját – és kizárólag a saját adatrögzítéseikkel kapcsolatos – naplót bármikor jogosultak lekérdezni és megtekinteni. A napló tartalmazza az adatszolgáltatás teljes egészének az úgynevezett hash lenyomatát (32 jegyű egyedi azonosító). Az adatszolgáltatásnak és annak hash lenyomatának egyezősége bizonyítja és garantálja azt, hogy az adatok utólag, a beküldést követően semmilyen módon nem változtak meg. A statisztikai adatszolgáltatás folyamán a kommunikáció a tag és a rendszer között titkosított https csatornán zajlik a kamara weboldala és az adatszolgáltatási űrlap vonatkozásában is. A funkció platformfüggetlen, használatához kizárólag internet böngésző szükséges. Minden jelenleg elterjedt böngészővel (Internet Explorer, Google Chrome, Mozilla Firefox) használhatók a funkciók.

Az adatszolgáltatást elmulasztó szakértőket súlyos szankció fenyegeti, a névjegyzéket vezető hatóság törölheti őket a névjegyzékből. A statisztikai adatszolgáltatás megszervezése, megfelelő kialakítása és működtetése nagy fejtörést okozott. Kezdetben sok hiba, zökkenő volt az adatszolgáltatásban, de az adatok feldolgozásában is. Nehezítette a munkát, hogy a 3500 igazságügyi szakértőből öt-hatszáznak nincs elektronikus elérhetősége. A megtett erőfeszítéseknek köszönhetően a rendszer ma már megbízhatóan működik.

Márpedig a korszerű informatikáé, az elektronikus ügyintézésé a jövő.

Egyik fontos jövőbeli változás lesz, hogy egyes kamarai közfeladatok ellátása az elektronikus ügyintézéssel valósul meg. Mint minden újat, ezt is meg kell szokni, a feladatot koordináló Belügyminisztérium is hosszabb evolúciós folyamatnak tartja az elektronikus ügyintézésre történő átállást, amely nem az egyik pillanatról a másikra működik majd megfelelően. Annak idején, amikor megjelentek életünkben a személyi számítógépek, óriási ellenállás alakult ki a profi titkárnők körében, és azt kérdezték: minek ez az ismeretlen szerkezet, amikor van nekünk nagyszerű gömbfejes villanyírógépünk? Ma már nem tennének fel egy ilyen kérdést. Sok szakértő kollégám is hasonló ellenszenvet táplál az elektronikus ügyintézéssel szemben, pedig hamarosan búcsút kell inteni a papíralapú ügyintézésnek! A jogszabályok a jövőben szinte minden szakértői tevékenységet olyan útra fognak terelni, amely megfelel a 21. századi követelményeknek és a megváltozott szabályozási, igazgatási és társadalmi körülményeknek. Erről szólnak az új eljárási törvények és végrehajtási rendeleteik. Ezért azon kell majd gondolkodnunk, miben tudna segíteni a MISZK a tagjainak az elektronikus ügyintézés elsajátításában. Ezzel együtt érthetetlennek tartom, hogy ha valaki tényleg meg akar felelni napjaink igazságügyi szakértői kihívásainak, alapvető szakmai követelményeinek, ne legyen jelen az interneten, ne legyen e-mail címe, ne legyen egy számítógépe, laptopja vagy tabletje.

A szakértők régi vesszőparipája a méltatlanul alacsony óradíj. Ráadásul előfordul, hogy a bíróságok azokban az ügyekben is a 4000 forintos óradíjjal számolnak, amelyekben a szakértő a szabad óradíj megállapítás jogával rendelkezik.

Mivel több jelzés is érkezett a szakértő kollégáktól, február végén levelet írtam az ügyben dr. Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, amelyben többek között leírtam: „a Díjrendelet 4.000.-forintos óradíja ott alkalmazandó, ahol hivatalból való kirendelésnek van, illetve lehetne helye (jellemzően büntetőügyekben, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági kirendeléseinél). Minden más esetben, ahol nincs, vagy nem lehet helye hivatalbóli kirendelésnek – jellemzően polgári ügyek – a szakértő a díját szabadon maga állapítja meg. A két kör nincs taxatív módon szabályozva, felsorolva. Elviekben az eljáró bíróságnak a Szaktv. szerint a kirendelésben pontosan meg kellene jelölnie, hogy a szakértő díját milyen módon, milyen forrásból kell majdan megfizetni, letét esetében arra mekkora összeg áll rendelkezésre, azonban tagságunk visszajelzései szerint ez számos esetben nem történik meg. Többször előfordult, hogy a bíróság a Díjrendelet szerinti 4000.-forintos óradíjjal számolt olyan ügyekben is, ahol a szakértő a szabad óradíj megállapítás jogával rendelkezett. Jellemzően ezek a hibák e körben rendezhetők voltak, a szakértői jelzések, jogszabályi hivatkozások megküldését követően a helyes díjmegállapításra került sor.” Az OBH elnöke válaszlevelében kifejtette, hogy ő jogszabály alapján kizárólag igazgatási feladatokat lát el, a bíróságok szakmai munkájába, ítélkező tevékenységébe nem avatkozhat be. Ezért a megkeresésemet továbbította a Kúriához. Áprilisban megkaptuk dr. Darák Péter, a Kúria elnökének levelét is, amelyben arról tájékoztatott, hogy a bíróságok a szakértői díj megállapítása előtt a relevancia, a szükségesség és az életszerűség szempontjából vizsgálják a díjjegyzékben felszámított tételeket. Mint leszögezte, attól való eltérésre és a felszámított szakértői díj mérséklésére általában azon ritka és kivételes esetekben kerül sor, amikor a szakértői díjjegyzék valamely tétele az általános élettapasztalatok alapul vételével, nyilvánvaló és kirívó fogyatékosságban szenved.

Előrelépés történt a díjmegállapító határozatok jogerősítése kapcsán is. Dr. Ekkert József r. ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendőrfőkapitány-helyettese szeptember 4-i levelében adott tájékoztatást a díjmegállapító határozatok jogerősítésének ügymenetéről. Meggyőződésem szerint az ügymenet megismerése megkönnyíti a szakértők és a gazdasági igazgatóságon dolgozók munkáját is. Azon dolgozunk, hogy a többi megyei rendőr-főkapitánysággal is tisztázzuk az ügymenetet. Ebbe a sorba tartozik dr. Sipos Gyula r. vezérőrnagy, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének a 26/2017. (IX. 25.) ZMRFK intézkedése, amelynek harmadik fejezete szabályozza a szakértői számlák befogadási rendjét. Úgy gondolom, hogy a jogerősítési és a számlabefogadási szabályok rögzítése az igazságügyi szakértők érdekekeit szolgálja.

Miben sikerült előrelépni a kamara gazdálkodásában?

Az elmúlt két évtizedben a kamara szinte kizárólag a befolyó tagdíjakból, mintegy évi 16-17 millió forintból gazdálkodott. Márpedig ebből az összegből színvonalas szakmai munkára, hivatali szervezetre, irodára, fejlesztésekre nem futotta, legfeljebb vegetációra, túlélésre. Ráadásul a viszonylag csekély bevétel nagyobbik hányada a területi kamaráknál maradt, miközben az igazságügyi szakértők, akik a korábbi törvény értelmében nem a MISZK-nek, hanem a területi kamaráknak voltak a tagjai, a központi kamarán és a belső feszültségektől is terhelt elnökségen kérték számon a magas szintű érdekképviseletet, a hatékony szakmai irányítást és lobbitevékenységet, vagy éppen a jogszabályi módosításokra vonatkozó kamarai kezdeményezéseket. Az új szakértői törvény a finanszírozás kérdésében is gyökeres fordulatot hozott: a tagdíj mellett a költségátalány, az igazgatási szolgáltatási díjak, illetőleg a fegyelmi és etikai eljárásokból befolyó díjak és kiszabott bírságok is a bevételünket képezik. Az első félévi adatok alapján a kamara nyereséges gazdálkodást folytat, júliusban csaknem százmillió forint volt a vagyona. A tagdíjakból kevesebb, a költségátalányból több folyt be a tervezetnél. Az elmúlt évben nagyon sok egyszeri kiadásunk volt: többek közt a korábbi szerződések felmondása és az irodai infrastruktúra megteremtése miatt, azonban az elfogadott költségvetés megfelelő szinten biztosítja a bizottságok és a szakmai tagozatok működését. 

Korábban sok kritika érte a kamarát, hogy nem eléggé aktív, ritkán vesz részt a szakmai közéletben, alig hallani a szavát.

Fontosnak tartom, hogy a kamara gyakrabban vállaljon közéleti szerepet, hogy tovább erősítse helyét az igazságszolgáltatási rendek között. Ennek jegyében rendeztük a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtal (NSZKK) október 31-én a Második Országos Kriminalisztikai Szakmai Konferenciát. Az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés területén dolgozó mintegy százhatvan szakértő, technikai szakember, nyomozó és meghívott több igazságügyi szakértő előadását is meghallgathatta. A 2018-ban hatályba lépő változásokra való felkészülést szolgálta az új polgári perrendtartási törvénynek a szakértői bizonyítást érintő rendelkezéseit elemző december 5-i szakmai konferencia. Az Országos Bírósági Hivatallal együttműködésben előkészítés alatt áll egy környezetvédelmi vonatkozású konferencia megrendezése is. Társadalmi küldetésünknek tartom azt is, hogy júniusban a MISZK vezetői felkeresték a Magyar Sclerosis Multiplex Betegek Szövetségének rehabilitációs táborát. A Mosoly Hete elnevezésű berekfürdői rendezvény megnyitóján dr. Borka Zoltán főtitkár úrral magam is részt vettem, míg a szakmai program keretében Luczay-Pénzes Attila, a MISZK elnökhelyettese tartott nagy sikerű előadást a helyszíni nyomkutatásról.

A MISZK aktívan vesz részt a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége munkájában is. Ez az ernyőszervezet csaknem háromszázezer szakembert tömörít, ügyvédeket, könyvelőket, tervezőket, közjegyzőket, kutatókat, gyógyszerészeket, állatorvosokat, az egészségügy és a vagyonvédelem területén működő szolgáltatók szakértőit, orvosokat és természetesen minket, igazságügyi szakértőket is. Ez a szövetség, amelynek jelenleg tizenhárom szakmai kamara a tagja, pártoktól és politikai mozgalmaktól független, kizárólag szakpolitikai alapon nyilvánul meg. Hatalmas lehetőségek rejlenek ebben az együttműködési formában is.

Köszönöm az interjút!

Én is köszönöm. Engedje meg, hogy valamennyi igazságügyi szakértő kollégának, kamarai dolgozónak áldott és békés karácsonyi ünnepeket, boldog és sikeres új esztendőt kívánjak!