Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download
image

Deli Kálmán és Meruk József  igazságügyi szakértők az igazságügyi szakértői szakvélemény szerkezetének egységesítését célzó mintát alakítottak ki. A vitaanyag deklarált célja a MISZK tagság aktív véleményező közreműködésének elérése, a közösségi felelősség kinyilvánításának ösztönzése erről a mindenkit érintő kérdésről.

A kezdeményezők a szakvélemény egységes szerkezeti mintáját a beérkezett javaslatok és észrevételek feldolgozása után szeretnék módszertani levél formájába önteni.

A módszertani levél kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatban az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény – többek közt – kimondja:

89. § (1) Az elnökség az igazságügyi szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében módszertani levelet ad ki. A módszertani levél kiadását a Kamara szervei, különösen a minőségbiztosítási bizottság, a Kamara szakmai tagozatai, igazságügyi szakértői intézmény, igazságügyi szakértői testület, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint a névjegyzéket vezető hatóság indítványozhatja.

(2) Az elnökség az indítvány alapján a módszertani levél kidolgozása érdekében a módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületen alapított szakmai tagozatból – a (4) és (5) bekezdés kivételével – öttagú bizottságot (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bizottság) hív össze. A bizottságot az érintett igazságügyi szakértői tagozat elnöke vezeti. Ha a módszertani levél több igazságügyi szakértői szakterületet érint, a bizottság tagjai elnököt választanak.

A kezdeményezőknek az alábbiakban közölt vitaanyagához az alábbi e-mail címekre várják az észrevételeket, javaslatokat:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Meruk József igazságügyi szakértő azt is közölte, hogy szívesen elvégzik a beérkező vélemények rendszerezését, hasznosítását.

●●●

Szakvélemény – minta az egységes szerkezetre (vitaanyag)

Az igazságügyi szakértői szakvélemény kötelező tartalmi előírásait közérthető formában rögzíti a törvény, mégis érdemes egy virtuális, azaz szakmai tagozathoz nem kötődő, általános módszertani levél formájában körül írni e munka anyagnak az elvárható, gyakorlati részeit – tervezetként. E nyilvános módszertani gondolkodásunk röviden igyekszik rendszerezni mindazt, amit hosszú évek tapasztalata érlelt publikálhatóvá. Leltározza a szükséges elemeket és felhívja a figyelmet az előforduló, ám a szerzők szerint felesleges, vagy tévedésből, megszokásból használt részletekre. Az írás pragmatikus célja egyben az is, hogy a szakértő közösség tagjait vélemény nyilvánításra serkentse. Várjuk tehát a tökéletesítést szolgáló, pontosító, hiánypótló észrevételeket, megjegyzéseket.

A szakértői szakvélemény elkészítése kétségtelenül a legfontosabb szakmai felelősséggel végzett munkánk. A szakvélemény benyújtása a kirendelőnek (megbízónak) nem csupán egy adott szakmai feladat elvégzésével azonos. Üzenetrendszere egy-egy szakértő személyéhez, arcához kötődik, egy szakterület álláspontját fogalmazza meg, végső soron a szakértői közösségről – a MISZK-ről – alkotott vélemények egyik lehetséges kiinduló pontja. Az utóbbi szempont mentén is érdemes a vállalható, egységes arculatunk kialakítása.

Egy szakvélemény általában az első oldalon rögzíti a szakértő nevét, titulusát, a törvénynek (rendeletnek) megfelelő szakterületét, egyéb adatait a közhiteles nyilvántartásban (IM) megtalálható megszövegezéssel teljes azonosságban, valamint a szakértői ügykönyvszámot. Ugyanezen az oldalon kap helyet a kirendelő (megbízó) pontos neve, a kirendelői ügyiratszám.

A „szakvélemény” főcím, mint műfaji megjelölés után hasznos egy útbaigazító „tartalomjegyzék” beillesztése, amely számozott fejezetekkel és alfejezetekkel tagolva, de nem feltétlenül fejezeti lapoldal számokkal teszi átláthatóvá az irat szerkezetét.

A tartalomjegyzékben feltüntetett első fejezet adatokkal és időpontokkal részletezi, hogy ki a kirendelő (megbízó) és mi a szakértő tényleges feladata Az igazságügyi szakértő e fejezetben mutatja be, hogy mely szakterületen jogosult szakvéleményt adni, itt jelzi, ha a szakvéleményt nem a maga nevében adja, akkor ki annak a készítője, és egyértelművé teszi, hogy az ügyben igazságügyi szakértőként, vagy – más felkért személy – eseti szakértőként jár el.

A második fejezet a szakértő számára rendelkezésre bocsátott, és a szakértő által hozzátett leletek utólagosan is azonosítható felsorolása.

Megjegyezzük, hogy ebben a részben sem a terjengős előzményi vonatkozások, sem a vizsgálat egyébként fontos momentumai közlését nem írja elő a szakértői törvény, a b.e., a szabálysértési törvény és a 31/2008 (XII.31.) IM rendelet. Ez a fejezet  tárgyszerű, s elsősorban azt szolgálja, hogy a jogalkalmazók és a szakvélemény olvasók több szakvélemény esetén megismerhessék a vizsgálati leleteket.

Ebben a fejezetben mutatja be a szakértő azt is, hogy milyen vizsgálati leleteket bocsátott a kirendelő vagy megbízó a szakértő rendelkezésére (többnyire jegyzék szerint) és a szakértő milyen más leletet szerzett be, milyen forrásból a szakértői vizsgálatához.

A harmadik fejezet mutatja be azt, hogy milyen eszközökkel végezte el az igazságügyi szakértő a vizsgálatát, ezek leírása hol található. (Ez a fejezet kizárólag az eszköz igényes feladatoknál értelmezendő.)

A negyedik fejezet foglalja magába a szakértői vizsgálat módszerének rövid leírását, és a szükséges szakirodalmi, és módszertani hivatkozásokat, azt is láttatva, hogy az adott vizsgálati módszer hol van leírva részletesen. Itt történik utalás az alkalmazott módszertani levélre, illetve a módszertani levélben foglaltaktól történő eltérés esetén ennek indokaira.

Az ötödik fejezet tartalmazza a szakértői vizsgálat részletezését, annak bemenő adatait – ezt a MISZK Etikai Kódex 30 § d pontja írja elő -, és a szakmai ténymegállapításokat.

A hatodik fejezet rögzíti a szakértő véleményét, azaz válaszokat a feltett kérdésekre. Ez minden egyes kérdés szó szerinti reprodukálásával jár, egyenként és elkülönítve adva meg a válaszokat. Ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre kiterjed, a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését is elkülönítve jeleníti meg ez a fejezet.

A szakértő ebben a fejezetben, vagy külön nevesített fejezetben jogosult egyéb szakmai észrevételeket tenni az adott vizsgálat tárgyában.

Minden másképpen tagolt, és tartamában a módszertani levél előírásait nem tartalmazó irat nem szakvélemény.

Fenti szakvélemény szerkezeti mintánkat azzal ajánljuk kollégáink figyelmébe, hogy sürgető szükségét látjuk az egységes igazságügyi szakértői szakmai arculat kialakulásának, s ehhez közös gondolkodásra, együttműködésre van szükség. Szakértő társunk, Csirmaz László e témában írott tanulmánya – jóllehet egy korábbi időszakban keletkezett – máig érvényes gondolatokkal segítheti egy új módszertani levél kiadását: „A szakvélemény elkészítésének főbb szabályai és a módszertani levelek”  itt található meg:

http://ingatlan-ertekeles.eu/wp-content/uploads/2017/05/A-szakvélemény-elkészítésének-főbb-szabályai-és-a-módszertani-levelek-problémája.pdf

Deli K. – Meruk J.