Több megkeresés is érkezett a kamarához abban a tekintetben, hogy mi a teendő, ha az a természetes személy, akinek az igazságügyi szakértő az adatait kezeli, hozzáférési kérelemmel fordul hozzá. Ennek a segítése érdekében állítottuk össze az alábbi tájékoztatót. Ez az anyag kizárólag a tájékoztatást, a jogszabályok könnyebb alkalmazását szolgálja, nem helyettesíti azok megismerését és alkalmazását. A jogszabályok és a jelen tájékoztató eltérése esetén az előbbi alkalmazandó. A jelen tájékoztató semmiféle kötelező erővel nem rendelkezik, arra ilyenként hivatkozni nem lehet. A tájékoztatóban összefoglaljuk a legfontosabb lépéseket, melyekhez részletes tájékoztatást is csatolunk.
ÖSSZEFOGLALÓ
1. Először meg kell vizsgálni, hogy azonosítható-e a hozzáférési kérelmet benyújtó személy?
Ha kétséges a személye, további adatok kérhetőek a kérelmezőtől.
Ha nem azonosítható, ezen az alapon meg kell tagadni a kérés teljesítését.
2. Az azonosított személy saját magára vagy az igazoltan általa képviselt másik azonosított személyre vonatkozó személyes adatokat kér?
Csak személyes adatokat, és kizárólag az azonosítottra vonatkozó személyes adatokat kell kiadni. Más személyes adata nem adható ki.
Amennyiben nem, annyiban a kérelem teljesítését meg kell tagadni. (Minden egyes kérdést, minden egyes kért adatra meg kell vizsgálni, és külön-külön kell a kiadásról dönteni).
3. A kérelem előterjesztésekor az igazságügyi szakértő által kezelt adatokat kér?
A korábban kezelt, de már törölt adatok nem relevánsak.
Amennyiben nem, annyiban a kérelemre azt a választ kell adni, hogy az érintett adatokat nem kezeli az igazságügyi szakértő.
4. Hozzáférési akadályok
4.1. Az adat kiadása (ténylegesen) hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait (pl. személyes adatok védelméhez való jogát, vagy üzleti titkokat, szellemi tulajdont)?
Amennyiben igen, az adat kiadását ezen az alapon meg kell tagadni. Ez nem áll fenn akkor, ha pl. kitakarással a probléma orvosolható.
4.2. Visszaélésszerűen, zaklatás jelleggel kér adatokat ugyanazon személy?
Ha igen (de ezt szűken kell értelmezni), akkor ezen az alapon megtagadható az adat kiadása.
4.3. Pszichiátriai betegre vonatkozó adat esetén az orvos elrendelte az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga korlátozását?
Amennyiben igen, annyiban értelemszerűen nem teljesíthető az adatkérés.
5. Hatósági vagy bírósági tiltás
Ha a fentiek egyike alapján sem tagadja meg az igazságügyi szakértő az adatszolgáltatást, a kirendelő szervet, illetve a megbízót kell kétség esetén nyilatkoztatni, hogy – bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében – utasítja-e az igazságügyi szakértőt az adat kiadásának megtagadására.
5.1. Elegendő idő van-e a kirendelő vagy a megbízó megkeresésére?
Ha nem, akkor egy alkalommal az eredeti egy hónapos határidőn belül, erre hivatkozással legfeljebb két hónappal meghosszabbítható a határidő a kérelmezőnek írt levélben. De egyrészt időben kell megkeresni a hatóságot, másrészt, amint megvan a válasz, az adatkérésre válaszolni szükséges.
5.2. A kirendelő vagy a megbízó megtiltotta az adatok kiadását?
Ha a kirendelő vagy a megbízó megtiltja az adatok kiadását, az adatok nem adhatóak ki.
6. Válaszadás
Válaszolni mindig kell.
Amennyiben a fenti okok fennállnak, annyiban indokolt válaszban kell elutasítani az adatok (másolatának) kiadását (ez nem minden esetben zárja ki a 7. pont szerinti tájékoztatás megadását).
Amennyiben a fenti okok nem állnak fenn, a kérelmező saját személyes adatait ki kell adni, és az adatkezelésről az alábbi, 7. pont szerinti tájékoztatást is meg kell adni.
A tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtani. A tájékoztatást díjmentesen kell megadni, javasolt elektronikus úton. Lehetőség szerint olyan titkosítással kell küldeni, amelyhez a jelszót a kérelmező által ismert adatból (pl. születési idő, hely) generáljuk. Ha a kérelmező ragaszkodik a papír alapú tájékoztatáshoz, és az aránytalan költséggel járna, díj számítható fel, de erről előzetesen tájékoztatni kell az érintettet, hogy eldönthesse, fenntartja-e a kérését.
A kérelmező részére a jogaival kapcsolatos tájékoztatást mindenképp meg kell adni.
A választ haladéktalanul, de legfeljebb egy hónapon belül kell megadni. A kérelem összetettsége és a kérelmek száma alapján (vagy ha a hatóságot kell megkeresni) ez további két hónappal kivételesen meghosszabbítható, de erről az eredeti határidőn belül a kérelmezőt értesíteni kell.
7. Az adatok fajtáinként az alábbi tájékoztatást kell megadni (akár a 7.1-7.8. pontokat táblázatban)
7.1. Az érintett személyes adatok kategóriái: Pl. azonosításhoz szükséges adatok, kapcsolattartási adatok, egészségügyi adatok, pénzügyi adatok stb.
7.2. A személyes adatok kezelése folyamatban van-e: igen vagy nem
7.3. Az adatkezelés célja: jellemzően a kirendelés vagy megbízás teljesítése, és a szakértő tevékenységének szakmai, módszertani, fegyelmi és a jogszabályoknak való megfelelősége ellenőrizhetősége;
7.4. Az adatkezelés jogalapja: A legtipikusabbak:
a) az érintett hozzájárulása: jellemzően magánszakértői vélemény elkészítése során
b) szerződés teljesítése: jellemzően magánszakértői vélemény elkészítése során
c) jogi kötelezettség teljesítése: jellemzően kirendelés során, illetve a pénzügyi adatok kezelése során, valamint a kirendelés, illetve a megbízás befejezése után a törvény által előírt korlátozás és tíz éves adattárolás során,
d) jogos érdekek érvényesítése: a szakértői tevékenység befejezése után, azért, hogy utóbb tudja igazolni a szakértő a tevékenysége jog- és szakszerűségét.
7.5. Kinek továbbította vagy továbbítja az adatokat? Jellemzően a kirendelő, illetve a megbízó (kivételesen a kamara fegyelmi bizottsága), de ide tartoznak az igénybe vett szolgáltatók is, akik a személyes adatokhoz hozzáférnek (ún. adatfeldolgozók pl. az adatok tárolását biztosító felhőszolgáltató).
7.6. A személyes adatok tárolásának tervezett időtartama:
(a) a szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatok kezelését a kirendelés befejezéséig vagy megbízás teljesítéséig kezeli,
(b) a kirendelés befejezését vagy a megbízás teljesítését követően pedig köteles haladéktalanul korlátozni és a korlátozástól számított tíz évig tárolni.
7.7. Az adatok forrása: jellemzően a kirendelő vagy a megbízó
7.8. Tájékoztatás érintetti jogokról
Hozzáféréshez való jog: Azonosítást követően, főszabály szerint ingyen tájékoztatást kérhet, hogy mely személyes adatait milyen célból, milyen módon, mennyi ideig kezeli, esetlegesen kinek adja át, és ha az adatok nem tőle, akkor milyen forrásból származnak, valamint másolatot kérhet az adatkezelő által tárolt adatokról.
A helyesbítéshez való jog: Jogosult arra, hogy kérésére helyesbítsék a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat, illetve egészítsék ki a hiányos személyes adatokat, ha ez szükséges.
Törléshez való jog: Kérheti személyes adatai törlését, ha azokra már nincs szükség és más jogi alap sem. De az igazságügyi szakértők számára az adatok kezelését törvény írja elő.
Adatkezelés korlátozása: Kérheti az adatkezelés korlátozását, melynek lényege, hogy az adatkat nem törlik, de kizárólag meghatározott célból vagy módon kezelhetik (pl., ha vitatja a személyes adatok pontosságát, vagy az adatkezelés jogellenes, de igényli azokat igényei érvényesítéséhez, védelméhez).
A tiltakozáshoz való jog: Jogosult a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozni személyes adatainak az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekein alapuló kezelése vagy olyan adatkezelések ellen, melyek közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükségesek.
7.9. Jogorvoslati lehetőségek
Ha az érintett szerint személyes adatainak kezelése sérti a GDPR vagy a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseit, panaszt nyújthat be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., postacím: 1374 Budapest, Pf. 603.; telefonszám: +36 (1) 391-1400; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., honlap: www.naih.hu), illetve a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszékhez vagy az adatkezelő székhelye szerint illetékes törvényszékhez (fővárosi székhely esetén: Fővárosi Törvényszék, 1055 Budapest, Markó utca 27.) is fordulhat jogorvoslatért.
Teendők a hozzáférési jog gyakorlása esetén részletes tájékoztató
