A 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) egyszerűsítette a kompetenciavétség megállapítását és egyben jelentősen szigorította a vétség büntetését. Miután a kompetenciahatárok számos szakmában és területen nem pengeéles vonalakkal elhatároltak, a lehetséges „áttévedés” szomszédos, nem kompetens területre sajnos valós veszély. Megfigyelhető az utóbbi időben, hogy az igazságügyi szakértők is érzékenyebben reagálnak a nem kompetens szakértők munkáira, illetve az ügyfelek és azok jogi képviselői körében is elterjedt lett a szakvélemények/szakértők megtámadását kompetenciaoldalról kezdeményezni. A kompetenciavétségről dr. Horváth Csaba, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyettese, a Fegyelmi Bizottság elnöke fejtette ki gondolatait.
Miután öt éven belül a harmadik fegyelmi büntetés a kamarai tagság megszűnése, s a fegyelmi vétség elévülési ideje is öt évre nőtt, egy helytelenül kialakított gyakorlattal az akár csak figyelmetlen szakértő kiírhatja magát az igazságügyi szakértői kamarából. Magam már évek óta visszatérően igyekszem figyelmeztetni a kollégákat arra, hogy következetesen figyeljenek a kompetencia-előírásokra és kétség esetén inkább utasítsák vissza a munkát, vagy vonjanak be megfelelő kompetenciával rendelkező társ-szakértőt, vagy vegyenek igénybe szükséges esetben szakkonzultánst.
Ugyancsak kompetenciát érintő kérdés, amikor a „saját” szakértői szakterületen hiányzik egy vagy akár több kompetencia rendeletben vagy más jogszabályban előírt végzettség, szakmai gyakorlat és annak igazolása stb. Ilyenkor a szakértő IM nyilvántartási bejegyzése szerint jogosult adott területen szakértői tevékenységre, azonban a kompetenciarendelet, vagy más szakmai tevékenységét érintő jogszabály, szakmai szabály kötelező előírásának nem felel meg.
Két eltérő értelmezést látunk az ilyen helyzet megítélésére. Az egyik szerint, ha az IM nyilvántartás szerint a szakértő bejegyzett adott területre, az esetleges „hibák-hiányosságok” ellenére kompetens a területen. A másik szerint ha nem felel meg a végzettsége a kompetenciarendeletnek, a szakértő nem kompetens az ügyben, az IM bejegyzése ellenére. Az ügyben még nem született bírósági döntés, azonban magam az óvatosabb megközelítés követésére bíztatnám az érintetteket.
Kétség nélkül ez a szemlélet bonyolultabbá és költségesebbé teszi az igazságügyi szakértői tevékenységet a hatósági eljárásokban, hiszen adott esetben akár több szakértő egyidejű közreműködésére lehet szükség a kompetenciarendelet betartásához. Azonban a jogszabályokat nem a szakértők alkotják, szigorítják, viszont azokat kénytelenek vagyunk betartani. Jelen esetben a saját érdekünkben is.
Csatoltan egy konkrét fegyelmi ügy személyes adatoktól megfosztott fegyelmi tanácsi véghatározatát mutatom be. A határozat az egyszerűbb megítélésű kompetencia vétségen túl egy további csavart is tartalmaz, az elmarasztalt szakértő úgy írt alá („ellenjegyzett”) igazságügyi szakértőként nem általa szerkesztett iratot, hogy azt igazságügyi szakértőként nem tehette volna meg.
A határozatban összeszedetten lehet látni, hogy milyen előírások megsértése vezethet a kompetenciavétséghez, azt milyen módon állapítja meg egy eljáró fegyelmi tanács és milyen jogorvoslati lehetősége van az elmarasztalt szakértőnek.
Bízom benne, hogy a gyakorlatban lehetőleg soha nem fogják a kollégák egy ilyen iraton a nevüket látni.
Üdvözlettel:
Dr. Horváth Csaba
a MISZK fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyettese, a Fegyelmi Bizottság elnöke
