Általában véve igaznak tekint­hető az az állítás, miszerint a pol­gári felhasználásra bevetett leg­újabb technikák és technológiák a hadiipari fejlesztések eredmé­nyeinek köszönhetők. Nincs ez másként a drónokkal (a pilóta nélküli légi járművekkel) sem, hiszen alig harminc esztendővel az 1960-as években történt komolyabb eszköz kialakítását és használa­tát követően 1991-ben már megjelentek a maiakhoz sok tekintetben hasonlító drónok, amelyek tíz év múltán már az ipar és a me­zőgazdaság területén is bevethetők voltak. Térhódításuk pedig az agráriumban azóta is töretlen, hiszen korábban soha nem gondolt lehetőségek tárházát nyitotta meg – írja Schváb Zoltán, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, a MISZK elnöke az Aeromagazin 2022. júniusi számában megjelent cikkében.

A fejlődés útja természetesen nem volt minden akadálytól mentes, hiszen a korai drónokat még többnyire önmagukban is nehéz benzinmotorok hajtották, így szóba sem kerülhetett pluszteher szállítása. A piló­ta nélküli légi járművek folyamatos fejlesztése azonban a 2000-es évek elejére már végképp háttérbe szorította az egykor forradalmi jelentőségűnek számító mezögazdasági repülőgépek használatát, amelyek hatalmas, helyenként nehezen megközelíthető földek fölött hatékonyan segítették a művelést, ám már meg sem közelítették a drónok repülési és alkalmazhatósági jellemzőit.

Már nem csak a permetezés a lényeg

Az elsősorban Japánban fejlesztett új generációs drónok már villanymotort kaptak, amely egyfelől könnyebb volt a korábban használatos robbanómotornál, másfelől az üzemanyagtartályok helyére – az ugyancsak ugrásszerű fejlődésen átesett akkumulátorok mellett – leginkább a permetezéshez használt anyagok kerülhettek. A hagyományos multirotoros kialakítású drónokat mindinkább az okosmegoldások, az automatizált működés és a könnyű irányíthatóság jellemzi. A gyártók komoly üzletet láttak a különböző feladatokra specializálható pilóta nélküli járművekben, így az agrárium részére előállított termékekben is. Így érthető, hogy a 2010-es évek közepére a drónok egyre meghatáro­zóbb szerepet töltöttek be a mezőgazdasági művelésben, legfőképpen a terep felmérésé­ben és az azt igénylő célzott permetezésben. A napjainkban használatos drónok azon­ban nemcsak a kemény fizikai munkától kí­mélik meg a nagy, illetve közepes földterülete­ken gazdálkodókat, hanem okosmegoldásaik révén egészen elképesztő számításokhoz is hozzájárulnak az esetleges kárfelméréstől a növényi kultúrák vizsgálatáig. Ami pe­dig a permetezést illeti, éppen egy új magyar technológia révén jelentősen csökkenthető­vé vált a kiszórt permetanyag fajlagos mennyisége azáltal, hogy innovatív megoldást al­kalmaztak a permetezőfej kialakításakor. A permeteződrónok azonban nem csupán fo­lyékony anyag terítésére alkalmasak, hanem szemcsés műtrágya és növényi magvak szórá­sára is, ami a drón előzetes fényképfelvételei alapján jól behatárolható területekre terjed ki.

Szakszerűen és szabályosan

Dr. Sándor Zsolt és dr. Pusztai Máté, a KTI Légiközlekedési Kutatóközpont szakértőinek összefoglalójában láthatjuk, milyen feltételek teljesülése esetén lehet különböző mezőgazdasági feladatokat pilóta nélküli légi járművek segítségével szakszerűen és legálisan végrehajtani.

A drónokkal végzett munkák előnyeinek ismeretén túl nem árt, ha a felhasználó ismeri azt a szabályozási környezetet, amelyben az iyen jellegű mezőgazdasági műveletek megvalósíthatók. Lényeges, hogy ezek a tevékenységek légtérhasználattal járnak, és mivel ugyanazt a légteret használják, amit a hagyományos légi járművek is, fennáll az összeütközés veszélye. Emiatt be kell tartani a légi közlekedésre vonatkozó szabályokat, hogy minimalizálni lehessen az összeütközés kockázatát.

A drónok mezőgazdasági felhasználása alapvetően két nagy területre osztható: monitoring és kijuttatás. Ha monitoringfeladatokról van szó – ilyen az, amikor a drón feltérképezi az adott területet, és onnan csak adatokat gyűjt a művelet elvégzése során –, az sok esetben elvégezhető a „nyílt" műveleti kategóriának megfelelően (bár az új osztályazonosító cimkék hiányában egyre szi­gorúbb feltételekkel). Ebben az esetben a megfelelő védőtávolságok, magassági korlátok és az általános biztonsági szabályok betartásával a műveletre vonatkozó előzetes

engedély nélkül is végre lehet hajtani a repü­lést, természetesen minden egyéb vonatkozó követelmény betartásával. Ilyenek például a mydronespace applikáció használata, távpiló­ta kompetenciák, megfelelő eszköz választá­sa, lakott területtől kellő távolság tartása stb. Amennyiben a „nyílt” kategóriára vonatkozó követelmények egyike valamilyen ok miatt nem teljesíthető, akkor a műveletet a „speci­ális" kategóriára vonatkozó feltételek szerint kell végrehajtani.

Ezzel szemben ha olyan műveletet szeret­ ne végezni a felhasználó, ahol már valami­ lyen anyag kijuttatása valósul meg a drónról, akkor az „speciális” kategóriájú műveletnek minősül. Erre jóval szigorúbb szabályok vo­natkoznak, és a felhasználónak előzetesen számos követelményt teljesítenie kell, ame­ lyek közül a legfontosabb, hogy kizárólag a légi közlekedési hatóság által kiadott műveleti engedély vagy könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány (LUC) birtokában hajtható végre. Ez ráadásul nemcsak a kijuttatás ténye miatt van így, hanem a magyar jogszabályok is kifejezetten előírják.

Az ilyen repülések alapvetően négy köve­telményrendszer együttes kielégítését követelik meg. Lássuk ezeket részletesen.

Légi közlekedésre vonatkozó követelmé­nyek [(EU) 2019/947 EU végrehajtási rende­let és a Légi közlekedésről szóló törvény, valamint a légtérhasználatot szabályozó hazai jogszabályok]:

• A permetezési tevékenységek olyan ma­gasabb kockázatú műveletek, amelyek csak műveleti engedély vagy LUC birtokában végezhetők el. Ennek megszerzéséhez az UAS-üzembentartónak megfelelő műve­leti eljárásokat kell kidolgoznia – úgynevezett üzemeltetési kézikönyvet vagy LUC kézikönyvet –, és az engedélytípust kiállító légi közlekedési hatóság felé igazolnia kell a kompetenciáit, amelyek kiterjednek az UAS-üzembentartó szervezetére, az általa alkalmazott képzésekre, az elsajátított kompeten­ciákra, az eszközök használatának módjára és még több területre, amelyek közül az egyik legfontosabb a művelet lebonyolításához kapcsolódó kockázatok kezelésének módja.
• Minden műveletet egyedi kockázatelemzés­nek kell alávetni, amelynek során a helyszínen azonosítani kell a lehetséges veszélyeket, és a kezelésükhöz illeszkedő intézkedése­ket kell alkalmazni. Ehhez az EU által kidol­gozott SORA kockázatelemzési módszertant kell használni. Az intézkedések összetettsége és szigorúsága függ a helyszín elhelyez­kedésétől, tagoltságától, az ott potenciálisan felbukkanó külső (a műveletbe nem bevont) személyek számától, az akadályoktól (távvezeték, szélturbina stb.), az alkalmazott esz­köz típusától és a mesterséges infrastruktúrák közelségétől is (lakóépületek, utak és vasútvonalak közelsége stb.). A kockázatelemzés során meg kell határozni a kötele­ző védőtávolságokat, ahol a művelet elvégzése során biztosítani kell, hogy oda olyan személy lehetőleg ne tudjon bejutni, aki nem vesz részt a műveletben.
• Minden műveletet részletesen dokumen­tálni kell, hogy azok visszakövethetők le­gyenek, ugyanis a légi közlekedési hatóság minden műveleti engedéllyel vagy LUC ta­núsítvánnyal rendelkező UAS-üzembentartót meghatározott időnként ellenőriz, és ilyenkor utólagosan átnézi a műveleteket azok doku­mentációi alapján.
• A műveletet csak a légi közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett eszközzel lehet elvégezni, és a drónon ezt az úgynevezett nyilvántartásijelet az UAS-üzembentartó nyilvántartási azonosítójával együtt fel kell tüntetni.
• A permetezési műveletet legalább két főnek kell végrehajtania, akik közül a távpilótának kompetenciatanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy számára az Al/ A3-as online vizsgán kívül további elméleti és gyakorlati ismereteket kell elsajátítania, és az elsajátított elméleti ismeretekből vizsgáz­nia kell.
• Az EU-s szabályozás értelmében a kereskedelmi tevékenységet végző drónos permetezést végrehajtó, de akár a monitoringtevékenységet ellátó UAS-üzembentartónak 750 OOO SOR fedezetű kö­telező felelősségbiztosítással kell rendelkez­nie. (Az SOR angolul Special Orawing Rights, azaz Különleges Lehívási Jogok, a lehetsé­ges igény szabadon használható pénzneme a Nemzetközi Valutaalap – IMF – tagjainak.)
• A műveletet be kell jelenteni a Hunga­roControl által üzemeltetett mydronespace mobiltelefonos applikációban.
• Amennyiben a művelet környezetvédelmi szempontból korlátozott légteret érint, akkor szükség van továbbiengedélyek megszerzé­sére is.
• Repülőterek közelségében vagy földig érő ellenőrzött légterekben megvalósítandó mű­veletek esetén kötelező az úgynevezett eseti légtér kijelölése, amely biztosítja, hogy a mű­velettel érintett légtérben a drónon kívül más ne tartózkodjon, oda kívülről más felhasználó ne tudjon belépni, így védve a drónost a mű­velet végrehajtása során.

Légi járműre vonatkozó műszaki köve­telmények [(EU) 2019/945 felhatalma­záson alapuló rendelet]:

• A drónt a gyártó megfelelőségértékelésnek veti alá, amelynek eredményeként CE jelö­lést kap. Ez a folyamat a monitoringdrónok esetében a jövőben osztályazonosító címké­vel is kifog egészülni. Erre nem a növényvé­delmi szempontok, hanem egyéb EU-sza­bályozók miatt van szükség.

Növényvédelmi követelmények [44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet]:

• A műveletben részt vevő személyek kö· züllegalább egy főnek rendelkeznie kell iga­zolt növényvédelmi ismeretekkel – ez le­het az úgynevezett zöldkönyv megléte vagy növényorvosi végzettség.
• Csak engedélyezett növényvédő szer jut­tatható ki, amelyre légi kijuttatási engedély­ okirat is elérhető. Permetezési művelet vég­rehajtásához kijuttatási tervet kell készíteni, amelyet a tervezett művelet előtt legalább 30 nappal kérelem formájában el kell juttatni az illetékes megyei szervezethez. Ettől indokolt esetben ellehet térni, illetve bizonyos előre nem látható veszélyek megjelenése esetén ennek hiányában is el lehet végezni a mű­veletet.
• A kijuttatási terv szerinti – vagy adott eset­ben az attól eltérő, esetleg annak hiányá­ban végrehajtott – permetezést a műveletet megelőző munkanap reggel 9 óráig be kell jelenteni az illetékes megyei szervezetnek. E bejelentésnek tartalmaznia kell a légi közle­kedési hatóság által kiadott műveleti enge­dély vagy LUC számát és a drón nyilvántar­tási jelét, azaz eszközregisztráció nélkül nem lehet szabályosan permetezni.

Növényvédelmi eszköz műszaki követelményei (43/2010. (IV . 23.) FVM rendelet):

• Csak típusminősítéssel rendelkező eszközök használhatók a növényvédelmi beavatkozás­ra. A minősítés magára a kijuttatóeszközre vonatkozik, ami a permetszer kijuttatását végzi – a drón ilyen szempontból maga az a platform, amely a kijuttatóeszközt hordozza. A minősítés megszerzése a gyártó vagy a for­galmazó feladata, amely nemcsak az új, ha­ nem a már forgalomba hozott eszközökre is megszerezheti ezt utólagosan .
• A sikeres eljárást követően a Magyar Ag­rár- és Élettudományi Egyetem adja ki azt a matricát, amelyet a gépeken el kell helyezni. Lényeges, hogy a felsorolt valamennyi en­gedély megszerzése kötelező azért, hogy a felhasználás jogszerű legyen. Ezek jelentős időszükséglettel járnak, így nem árt, ha az UAS-üzembentartó már előre megtervezi te­vékenységeit, és ennek megfelelően szerzi be a szükséges dokumentumokat.

Schváb Zoltán

a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője

Drónok a precíziós mezőgazdaságban