Az Országgyűlés idei utolsó ülésein több tucat új törvényt fogadott el. Jogszabály született egyebek mellett az építészetről, a vendégmunkásokról, a nemzetti adatvagyonról, a digitális állampolgárság programról, de módosítottak több igazságügyi, vagyongazdálkodási és közlekedési tárgyú törvényt is. Röviden bemutatjuk a főbb változásokat.

Vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosítása

Az Országgyűlés elfogadta az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amelynek részét képezi a légiközlekedésről szóló törvény módosítása is. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium erről szóló közleményében kifejtették: „A törvénymódosítások garantálják, hogy a közeljövőben többségi állami tulajdonba kerülő társaságok piaci alapon, hatékonyan és versenyképesen működjenek. Ezzel is hozzájárulva, hogy modern, 21. századi elvárásoknak megfelelő és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó reptere legyen hazánknak, amely egyaránt segíti a turizmus és a logisztikai szektor teljesítmények növelését”. A jogszabály több vagyonátadásról is rendelkezik: a makói kézilabdacsarnok és a törökbálinti tüdőgyógyintézet a református egyház ingyenes tulajdonába és fenntartásába kerül. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány pedig egy békéscsabai ingatlant kap meg.

Módosították a Budapest-törvényt

A vagyontörvény melléklete az állam 100 százalékos részesedését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűként rögzíti a Nemzeti Vízművek Zrt. és a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. esetében. A jogszabály emellett módosítja postatörvényt, törölve a 2024-től megszűnő illetékbélyeg továbbértékesítésének lehetőségét. Változik a törvény annak érdekében, hogy a Budai Várnegyed és a Citadella állami beruházásakor az építtető kötelezően használja az építményinformációs modell (BIM) alapú rendszert, valamint hogy a beruházó a kivitelezési árak ellenőrzéséhez költségszakértőt vegyen igénybe.

Törvény a vendégmunkásokról

Törvényt hozott a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és itt-tartózkodásáról is. A jogszabály kimondja, hogy a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog. Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot. A jogszabály szerint a magyarországi tartózkodás lehet rövid időtartamú – fél éven belül legfeljebb 90 nap –, amelyhez fő szabály szerint vízum szükséges, tartós, vagyis legalább 90, legfeljebb 180 napos, valamint huzamos, ami fő szabály szerint határozatlan idejű. Tartós tartózkodás jogcíme lehet vállalkozási vagy befektetési, lehet vendégmunkás jogcím, kérhető munkavállalási célból magasan képzett személyként vagy úgynevezett nemzeti kártyával, vagy egyéb okból, például tanulmányi, gyógykezelési vagy kiküldetési célból.

Új építészeti törvény

Megszavazták a képviselők az új építészeti törvényt is. Lázár János építési és közlekedési miniszter a Facebook-oldalán ezt úgy foglalta össze, hogy

• a törvény garancia a szaktudás, a szakszerűség és a minőség érvényesítésére,
• Az építőanyag előállításban, gyártásban, fejlesztésben és a kereskedelemben a magyar piacot védő, a magyar vállalkozásokat támogató intézkedéseket vezetnek be.
• Az építészetben is érvényesítenék a polgári jóízlést.
• Nem csökkenthetik a zöldterületek arányát az új építkezések. Értékesítik a barnamezős területeket.

Állami kastélyok kerülhetnek magántulajdonba

Állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását teszi lehetővé a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény, amely szerint az így magántulajdonba adott ingatlanon 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn az állam elővásárlási jogának biztosítására. Vagyonkezelési szerződés is 99 évre köthető. A tulajdonszerzőnek vállalnia kell, hogy az ingatlant a jó gazda gondosságával üzemelteti, a szükséges felújításokról gondoskodik, ingyenesen vagy térítés ellenében évente legalább 300 napon át nyitva tartja az épületet a nyilvánosság számára, biztosítja az épületben működő közgyűjtemények látogathatóságát, az ingatlanhoz tartozó parkot, kertet pedig az év minden napján ingyenesen nyitva tartja 10 és 19 óra között.

Új bértábla az egészségügyi szakdolgozóknál

Az Országgyűlés elfogadta a Belügyminisztérium előterjesztésére azt a jogszabályt, amely jövő március 1-től az egészségügyi szakdolgozók számára új, sávos fizetési rendszert vezet be, meghatározva az egyes kategóriákban a minimálisan és maximálisan fizethető bért. Ennek eredményeképpen az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére jövőre eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát. Jövő február 15-től szigorodnak a kórházi intézményvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: tilos lesz a tulajdonszerzés minden egészségüggyel összefüggő tevékenységet végző gazdasági társaságban, és összeférhetetlen lesz az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A tilalom a közeli hozzátartozóra is kiterjed majd. Azt is rögzítették, hogy az országos gyógyintézetekben és a vármegyei kórházakban a vezetői juttatást a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az egészségügyért felelős miniszter határozza meg, és mértékét egyoldalú munkáltatói intézkedéssel csökkentheti. Az elfogadott törvény szerint a gyógyszerek helyettesíthetőségéről a jövőben nem csak gyógyszerész, hanem a gyógyszert kiadó személy is tájékoztatja majd a beteget, és ki is adhatja a helyettesítő gyógyszert. Ennek feltételeit miniszteri rendeletben szabályozzák majd.

Polgárőrök az államhatár védelmében

A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló jogszabály szerint a jövőben a polgárőregyesületek az államhatár védelmében, az illegális migráció megakadályozása, illetve eltűnt személyek és tárgyak felkutatásának érdekében, valamint illegális hulladéklerakás esetében is lehetőséget kapnak arra, hogy kép- és hangfelvételt is készítsenek és megfigyelést folytassanak. A rendőrök pedig lehetőséget kapnak arra, hogy a jövőben riasztólövést adjanak le, azaz szükség esetén tárgyra vagy a levegőbe leadott lövéssel éljenek, ha feltételezhető, hogy az intézkedés célja ilyen módon is elérhető.

Bevezetik az igazolt sportolói jogviszonyt

A képviselők elfogadták a sporttal összefüggő törvények módosítását. A jogszabály bevezeti az igazolt sportolói jogviszonyt: a jövő januártól minden hazai sportszervezet köteles regisztrálni sportolóit egy saját és szövetségi nyilvántartásba, majd a nemzeti sportinformációs rendszerbe. Ezt azzal indokolták, hogy a jelenlegi szabályozás nem ad pontos képet arról, hogy Magyarországon hányan sportolnak szervezett keretek között. A jogszabály pontosítja a Magyar Olimpiai Bizottság egyes feladatait, kiegészíti a sportegyesületek adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint pontosítja az olimpiai életjáradék szabályait, és a doppingellenes szabályokat is. A törvény köztestületté alakítja a jelenleg civil szervezetként működő Magyar Edzők Társaságát és a Sportegyesületek Országos Szövetségét.

Emelkedik a földvédelmi járulék

Az Országgyűlés elfogadta az agrártárgyú törvények módosítását, amely több mint húsz jogszabályt érint. Többek között módosult az illetékekről szóló törvény: visszterhes termőföldszerzés esetén a jövőben a vagyonszerzőt akkor is megilleti az illetékmentesség, ha a termőföld használatát, hasznosítását erdőbirtokossági társulat javára engedi át. A vadgazdálkodásról szóló jogszabály módosításával biztosítják, hogy a vadászati jegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg. Csökkentik a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheit, emelik viszont a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét.

Módosították az Alkotmánybíróságról szóló törvényt

Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról is döntött az Országgyűlés.

• A jogszabály támogatja a Nobel-díjas magyar kutató, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását.
• Módosul a Magyar Kutatási Hálózat szervezeti struktúrája, és az egyetemek hatáskörébe kerül az új Nemzeti Kiválósági Program és kooperatív doktori program lebonyolítása.
• A Semmelweis Egyetemhez kerül jövő márciustól az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Amerikai úti és az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye.

A jogszabály az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is módosítja: a testület a jövőben az Európai Unió Bírósága megkeresésére és az uniós alapító szerződésekben biztosított hatáskörének tiszteletben tartása mellett előzetes európai uniós értelmező véleményről szóló döntést hozhat. A testület többek között Magyarország alkotmányos berendezkedése, nemzeti identitása, szuverenitása, az alapvető jogok és szabadságok, valamint az emberi méltóság értelmezésére vonatkozóan előzetes véleményt nyilvánít az alaptörvénnyel való összhang szempontjából, ha az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben történő döntéshozatallal összefüggésben felmerül ezen kérdések érintettsége.

Változik a trafiktörvény

Legalább egymillió forintos bírság szabható ki arra a dohány-kiskereskedőre, aki 18 év alattiakat szolgál ki dohánytermékkel. A fizetendő összeg további jogsértések esetén folyamatosan nő: a korábban már megbírságolt kereskedőkre az újabb alkalmakkor az előző bírság másfélszeresét kell kiszabni. A bírság összege egészen 10 millió forintig emelkedhet. Ismételt szabályszegés esetén az üzletet 30 napra bezáratja a hatóság. Nem nyújthat be ismételten engedélykérelmet dohánytermék kiskereskedelmére az, aki a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket korábban megsértette, és ezért a korábbi engedélyét a hatóság visszavonta. A változtatás pontosítja a termékkihelyezés és a polcképszerződés szabályait is a dohányboltokban. Jogharmonizációs céllal változik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény is, a termékek nyomonkövethetősége érdekében. A változtatások januártól hatályosak.

Fenntarthatósági jelentést kell készíteniük a cégeknek

Európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből adódóan fogadott el jogszabályt az Országgyűlés a környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalásról a gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére. Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (environmental, social, governance) szempontrendszert azzal a céllal, hogy a vállalatok tevékenysége a fenntarthatóság és a felelősségvállalás, például a légszennyezésre, az energiafogyasztásra vagy a hulladékkezelés terén vizsgálható, összemérhető legyen. Az elfogadott jogszabály a nemzeti ESG-keretrendszert hozza létre. Az uniós irányelv értelmében – amely a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be – a jövő évtől valamennyi nagyvállalatnak, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és közepes vállalkozásnak jelentést kell készítenie a fenntarthatósági kérdésekről. A tevékenység felügyeletét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága végzi majd. Az intézmény munkája kiterjed a vállalatok ESG-célú átvilágítására, az ESG-tanúsítók akkreditálására és nyilvántartására, valamint a magyar online ESG-menedzsmentplatform és hitelesített támogatásmenedzsment-központ működtetésére.

Átalakul a jegybank veszteségkezelése

Rugalmasabbá teszi a jegybank veszteségkezelését a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása. A jövőben az MNB saját tőkéje átmenetileg lehet negatív. A jegybank veszteségét ez idő alatt nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel. A jelenlegi jegybanki veszteségtérítési szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetésből öt éven belül, évente egyenlő részletekben kell megtéríteni. A változtatás a Költségvetési Tanácsot is bevonja a veszteségtérítési folyamatba: a testület fogja véleményezni az MNB tőkeellátottságának megfelelőségét. A jogszabály ugyancsak tartalmazza, hogy ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetésnek kell biztosítania, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére. Az MNB elnöke rendeletben határozhatja meg a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét, valamint a kötelező tartalékráta mértékét meghaladóan az MNB-nél elhelyezett pénzösszegre meghatározott kamatot.

Jogvédelem az internetes szolgáltatókkal szemben

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet átültetését tartalmazza a magyar jogba az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvény. Az uniós irányelv célja, hogy közösségi szinten szabályozza az internetes közvetítő szolgáltatók, például az online piacterek, a közösségi platformok, a tartalommegosztó oldalak, az alkalmazásboltok vagy az online szállásplatformok működését. A közösségi rendelet mérete és hatása alapján osztályozza a szolgáltatókat és nagyobb felelősséget ró a nagyobb hatásúakra. Szabályokat tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolítására, hatékonyabb jogvédelmet a felhasználóknak panaszkezelési mechanizmus előírásával és szigorúbb szabályokat ír elő az óriásplatformok számára. Tartalmaz átláthatósági intézkedéseket és új hatósági hatásköröket a platformok ellenőrzésére. Az előírások a Magyarországon letelepedett vagy ide szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatóra vonatkozik. A rendelet végrehajtásának felügyelete a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, akit erre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelöl ki.

Módosul az atomenergia-törvény

Magyarország energiaszuverenitásának még hatékonyabb támogatását célozza az atomenergiáról, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosítása, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról és az energiahatékonyságról szóló törvények módosítása, amely – az előterjesztő szándéka szerint – továbbra is magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot és elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését. A villamos energia esetében segítik a termelői egységek csatlakozását, de lesznek változások a megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatban is

Pénzmosással kapcsolatos rendelkezések

Módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt egyes kapcsolódó törvényekkel együtt a parlament. Könnyített lesz az ügyfélazonosítás az alacsony pénzmosási kockázatú önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a kockázati életbiztosítási tevékenységet végzők és az utalványkibocsátók esetén. Az egyszerűbb ügyintézést szolgálja az a rendelkezés, miszerint természetes személyek kérésére kötelező lesz biztosítani az elektronikus ügyintézést az ügyfélazonosításkor. A székhelyszolgáltatási, továbbá a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások esetében szigorodtak a nyilvántartásra, illetve a felügyeletre vonatkozó szabályok. Az Európai Bíróság ítéletével indokolták azt a szabályt, hogy harmadik személyek jogos érdekük igazolását követően ismerhetik csak meg a gazdasági társaságok és más szervezetek tényleges tulajdonosi adatait. A jogos érdek lehet a szoros üzleti vagy hozzátartozói kapcsolat, illetve a vagyonjogi per.

Változnak a büntetőjogi tárgyú törvények

Az Országgyűlés elfogadta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, amely mindhárom büntetőjogi kódexet, vagyis a Büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló és a büntetés-végrehajtási törvényt is érinti. A jogszabály terjedelmes része foglalkozik a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó változásokkal. Az új rendszerben a végrehajtási fokozatok – a fegyház, a börtön és a fogház – változatlanok maradnak, de a jelenlegi kilenc helyett egy ötfokozatú besorolási rendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének.

• Új motivációs eszközként bevezetnek egy kreditrendszert, amelynek célja, hogy az elítéltek egyes kategóriák közötti váltásához objektív alapokon nyugvó, kiszámítható és átlátható keretet adjon.

• A jövőben büntethető lesz az olyan gyógyszerek forgalomba hozatala, amelyeknek az eredete nem igazolható.
• A bíróság, illetve az ügyészség ezentúl azt is elrendelheti, hogy a pártfogolt tartózkodjon az internetes tevékenységtől.
• Az is lehetővé vált, hogy a nyomozó hatóság sürgős esetben ideiglenesen kizárja a kiskorú érdekeit sértő törvényes képviselőt az eljárásból.

Új támogatási forma a kkv-knak

Az Országgyűlés elfogadta a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítását, amely megteremti az alapját egy új uniós támogatási forma bevezetésének. Az úgynevezett tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék lényege, hogy a támogatást kölcsön formájában kapják meg a társaságok, de annak egy része akár vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.

Emelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok

Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása keretében jelentősen emelkedik a fogyasztóvédelmi bírság összege: 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek esetében az alsó határ 15 ezerről egymillió forintra nő, a bírság felső határa a vállalkozás éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb 650 millió forintig terjedhet. A fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a bírság összege kétmillió forinttól hárommilliárd forintig is terjedhet.

Változnak a munkavédelmi szabályok

Változásokat fogadott el az Országgyűlés a munkavédelemről szóló törvényben is. A módosítás értelmében rendeleti szinten lesz meghatározható a munkavédelmi képesítések besorolása, csökkennek az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terhei, és változnak a munkavédelmi bírság kiszabásának szabályai.

A szülő rendelkezhet a gyermek után járó pótszabadsággal

A jövő évtől a szülő rendelkezhet a gyermekek után járó pótszabadság kivételének időpontjáról. A törvények szerint a gyermek tizenhat éves koráig egy gyermek után évente két nap, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság jár a szülőnek.

Elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárások

Az eljárások egyszerűsítése, a szolgáltatások körének bővítése és informatikai fejlesztések céljából változtatott az Országgyűlés hat, az ingatlan-nyilvántartással, földméréssel és térképészettel összefüggő törvényen. A változtatások alapvető oka az ingatlan-nyilvántartási eljárások elektronikussá tétele. Az illetéktörvény módosításának célja a személyes díjmentességre vonatkozó rendelkezések pontosítása. A jövőben a magyarországi közjegyző abban az esetben is adatot kérhet a nyilvántartásokból, ha olyan örökhagyó után indul hagyatéki eljárás, aki az unió egy másik tagállamában hunyt el. A földmérési és térképészeti törvény változtatása azt célozza, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok, tények a térképi adatbázisban is megjelenhessenek. A jogszabály hatályon kívül helyezi a szolgáltatási díjakról szóló törvény egyes rendelkezéseit.

A nemzeti adatvagyon hasznosításáról

Európai uniós kötelezettség nyomán alkotott jogszabályt az Országgyűlés a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról. A törvény az unió adatkormányzási rendeletét ülteti át a hazai jogrendszerbe, új feladatokat róva például a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre. Hatályukat vesztik a nemzeti adatvagyonról és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények. Az ügynökség feladatai szolgáltatásnak minősülnek a jövőben, amiért díjat számolnak fel. Az ügynökség szerepe többségében nem lesz kizárólagos, egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, például adattisztítást, adatelemzést más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. E szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség felel. A törvény azt is szabályozza, hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyonleltárt. A nagyobb intézményeknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebbeknél adattovábbítási kapcsolattartót kell kijelölni. A jogszabállyal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el.

Digitális állampolgárság program

Jövő szeptembertől indul a digitális állampolgárság program, amelynek lényege, hogy az ügyintézés, az igazolványok és az aláírás is mindenki számára elérhető lesz mobilon. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló jogszabályt, amelyet Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter terjesztett elő. A jogszabály szerint egy központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, ugyanakkor nem lesz kötelező a használata. Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd intézni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is, illetve az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni. A mobilalkalmazás segítségével a felhasználók igazolhatják majd a személyazonosságukat és egy gombnyomással rendezhetik fizetnivalóikat az állam felé, később hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba. A jogszabály szerint a keretalkalmazás, a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosítás szolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-jétől, az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés szolgáltatás 2026. január 1-jétől indulhat el.

Leállósávban veszteglő járművek elszállítása

Az Országgyűlés elfogadta a közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely a külföldi rendszámmal rendelkező járművek esetében is biztosítja a várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség érvényesülését. Emellett lehetővé teszi a tengelysúlymérő rendszer meghatározott adatainak közvetlen rendszerkapcsolaton alapuló lekérdezését. A jövőben a leállósávban és a pihenőhelyeken veszteglő, elhagyott járműveket elszállíthatják, tárolhatják, és később értékesíthetik is. A szabadidős és sportrepülés esetén jelentős mértékben csökkentik a légi jármű és komponenseinek gyártásához, a folyamatos légi alkalmasság irányításához kapcsolódó, valamint az ilyen légi járművet karbantartó szervezetek terheit. A már meglévő vasúti pályák esetében az üzemeltetéshez kapcsolódó ok miatt nem lehet kisajátítani, holott a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az érintett ingatlanoknak kizárólagos állami tulajdonban kellene lenniük.

Importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

A képviselők elfogadták az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló jogszabályt az uniós jognak való megfelelés érdekében. Az európai uniós rendeletben elfogadott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus célja, hogy az Európai Unió belső piacán megtermelt cement, villamos energia, műtrágya, vas és acél, alumínium, valamint hidrogén globálisan is versenyképes maradjon az EU szigorodó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési céljai mellett, ezért az EU-ba importált termékekre 2026. január 1-jétől díjat vetnek ki.

Energiahatékonysággal kapcsolatos törvénymódosítás

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényt és az energiahatékonyságról szóló törvényt is módosította az Országgyűlés. A jogszabály bővíti a hivatal energiahatékonysági feladatait és hatékonyabbá teszi a monitoringrendszert. A közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok kibővülnek a végsőenergia megtakarítására vonatkozó adatszolgáltatással.

Módosul a területfejlesztési törvény

A területi egyenlőtlenségek csökkentése az alapvető célja a területfejlesztési törvény módosításának. Bevezetik az együtt kezelendő térség fogalmát, amely a nagyvárosok köré csoportosuló elővárosok fejlesztését kívánja segíteni. A koncepció támaszkodik a nyugat-európai tapasztalatokra, és a városfejlesztésnél az agglomerációs kérdéseket is figyelembe veszi az ingázás okozta problémáktól kezdve a közszolgáltatás használatának kérdéséig. Az új jogszabály bevezeti a területfejlesztési szolgálat intézményét, amellyel egy olyan eszközrendszer lép életbe, amely az előterjesztő szándéka szerint rugalmas működése által ott segít, ahol erre szükség van, és nem országosan egységesített eljárások mentén működik. A módosítás alapján a vármegyei önkormányzatok területfejlesztéssel összefüggő feladatai kiegészülnek a törvényben korábban nevesített vidékfejlesztési feladatokkal.

Csökkennek a közbeszerzési jogorvoslati díjak

A közbeszerzési rendszer hatékonyságának javítását és a verseny fokozását célozza az illetékekről és a közbeszerzési eljárásról szóló törvények módosítása. A módosító csomag egyik legfontosabb intézkedése a jogorvoslati díjakat érinti. Az előterjesztő várakozása szerint a közbeszerzési jogorvoslati díjak csökkentésével javulni fog a közbeszerzési jogsértések elleni fellépés, valamint szélesednek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások jogorvoslati eljárásokhoz való hozzáférésének lehetőségei. A változtatás a legfrissebb uniós szabályoknak való megfelelést, gyakorlati kérdések rendezését, valamint a közbeszerzési eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását szolgáló rendelkezéseket is tartalmaz.

Módosul a Hungary Helps programról szóló törvény

Változik a Hungary Helps programról szóló törvény is. A cél, hogy Magyarország nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési politikájához egységes és átlátható szabályozási keret álljon rendelkezésre, ami szolgálja a hatékonyságot, és megerősíti Magyarország szolidaritásának alapelveit. A törvényjavaslat egyik aktualitását a kormány annak szükségességével magyarázta, hogy integrálni tudják azokat a szakpolitikákat és eszközöket, amelyekkel Magyarország hozzájárulhat az emberi életek megóvásához, a válságok enyhítéséhez, a válságövezetekben élő közösségek helyben maradásához.

Módosultak egyes hatósági ügyek szabályai

Az Országgyűlés elfogadta az egyes hatósági kérdésekről szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak meg a képviselők. A jogszabály tartalmazza a másodfokú eljárásokkal kapcsolatos módosításokat. Környezetvédelmi hatósági ügyekben – kormányrendeletben meghatározott ügyek esetében – fellebbezésnek lehet helye, amelynek ügyintézési határideje megegyezik az alapeljáráséval. Változott az információs önrendelkezési jogról szóló törvény is, amelyről Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában azt mondta: összhangba hozzák a személyes adatok védelméhez fűződő és az egyéb eljárásokban a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat azokban az egyre gyakrabban előforduló esetekben, amikor az egyébként törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok rendelkezésre állásához alapvető eljárási érdek fűződik.