A Kreatív Kontroll podcastjének, a Kontent Pubnak a vendége volt Bohnné Keleti Katalin igazságügyi marketing szakértő, akivel az egyórás műsorban Sipos Zoltán beszélgetett. Az igazságügyi szakértő szerint a marketing célja és feladata, hogy az objektív tényeket és a szubjektív véleményeket, érzeteket összehangolja, egyensúlyba hozza, ezzel segítve a vállalkozásokat, vállalkozókat a piaci siker elérésében. A beszélgetés során szóba került, hogyan válhat valaki igazságügyi szakértővé, milyen tagozatai vannak az Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának és mivel foglalkozik egy igazságügyi marking szakértő.
A cégét 1992-ben alapította, amelynek profiljába a marketing tanácsadás mellett a kutatás és képzés is beletartozik. Sok éve foglalkoznak ügyfélkapcsolatokkal, ügyfélelégedettséggel. 2010 óta igazságügyi szakértő. Szerinte a marketing a hétköznapok tudománya, melyet minden döntésünkben és minden esetben alkalmaznunk kell, meg kell tanulnunk úgy gondolkodni, hogy az megfeleljen a marketing alapjainak: figyelj oda a másikra, a környezetedre.
A podcastben elmondta, hogy a kamarában tizennégy szakmai tagozat működik. Ott, ahol ő is tevékenykedik, az audiovizuális tagozatban összesen tizenheten vannak, míg például a könyvelők, könyvvizsgálók 1400-an.
Ahhoz, hogy valaki egy adott szakterületen igazságügyi szakértő legyen, viszonylag hosszú gyakorlati idő és felsőfokú végzettség szükséges – magyarázta, hozzátéve, hogy részt kell venni az igazságügyi szakértéssel kapcsolatos alapismereti oktatáson, valamint jogi képzésen is, és két gyakornoki évet kell eltölteni az adott szakterületen tevékenykedő igazságügyi szakértő mellett. Csak ezután válik igazságügyi szakértővé, aki már önállóan aláírhat szakvéleményt.
Azt is elmondta, hogy kétféleképpen lehet szakérői véleményt kérni: egyrészt kérhetnek azok, akik nem biztosak abban, hogy amit csinálnak, az tökéletesen megfelel mindennek, másrészt ha ez a hajó már elment, és az ügyből bírósági ügy lett, akkor már a szakértőt a bíróság vagy az eljáró hatóság rendeli ki.
Egy fiktív jogeset kapcsán megjegyezte: rendkívül ritkán van peres eljárás abból, hogy X cég megrendelte az Y ügynökségtől a karácsonyi kampányát, és az ügynökség azt állította, hogy a ráköltött ötvenmillió forint majd 3,5 százalékkal növeli a forgalmat, ám a forgalom aztán mégsem nő. Egy ilyen eset legfeljebb akkor jutna el a bíróságig – folytatta –, ha a cég nem fizetné ki a kampányt az ügynökségnek. Elvileg a peres ügy előtt bármelyik fél megkereshetné a szakértőt, hogy készítsen szakvéleményt: tényleg teljesítették-e a szerződést, vagy rajtuk kívül álló okból nem jött be a várt forgalomnövekedés? A szakértő elmondása szerint azonban sajnos nincsenek ilyen megkeresések.
Akit érdekel a teljes beszélgetés, itt megnézheti.
