Az Alkotmánybíróság júniusban megsemmisítette a végrehajtási törvény azon szabályát, amely szerint az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését elrendelő bírósági végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A parlament még júliusban korrigálta a törvényt, aminek folytán szeptembertől változtak az önkényes lakásfoglalókkal szembeni fellépés szabályai.
Az Alkotmánybíróság júniusban hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és 2023. december 31-i hatállyal megsemmisítette a bírósági végrehajtási törvény 183. § (1) bekezdés második mondatát. Ez a rendelkezés kimondta, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését elrendelő bírósági végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az alkotmánybírák azért nem azonnali, hanem csak jövőbeli hatállyal semmisítették meg az ominózus szabályt, mert lehetőséget kívántak adni a jogalkotónak arra, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt olyan eljárást alkosson meg, mely egyszerre szolgálja a tulajdonosi jogok kiemelt védelmét, illetve eljárási eszközökkel biztosítja az intézménnyel való visszaélésből, illetve a tévedésből fakadó jogsérelem kizárásának lehetőségét.
Az alkotmánybírósági döntés hatására a kormány gyorsan lépett, hiszen a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a parlament már július 4-én módosította a bírósági végrehajtási törvényt, amelynek új szabályai két hónapja, szeptember 5-én hatályba is léptek.
Az Utcajogász Egyesület, amely jegyezte a változásokat elindító alkotmánybírósági indítványt, viszont nehezményezte, hogy a salátatörvény benyújtását megelőzően a kormány nem folytatott társadalmi vagy szakmai egyeztetést a bírósági végrehajtási törvény módosításáról. Szerintük a törvény továbbra sem biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a jogorvoslathoz való jogot:
- A lakáskiürítés három munkanapon belüli foganatosítása kiüresíti a jogorvoslathoz való jogot, mivel a három napon belüli fellebbezés esetén, ha postán történik annak benyújtása, előbb kerül sor a lakás kiürítésére, minthogy megérkezne a fellebbezés a bíróságra.
- A lakáskiürítési kérelmet az elsőfokú bíróság nem küldi meg nyilatkozattételre a kérelmezett félnek, azaz a lakáshasználónak. Így hiába halasztó hatályú a végzés elleni fellebbezés, az eljárás egyfokúvá válik, hiszen a kérelmezett első alkalommal csak a fellebbezésben fejtheti ki védekezését.
Szabó Gergely ügyvéd szerint az Alkotmánybíróság döntése kihatott az eljárás egészének menetére, így több ponton is módosult az eljárás. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó kérelem tartalma lényegében változatlan maradt, ám van egy kivétel. Amennyiben a lakásban tartózkodó személyeknek korábban volt jogcímük a lakásban tartózkodásra, azt a kérelmező köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni. Ezen kívül a kérelmező köteles csatolni a jogcím megszűnését igazoló iratot is. A szabályozás a tekintetben sem változott, hogy bérleti szerződés esetén akkor van lehetőség igénybe venni az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére szolgáló speciális nemperes eljárást, ha a bérlet határozott időre szólt, és a határozott idő letelt. Továbbra sem vehető igénybe ez az eljárás akkor, ha a bérleti szerződés például felmondással szűnt meg. Az ügyvéd szerint a korábbi szabályozáshoz képest az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséhez a fellebbezés halasztó jellege miatt hosszabb időre lesz szükség. Azonban a peres eljáráshoz képest a tulajdonos még így is gyorsabban veheti birtokba a lakást. A lakásban tartózkodó személy pedig a fellebbezés keretében kap lehetőséget arra, hogy védekezését a kiürítés előtt is előadhassa.
A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről szóló döntését továbbra is a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján hozza meg. Az elsőfokú bíróság a kiürítés elrendelése iránti kérelmet a döntése meghozatala előtt nem küldi meg a lakásban tartózkodó személynek. A lakásban tartózkodó személynek korábban is volt lehetősége a kiürítést elrendelő végzés elleni fellebbezésre.
A legfontosabb változás, hogy a törvénymódosítást követően a kiürítést elrendelő végzés elleni fellebbezés halaszó hatályú lesz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a lakásban tartózkodó személy fellebbez a határozattal szemben, akkor a másodfokú bíróság döntéséig a kiürítés nem hajtható végre. A fellebbezésre a szokásos 15 napos határidő helyett a kézhezvételtől számított három munkanapon belül van lehetőség. A fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratokkal együtt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. Egyúttal a bíróság tájékoztatja a kérelmezőt és az eljáró végrehajtót a fellebbezésről. A felek a fellebbezésre vonatkozó észrevételeiket három munkanapon belül a másodfokú bíróságnál tehetik meg. A másodfokú bíróság a fellebbezést soron kívül bírálja el.
Látható – folytatja az ügyvéd –, hogy a korábbi szabályozáshoz képest az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséhez a fellebbezés halasztó jellege miatt hosszabb idő lesz szükséges. Azonban a peres eljáráshoz képest a tulajdonos még így is gyorsabban veheti birtokba a lakást. A lakásban tartózkodó személy pedig a fellebbezés keretében kap lehetőséget arra, hogy védekezését a kiürítés előtt is előadhassa.
Tekintettel arra, hogy a fellebbezésnek a kiürítést elrendelő határozat végrehajtására halasztó hatálya van, a végrehajtó eljárásában is változások történtek. – Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését elrendelő végzést továbbra sem a bíróság, hanem a végrehajtó közli a lakásban tartózkodó személlyel – állítja Szabó Gergely. A végrehajtó pedig a végrehajtási költségek előlegezését követő három munkanapon belül a helyszínen adja át a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek. Ezzel egyidejűleg a végrehajtó tájékoztatja őt a fellebbezés előterjesztésének lehetőségéről és módjáról. Arról is tájékoztatni kell a lakásban tartózkodót, hogy a végzés jogerőre emelkedését követő két napon belül a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve el kell hagynia. Ha a lakásban a végrehajtó helyszíni eljárásának időpontjában nem tartózkodik senki, a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet a lakás ajtajára függesztik ki. Ugyanígy jár el a végrehajtó, ha a lakásban csak kiskorú személy található. Ha a lakásban az első alkalommal nem tartózkodott senki, akkor a végrehajtó két nap elteltével ismételten megkísérli a helyszínen a végzést és a fenti tájékoztatást megadni. Ugyanez az előírás akkor is, ha az első alkalommal csak kiskorú volt a lakásban. Amennyiben a lakás kiürítéséről szóló végzés jogerőssé válik, erről a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt, a végrehajtót és a lakásban tartózkodó személyeket.
A kiürítésről szóló végzés jogerőre emelkedése után a végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében felhívja a lakásban tartózkodó nagykorú személyt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve két napon belül hagyja el. Ha az önkényes lakásfoglaló ezt követően nem hagyja el az ingatlant, akár a rendőrség közreműködésével is foganatosítható a lakás kiürítése. Amennyiben a lakásban kiskorú van, akkor a gyámhatóság is közreműködik a kiürítésben.
