Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa (soraiban három korábbi bíróval) szeptember 26-án kelt végzésében visszautasította annak az igazságügyi szakértőnek az alkotmányjogi panaszát, aki azt sérelmezte, hogy a Fővárosi Törvényszék kétszázezer forinttal mérsékelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság díjmegállapító végzésében megszabott szakértői díját, és az így meghozott másodfokú végzés ellen már nem élhet fellebbezéssel, azaz az érintett igazságügyi szakértőt a hatályos jogszabályok kizárják a jogorvoslati lehetőségből.
Az ügy adatlapja a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2022. március 23-án meghozott végzésével az indítványozó jogi személyt igazságügyi szakértőként rendelte ki az indítványozót egy folyamatban lévő büntetőügyben. A bíróság a társaság nevében elkészített szakértői véleményt elfogadta, a 2022. szeptember 27-én meghozott végzésével a szakértő költségét – a 2022. szeptember 26-án benyújtott szakvéleményhez csatolt díjjegyzékkel egyezően – 589 000 forintban állapította meg.
Az elsőfokú végzés ellen a vádlottak és védőik) is fellebbezéssel éltek, mert a díjat eltúlzottnak találták. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. október 15-én meghozott végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és a szakértő részére 389 800 forint szakértői díjat állapított meg. A másodfokú bíróság indoklásában kifejtette, hogy a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. § (9) bekezdése alapján a díjjegyzékben feltüntetett díj megalapozottságát a bíróságnak vizsgálnia kell, mely kötelezettségének az elsőfokú bíróság nem mindenben tett eleget. A szakértő irattanulmányozás címén 45 munkaórát számolt el, amely a másodfokú bíróság álláspontja szerint az iratanyag terjedelme ellenére, a szakértői vizsgálat tárgyára tekintettel (híváslisták és cellainformációs adatok kigyűjtése, konvertálása, táblázatba rendezése) eltúlzott, így azt 20 munkaórára mérsékelte.
Az indítványozó a másodfokú bíróság – díjmegállapítás tárgyában hozott, és ekként végleges másodfokú – döntésével szemben fellebbezést jelentett be. A fellebbezést a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfolyamodásban 2022. november 7-én meghozott és – miután a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el – 2022. november 29-én véglegessé vált végzésével mint törvényben kizártat elutasított.
Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Fővárosi Törvényszék végzései, valamint a büntetőeljárási törvény (Be.) 582. §-a, 598. §-a és a 605. §-a ellen. Indítványában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésére hivatkozva indítványozta a végzések megsemmisítését, egyrészt a fellebbezésről való tájékoztatás elmaradása és a másodfokú végzéssel szembeni fellebbezési lehetősége hiánya miatt, másrészt azért, miszerint a Be. támadott rendelkezései Alaptörvény-ellenesek, ugyanis nem tartalmaznak a szakértőkre rendelkezéseket, és nem engedik meg a másodfokú végzéssel szembeni fellebbezést.
Az alkotmányjogi panaszban azt is előadta: a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától megtudta, hogy ez az eset nem egyedi. Több igazságügyi szakértőt és szakértő társaságot érint hátrányosan az ilyen másodfokú eljárás, amelynél a szakértőt a hatályos jogszabályok kizárják a jogorvoslati lehetőségből. Ezért véleményem szerint ezen Alaptörvény-ellenes állapot orvoslására is szükséges lehet. Vagy a jogszabályok, vagy a bírói gyakorlat megváltoztatásával.
Az Alkotmánybíróság (előadó alkotmánybíró: Márki Zoltán, korábban a Kúria büntető kollégiumának vezetője) a végzés indoklásában kifejtette, hogy az alkotmánybírósági törvény rendszertani értelmezéséből – a jogalkotói szándékra is tekintettel – az következik, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben az eljárás folyamán hozott bírósági határozatokkal szemben nincs lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására. Alkotmányjogi panasz keretében kizárólag az ügyek érdemében hozott végső döntések és a bírósági eljárást befejező egyéb döntések vizsgálhatók.
A végzés indoklása szerint továbbá az indítvány nem tartalmaz indoklást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések milyen okból ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében meghatározott tisztességes bírósági eljáráshoz való és a jogorvoslathoz való joggal. Az Alkotmánybíróság eljáró tanácsa azt is megjegyezte, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések egyébként éppen az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz és a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való jogot biztosítják a büntetőeljárásban az arra jogosultak számára; valamint a jogorvoslati joghoz kapcsolódóan biztosítják a másodfokú bíróság számára a felülbírálat és ebből következően a hibák kijavításának, korrekciójának lehetőségét.
