Az Alkotmánybíróság munkájának nagy részét az alkotmányjogi panaszok elbírálása teszi ki, hiszen húsz beadványból tizenkilenc alkotmányjogi panasz. Az indítványozóknak a jövőben jobban oda kell figyelniük, hol terjesztik be panaszukat. A bírósági eljárással kapcsolatos indítványokat ugyanis augusztus 1-jétől csak az ügyben eljáró elsőfokú bíróság útján tudják előterjeszteni. Vagyis a Donáti utcában benyújtott ilyen indítványokat nem küldik meg az elsőfokú bíróságnak, és eljárást sem indítanak az ügyben.

Augusztus 1-jétől megváltozik az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó egyik fontos ügyrendi szabály ˗ tudatta honlapján  az Alkotmánybíróság. Ennek lényege: ha az indítványozó bírói döntést vagy bírósági eljárásban Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását támadja, akkor a jövőben az alkotmányjogi panaszát kizárólag az ügyben eljáró elsőfokú bíróság útján tudja előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a panasz benyújtására közvetlenül az Alkotmánybíróságon lesz lehetőség. Az Alkotmánybíróságon benyújtott alkotmányjogi panaszokat nem küldik meg az elsőfokú bíróságnak, és eljárást sem indítanak az ügyben.

Az Alkotmánybíróság legfrissebb statisztikái szerint húsz beérkezett indítványból tizenkilenc alkotmányjogi panasz. 2023 első felében a 243 beadványból 228 volt alkotmányjogi panasz. De hasonló tendenciát lehetett megfigyelni az elmúlt években is: 2021-ben 617-ből 595, 2022-ben 577-ből 565 alkotmányjogi panaszt regisztráltak.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke egy korábbi interjújában kifejtette: valamennyi bírói döntéssel szemben hozzájuk fordulhatnak a felek, ami azt jelenti, hogy közvetve a közigazgatás felett is alkotmányos kontroll érvényesül. Persze nem akármilyen okkal támadhatók meg a bírói döntések ˗ tette hozzá ˗, kizárólag alkotmánysértés esetén, hogyha ez valakinek az alapjogát sérti. „2012 előtt csak akkor lehetett az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha a bíróság alkotmánysértő szabályt alkalmazott. 2012 után viszont akkor is, ha alkotmányos szabályt alkalmaz ugyan a bíróság, de a bíró mérlegelése, ahogyan a jogszabályokat mérlegeli, az maga alkotmányellenes” – fogalmazott az elnök.

Az alkotmányjogi panaszoknak három típusa van:

1. Amikor az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az Alaptörvény-ellenes bírói döntést támadja, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
2. Amikor az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme az ügyben folytatott bírósági eljárásban az  Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be.
3. Amikor az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadja, ha annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.