Miközben tart az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyének, a Schadl–Völner-pernek a bírósági tárgyalása, amelynek két fővádlottja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lemondott elnöke és az igazságügyi tárca korábbi államtitkára, az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisített egy bírósági végrehajtókat érintő szabályozást. Az alkotmánybírák osztották az indítványozó végrehajtó álláspontját: olyan rendelkezések alapján kötelezték a szolgálat átadására, amelyre az igazságügyi miniszternek nem volt törvényi felhatalmazása.
2022 augusztusában egy nevének elhallgatását kérő önálló bírósági végrehajtó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A több mint huszonhét éve végrehajtóként dolgozó panaszos illetékességi területét kiterjesztették egy másik székhelyű, önálló bírósági végrehajtói állás illetékességi területére, egészen az álláshely betöltéséig. Amikor 2017-ben az álláshelyet betöltötték, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar kötelezte a panaszost az összes ügy, és a hozzá kapcsolódó pénzösszegek, nyilvántartások és adathordozók átadására, ami az indítványozó bírósági végrehajtó szerint meg is történt. Mégis fegyelmi eljárást is indítottak ellene, amelynek végén, 2020-ban elrendelték a hivatalból való felfüggesztését – írja az Index.
Pórul járt végrehajtó
Ezt követően a végrehajtó kar felhívta a panaszost a szolgálat átadására állandó helyettesének. Bár a Fegyelmi Bíróság a hivatalból való felfüggesztést megszüntette, a helyettesítést azonban nem, mert időközben az igazságügyi államtitkár az indítványozó végrehajtói szolgálata megszűnéséről határozott. A pórul járt bírósági végrehajtó a határozattal szemben közigazgatási pert indított, amelynek végén kimondták a végrehajtói jogállása visszaállását. Az állandó helyettesítés megszüntetésével a panaszos az elszállított végrehajtási iratokat nem tudta felelősen átvenni, amelyet a kar távollétnek minősített, és megállapította a végrehajtói szolgálat szünetelését, és állandó helyettest rendelt ki.
Az indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezések Alaptörvény-ellenesek, mert azok alapján úgy kötelezték a végrehajtói szolgálat átadására szünetelés esetén, hogy arra az igazságügyi miniszternek nem volt a törvény szerinti felhatalmazása.
Visszamenőleges megsemmisítés
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Handó Tünde) Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 38/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet 6. §-át. A megsemmisített rendelkezés visszamenőlegesen, 2022. október 1-jén veszti hatályát. Megállapította továbbá, hogy a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 16/2022. (VI. 30.) IM rendelet 2022. július 1-je és 2022. szeptember 30-a között hatályban volt 6. §-a, valamint 8. §-ának „azzal, hogy a 6. §-t a hatálybalépése napján fennálló állandó helyettesítések esetén is alkalmazni kell” szövegrésze szintén Alaptörvény-ellenes volt, ezért azok 2022. július 1-jétől nem alkalmazhatók.
Az alkotmánybírák a határozat indoklásában kifejtették, hogy a végrehajtói szolgálat és a végrehajtó iroda működésének alapvető szabályait jelenleg is törvény tartalmazza. A végrehajtási törvény szól az állandó helyettesítés eseteiről, a szolgálat szünetelése okairól, a helyettesített végrehajtó irodájának a működéséről. Vagyis a jogalkotó ezeket a kérdéseket törvényben tartotta szükségesnek szabályozni. A törvényi rendelkezések értelmében az állandó helyettesítés fogalmilag átmeneti állapotot jelent, amelyek egy része oly módon szűnik meg, hogy a helyettesített végrehajtó visszatér a végrehajtói irodájába, vagyis a foglalkozásába.
