A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége, amely tizenkét szakmai kamarát tömörít mintegy háromszázezres tagsággal, levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz, hogy megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek a katatörvény módosítását. Ezzel a szövetség szerint a parlament megfontolhatja a törvény adóév végével, 2023. január 1-jétől történő bevezetését.
A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége Novák Katalin köztársasági elnöknek címzett levelében emlékeztetett: a szövetségük több, mint tizennyolc évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre és működik jelenleg is, hogy az egyes kamarák önállóságának sérelme nélkül, a kamarák együttműködésével növelje tagjai társadalmi súlyát és elismertségét, javítsa az információcserét, segítse az érdekérvényesítés lehetőségeit, fokozottan védje az egyes kamarák és tagjaik érdekeit.
A szövetség egyhangú döntésével felhatalmazta a soros elnökséget a szakmai kamarák kérelmének előterjesztésére. Mint írták: „Nem vitatva a parlament jogalkotási legitimációját, a tárgyban hivatkozott törvény megfontolásra történő visszaküldését javasoljuk.”
A szövetség álláspontja szerint a törvény által bevezetni kívánt változások az adóév derekán lépnének hatályba, nem szolgálva ezzel a közellátás folyamatos biztosítását és a nemzetgazdaság érdekeit.
A tizenegy szakmai kamara elnöke ˗ az aláírók közül egyedül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hiányzott ˗ a levélben hangsúlyozta: amennyiben a köztársasági elnök asszony kérelmüknek helyt ad, úgy a parlament megfontolhatja a törvény adóév végével, 2023. január 1-jétől történő bevezetését. Így lehetőség nyílna arra, hogy az érintett piaci résztvevők működése a jelenlegi formában biztosított legyen az év folyamán, az utolsó negyedévre nem tolódnának át a fekete gazdaság irányába, valamint kidolgozásra kerülhetne más alternatív adózási forma, illetve a meglévő adónemekbe történő átállásra több idő és jobb kommunikációs támogatás nyílna.
A levélben kitértek arra is, hogy a szakmai kamarák tagságát képező katás szolgáltatók nem csak a magán-, a piaci, hanem az állami szektor megrendelésére is dolgoznak. Az év folyamán hatályba lépő változás veszélyeztetheti többek között a nyomozó hatóságok, bíróságok által kirendelt ügyvédek, szakértők rendelkezésre állását, a közbeszerzéseken induló katás vállalkozások ajánlati, vagy szerződési kötelmeit, valamint az egészségügyi szolgáltatók ellátási rendszerét. Továbbá hátrányosan érintheti az amúgy is nehézségekkel küzdő építőiparban érintett tervezők, műszaki ellenőrök és más kisvállalkozók szolgáltatásait, amely közvetlenül hat a családokra.
A levelet tizenegy kamarai elnök írta alá:
- Gönczi Gábor, Magyar Állatorvosi Kamara
- Wagner Ernő, Magyar Mérnöki Kamara
- Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
- Labant Attila, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
- Hajnóczi Péter, Magyar Építész Kamara
- Kincses Gyula, Magyar Orvosi Kamara
- Hankó Zoltán, Magyar Gyógyszerész Kamara
- Bánáti János, Magyar Ügyvédi Kamara
- Schváb Zoltán, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
- Fialka György, Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
- Pál Tibor, Magyar Könyvvizsgálói Kamara
