A jó szakvéleményben megfogalmazott konklúziót nem csak annak szerzője, illetve a szakterületen dolgozó szakértők értik meg, hanem a kirendelő hatóság is. A vélemény összegzését úgy kell leírni, hogy az közérthető legyen és a vélemény segítse a kirendelőt. Ezt az alapelvet fogalmaztuk meg, amikor a hangtechnika szakterületen belekezdtünk egyszerre három módszertani levél kidolgozásába. Szerettük volna a módszertanunkat és különösen a vizsgálatok eredményeiből levonható következtetéseket úgy megfogalmazni, hogy azok a laikusok számára érthetőek legyen. Az általunk használt alapelvek minden bizonnyal más területen is használhatók, ahol a szakértőnek küldött tárgy integritását kell vizsgálni. Egy egyszerű példán szemléltetem, hogy a közérthető megfogalmazás miért fontos, de először szükséges, hogy röviden bemutassam a hangtechnika szakterületet – írja cikkében Balla Gábor igazságügyi hangtechnikai szakértő.
A hangtechnikai szakértés elsősorban hangfelvételek elemzésével foglalkozik. Ezen belül leggyakrabban egy hangfelvétel eredetiségének vizsgálata, a hanganyag minőségjavítása és az elhangzó beszéd érthetőségének javítása, valamint a felvételen beszélő személyek beazonosítása történik.
Napjainkban a mobiltelefonja által mindenki zsebében található egy hang- és videó rögzítő berendezés. A szakértői tapasztalat azt mutatja, hogy évről évre gyakoribb a hangfelvételek bizonyítékként történő felhasználása. A vizsgált hanganyagok nem csak a magán úton rögzített felvételek közül kerülnek ki, hanem szolgáltatók, pénzintézetek, hatóságok által telefonos ügyfélszolgálaton rögzített beszélgetések is sok esetben a vizsgálat tárgyát képezik.
Ha egy hanganyag bizonyítékként szolgál, sokszor a hatóság részéről is felmerül a kérdés - nem csak az ellenérdekű fél részéről - hogy a felvételen a valóságban elhangzottak hallhatók-e. Egy felvétel eredetisége szakértői eszközökkel vizsgálható, az eredményről pedig szakértői vélemény születik. Az elemzések során a hangtechnikai szakértő azt vizsgálja, hogy történt-e a felvételen utólagos módosítás, a tartalmat megváltoztató beavatkozás, esetleg már a felvétel készítésekor manipulálták-e a rögíztett anyagot. A vizsgálatok összetettek és elengedhetetlen, hogy a szakértő a véleményét pontosan fogalmazza meg. A módszertanban felsoroltuk a szóba jöhető vizsgálati eredményeket és létrehoztunk egy kategória rendszert. Először is fontos tisztázni, hogy minden a felvétellel kapcsolatos módosítást beavatkozásnak tekintünk. Például a felvétel indítása, leállítása, hangerőszint befolyásolása, a hangfájl átnevezése, átkonvertálása, átmásolása mind olyan cselekmény, amihez az ember tevőlegesen hozzájárul, de ezek a cselekmények önmagukban addig nem nevezhetők manipulációnak, amíg be nem bizonyosodik, hogy megtévesztő célzattal történtek.
Nézzünk egy egyszerű példát, mely során az olvasó azonnal megérti, hogy miért fontos a vélemény pontos és közérthető megfogalmazása. Egy üzleti megbeszélés során mobiltelefonunk hangrögzítő funkciójával felvételt készítünk. E párbeszéd közben elhangzik egy elismerés beszélgetőpartnerünk szájából. Egy későbbi vitás helyzetben e felvétellel szeretnénk bizonyítani igazunkat a bíróság előtt, így azt a telefonunkról CD lemezre másoljuk és az ügyiratokhoz csatoljuk. A CD-re írás előtt a hangfájlt mp3 formátumba konvertáljuk a telefon által használt egyedi formátumról, hogy biztosan le tudja játszani a bíróság. A tárgyalóteremben a felvétel lejátszását követően a másik fél állítja, hogy az elhangzottakat soha nem mondta és arra hivatkozik, hogy a felvételt biztosan manipulálták. A bíróság szakértői vizsgálatot rendel el. A vizsgálatokhoz a szakértő megkapja CD lemezen a felvételt, mely hanganyagon vágásra utaló jeleket nem érzékel, azonban megállapítja, hogy a hangfájl az eredeti felvételhez képest megváltozott, mert az eredeti formátum átalakításra került, tehát a felvételen szándékos beavatkozás történt. A szakértő evvel a megállapítással lezárja a véleményét. Mivel a szakértő (egyébként helyesen) kijelenti, hogy a felvételbe beavatkozás történt és az módosult, a bíróság már nem tudja hitelesnek tekinteni a hanganyagot és elképzelhető, hogy kizárja azt a bizonyítékok közül. Mindezt azért, mert a szakértő nem vezette le a kirendelő számára is érthető módon, hogy bár a teljes felvétel (technikai értelemben) átalakult, de az észlelt beavatkozás hatására nem változott meg annak tartalma. A felvétel tartalma mindenben megegyezik az eredeti felvételével.
Az ilyen félreértések elkerülése érdekében a hangfelvételek eredetiségének vizsgálatáról szóló módszertani leírásban meghatározásra kerültek olyan kategóriák és azok magyarázatai, melyekkel a területen nem járatos döntéshozók is megértik a vizsgálatokból levonható következtetésket. Ezek röviden a következők:
1. Abban az esetben, ha az inkriminált hangfelvételen a szakértői vizsgálatok során nem tárható fel olyan jelenség, amelyből a felvétel integritásának sérülésére lehetne következtetni, a szakértői véleményben megállapításra kerül, hogy beavatkozásra, manipulációra, hangtechnológiai hibára utaló jel nem volt észlelhető.
A hangfelvétel integritásába történő beavatkozás tekintetében megkülönböztetünk az elhangzó tartalmat módosító és nem módosító beavatkozást.
2. Az elhagnzott tartalmat módosító beavatkozás: A beavatkozás hatására a valóságban elhangzott hangi események egy része hiányosan hallható a felvételen, vagy az elhangzó beszéd tartalmának megváltoztatásával, illetve hangi események módosításával a valóságban el nem hangzott új tartalom jön létre.
3. Az elhagnzott tartalmat nem módosító beavatkozás: Digitális hangfelvételeken történhet olyan emberi beavatkozás, melynek hatására az elhangzott beszéd tartalma, illetve a hangi események értelmezhetősége nem változik meg. Ilyen beavatkozás: a fájl átnevezése, a fájl átmásolása, a hangfájl átkonvertálása, a hangerő szint változtatása. Amennyiben hangtechnikai szakértői módszerekkel bizonyítható, hogy a tartalmat nem módosító beavatkozás történt, a szakértői véleményben megállapításra kerül a beavatkozás ténye és jellege, hozzátéve, hogy a beavatkozás nem járt a tartalom módosításával.
Ez utóbbi meghatározást kell alkalmazni a fenti példa esetén. Így a szakértő helyesen állapítja, meg, hogy a bíróság elé nem az eredeti felvétel került, hanem egy arról készült átkonvertált másolat, melynek tartalma megegyezik az eredeti felvétel tartalmával. Ezt követően a bíróság az ítéletét alapozhatja a hangfelvételre mint bizonyítékra.
A hangtechnikai módszertanban fontosnak tartottuk rögzíteni, hogy a vizsgált felvételbe történő mely beavatkozás változtatja meg annak tartalmát és melyik nem, ezzel segítséget adva a kirendelőnek, hogy megértse a szakértő megállapításait.
Balla Gábor
igazságügyi hangtechnikai szakértő
