Ordass Lajos evangélikus püspök 1956. november 2-án elhangzott restaurált rádióbeszédét mutatta be a Kossuth Rádió. Az értékes történelmi emlék minden magyar ember számára megrendítő üzeneteket hordozott. A beszédet felvezető műsorszerkesztő kiemelte, hogy a történelmi hanganyagot Fényes Péter hangmérnök restaurálta. Jóllehet nem hangzott el, hogy a hangmérnök egyben igazságügyi szakértő is, honlapunkon megragadjuk az alkalmat a több mint két évtizede nyilvántartásba vett szakértő társunk tevékenységének bemutatására.
Milyen érzés először meghallgatni egy olyan felvételt, amelyről az ember egy adatsort lát és akár kételye is lehet a helyreállíthatóságáról? Egyáltalán az archívum melyik zugából, miként kerül elő egy ilyen anyag?
Szívet melengető érzés és nagyszerű kihívás! A hangrögzítés több mint száz éves múlttal rendelkezik. A Rádióarchívumban felbecsülhetetlen nemzeti értéket képviselő archív gyűjtemény található. Felvételeink kordokumentumok, századunk történelmi eseményeit, legnagyobb művészeink, íróink, politikusaink hangját örökítik meg, az egyetemes kultúra szerves részét képezve. A korabeli hanghordozók tökéletlensége és az eltelt hosszú idő miatt jelentkező állagromlás látványosan felgyorsult. Az elmúlt évtizedekben világszínvonalú, értéket mentő és teremtő hangrestaurálást teremtettünk meg, komoly szellemi és infrastrukturális „erővel” rendelkezünk.
A hangrestaurálás összetett, egymásra épülő munkafolyamatok rendszere, kollégáim mindannyian kitűnő szakemberek. A digitális hangrestaurálás kvalifikált audio-informatikai tevékenység lett. Kitartás, elkötelezettség kell hozzá. Felszereltségében és komplexitásában a Hangrestauráló Komplexum világviszonylatban is ritka. Az ötvenes évekig a hangrögzítés lakklemezre történt. Lakklemezre kerültek a rádiós élő helyszíni felvételek, közvetítések – sajnos csak egyetlen példányban. Ezek a felvételek egyedi, máshol meg nem található kincsek. Az állomány feltárása során izgalmasabbnál izgalmasabb felvételek kerülnek elő. A hiányos dokumentáció miatt hihetetlen meglepetésekkel jár a feltárás, hiszen sokszor magunk sem tudjuk, mi kerül a kezünkbe. Az ötvenes évektől a mágnesszalagos technika forradalmasította a rádiós hangrögzítést és a lakklemezek készítését a lemezgyártás területére korlátozta. Meglepő, de a korai digitális hanghordozókkal már-már több nehézségünk adódik, mint a régi analóg hordozókkal. Bronzosodott CD-k, 10-20 év alatt tönkremenő írható CDR-k, hibás DAT kazetták. Rengeteg felvétellel foglalkoztunk, sokat tanultunk. Legemlékezetesebbek az 1956-os Szabad Európa anyagok, Mindszenty, Rajk koncepciós perek, a Haditudósító Század anyagai, a 30-as, 40-es évek történelmi hangfelvételei, beszédek, események. Tannhäuser, Lohengrin, Falstaff (Klemperer), Bartók vonósnégyesek (Tátrai Vonósnégyes, 1950), Menuhin koncert (Zeneakadémia, 1948), operafelvételek akusztikus lemezekről: Mattia Battistini, Luisa Tetrazzini, Titta Ruffo, Louis Armstrong koncert (Népstadion, 1965), és talán a legkedvesebb az Arany Hangvilla-díjas CD kiadvány a „Richter Magyarországon”. Örömünkre szolgál, hogy a Mozgóképarchívummal szoros együttműködésben immár intenzíven foglalkozunk az UHD technikával digitalizált archív filmek hangrestaurálásával is! Tevékenységünk igen szép példája az 1983-ban készült Háry János rajzfilm.
Tudható valami arról, hogy az egykor rögzített hanganyag restaurálása és a manapság sokszor emlegetett digitalizálás között mi a különbség?
A Rádióarchívumban folyamatosan zajlik a tömeges digitalizálás. A digitalizálás során derül ki, hogy a hordozó igényel-e fizikai vagy digitális rekonstrukciót. A hangrestaurálás első fázisa a fizikai rekonstrukció. A hanghordozó anyagában bekövetkezett kémiai változások miatt a hordozókat lejátszható állapotba kell hozni. Vegykezelés és töltőanyagos javítás után újszerűvé válik a fonográfhenger, az eróziós lakklemez, a kiszáradt viaszlemez. Szalagsütési technológiával játszható le a ragacsos hangszalag. Következő fázis a digitális hangrekonstrukció, ahol – szerencsés esetben – akár maradéktalanul eltüntethetőek a megmaradt hangzó hibák (sercegés, zaj, torzítás, átmágneseződés stb.) a felvételekről. A fizikailag restaurált hanghordozók felvételeit minden további módosítás, szűrés nélkül 48 kHz, lemezeknél 96 kHz mintavételezéssel digitalizáljuk és helyezzük biztonságba az Archívumban. Ezek az úgynevezett munkakópiák teszik lehetővé az utókornak a mainál még jobb minőségű hangrekonstrukció esetleges elvégzését. A kiválasztott digitalizált felvételeket aprólékosan, a mai legmodernebb technológiával restauráljuk. A nemrég még elképzelhetetlen háromdimenziós, spektrogram alapú analízis alkalmazása a napi rutin részévé vált. Az állomány felvételei fokozatosan elérhetővé válnak a műsorkészítés számára és ezeket az eddig részben ismeretlen hangkincseket megmentjük az utókornak. A professzionális digitális hangrestaurálás végtelenül izgalmas, eddig ismeretlen etikai kérdést vet fel: mennyire tartozik az archív hangfelvétel megszólalásához a korabeli hangrögzítési technika és hanghordozó eszköz tökéletlensége? Vajon mennyire szabad egy régi hangfelvételt feljavítani? A technika elképesztően gyors fejlődését látva megállapíthatjuk: ez már „csupán” etikai probléma.
A hangrestaurálás legnagyobb kérdése, legizgalmasabb titka épp az etika. Álláspontunk szerint a restaurálás egy megrongálódott műalkotás helyreállítását jelenti. Azaz a restaurátor feladata a rendelkezésre álló eszközökkel és legjobb tudásával az eredeti állapot visszaállítása. A hangfelvétel szóljon úgy, ahogy anno elkészült. Távolítsuk el a felvételről az évtizedek során hozzáadódott zajokat, a hanghordozó öregedéséből származó additív hibákat. Az eredeti hanghordozó igazából csak addig képvisel értéket, amíg a lehető legjobb minőségben le nem nyertük róla amit hordoz, azaz a hangot. Ha ez megtörtént, betöltötte hivatását. Természetesen nem dobunk ki semmit, az eredetit is megőrizzük az utókornak. A felvétel hangzásához szorosan kötődik a kor technológiája. Tegyük hozzá, hogy persze „zárt ajtók mögött, titokban” el szoktunk játszadozni a digitális technikával, azonban az etikátlan hangrestaurálás önző és öncélú, csupán eszközeink tudásának fokmérője lehet.
Munkáid, megbízásaid között gyakoriak a helyreállítási feladatok, vagy dominálnak az eredetiség megállapítására, esetleg manipuláltság kimutatására vonatkozó igények?
Is-is. A beszédhang azonosítása mellett a hangtechnikai szakértő kompetenciájába tartoznak a hangoptimalizációs feladatok, illetve az eredetiséggel kapcsolatos kérdések. Lényegében egyforma igény mutatkozik mindhárom irányban. A többnyire rejtve, operatív úton keletkező felvételek szinte mindig igényelnek előzetes optimalizálást, akár restaurálást. De volt már mosógépben kimosott magnókazetta, lezuhant helikopter feketedobozából kinyert mágneses hanghordozó, deformálódott CDR és hát igen: vérrel szennyezett mikrokazetta is.
A hangszalag esetében talán egyértelmű a „vágás” nyoma, de mi van a legújabb technológiával készült hanganyagokon utólag tett precíziós beavatkozások feltárásával?
A hangtechnikai szakértő számára talán a legnagyobb kihívás a hangfelvételek manipulált státuszának objektív megállapítása. Tudomásul kell vennünk, hogy a professzionális tudással és eszközparkkal rendelkező szakember képes olyan felvételt összeállítani, melyről semmilyen módszerrel nem lehet kimutatni a manipulált státuszt!
Kossuth Lajos beszédének helyreállítása az egyik kimagasló eredményed volt. Firtathatók a megoldás szakmai részletei? Ma már könnyebb lenne az a munka a korszerűbb hanglaboratóriumodban?
A „Kossuth Hangja” felvételt Sztanó Pál és Újházy László a hetvenes években sikeresen restaurálta hagyományos, analóg módszerekkel. Nagyszerű munkát végeztek! A beszéd eredetileg fonográfhengerre lett rögzítve három példányban 1890-ben. 1919-ben a háromból egy elveszett, a megmaradt kettő súlyosan megsérült. A harmincas években ugyan megkísérelték, de végül nem sikerült restaurálni a hengereket. A fonográfhenger nagyon sérülékeny, minden lejátszás koptatja, 20-30 lejátszásnál többet nem bír. Ezeket a lemezeket bizonyosan több mint százszor lejátszották. A modern digitális eszközparknak köszönhetően sikerült finomítanunk a hangzáson, de azért így is fülelni kell, hogy megértsük: A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni…
Ordass Lajos evangélikus püspök rádiószózatának teljes szövege itt olvasható:
http://ordass.hu/load_doc.php?cat=&doc=29
A Magyar hangrögzítés történetének első dokumentumáról itt olvashat:
https://kossuthhangja.oszk.hu/html/nyito.htm
(A hangfelvételek az MTVA Rádióarchívumban találhatóak.)
