Március 8-ától a polgári és közigazgatási perekben nem tartanak hagyományos tárgyalásokat, és a büntetőügyekben is csak akkor lehet nyilvános ülés, ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna. A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel. A következő négy hétben nem lehet új hagyatéki tárgyalást sem kitűzni, a már kitűzöttek azonban videókonferencia keretében megtarthatók, ha annak feltételei fennállnak.

Március 8-ától a bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel. A kormányrendelet értelmében a beadványokat nem lehet személyesen leadni a kezelőirodán, hanem azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

Változik a bírók munkarendje is. Így a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalás vagy a nyilvános ülés ideje alatt végezze a bíróságon. A polgári peres ügyekben az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll, aki az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

A polgári és közigazgatási perekben nem lesznek hagyományos tárgyalások, ezért az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus, kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, akkor a tárgyalás megtartása helyett a nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.

A büntetőeljárásban a vádemelés után a tárgyalást és nyilvános ülést április 5-e utáni időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, feltéve, hogy az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg. Ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, az egyes bíró vagy a tanács elnöke – a bíróság elnökének tájékoztatását követően – dönt a tárgyalás vagy nyilvános ülés megtartásáról.

A bírósági végrehajtás kapcsán a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a szigorított védekezés ideje alatt nem kerülhet sor végrehajtói kézbesítésre, azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Helyszíni eljárás, hagyományos árverés sem tartható, ahogy ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben sem lehet intézkedni. A végrehajtási eljárás során nem sújtható rendbírsággal az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.

A közjegyzői eljárásokat is érinti a pandémia. A szigorított védekezés időtartama alatt, március 8-ától április 5-éig nem lehet új hagyatéki tárgyalást kitűzni, a már kitűzöttek azonban videókonferencia keretében megtarthatók, ha annak feltételei fennállnak, és a hagyatéki eljárások többsége az érintettek közreműködésével tárgyalás nélkül is lezárható. A közjegyzői eljárások jelentős részében nincs lehetőség a beadványok szóbeli előterjesztésére, valamint a személyes meghallgatás szükségessége esetén a közjegyzőnek írásbeli nyilatkozatot kell beszereznie. Nem gyakorolható továbbá személyesen az iratbetekintési jog sem – ez utóbbival kapcsolatos részletekről az eljáró közjegyzőnél lehet érdeklődni. Ezekben az esetekben tehát a közjegyző és az ügyfél közötti kapcsolattartás írásban, papíralapon vagy elektronikus úton történhet csak. Az érintett eljárások listája a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) honlapján érhető el.