A törvénymódosítási javaslat, amelyről a december 14-15-i ülésén szavaz majd az Országgyűlés, a közjegyzők vonatkozásában megerősíti a miniszter törvényességi felügyeleti jogosítványait, a többi jogászi hivatásrendhez (ügyvédek, bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők) hasonlóan a kiemelt kamarai szabályozók érvényessége – a jogbiztonság növelése érdekében – a miniszter előzetes jóváhagyásához lesz kötve.

A kormány novemberben nyújtotta be a parlamenthez „az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, amelynek célja egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint annak érdekében, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.

A törvényjavaslat – amely több mint száz paragrafusban érint igazságügyi tárgyú törvényeket – a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. módosításával egységesíti a közjegyzői szolgálat létesítésével kapcsolatos miniszteri hatásköröket azzal, hogy nemcsak a kinevezés joga illeti meg a minisztert, hanem a kinevezési folyamat elindítása a pályázat meghirdetésével. A pályázati eljárás során a területi kamara továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be, mivel a megüresedő álláshelyekről a területi kamarák tájékoztatják a minisztert, és a pályázatokat is a területi kamarához kell benyújtani, amely az elbírálást követően kinevezési javaslatot készít a miniszter részére.

A törvényjavaslat megerősíti a miniszter törvényességi felügyeleti jogosítványait, a többi jogászi hivatásrendhez (ügyvédek, végrehajtók, igazságügyi szakértők) hasonlóan a kiemelt kamarai szabályozók érvényessége – a jogbiztonság növelése érdekében – a miniszter előzetes jóváhagyásához lesz kötve.

A törvényjavaslat indokolása szerint a közhatalmi jogosítványokkal rendelkező közjegyzők működése szempontjából kiemelt jelentősége van a közbizalomnak, amely nemcsak azt kívánja meg, hogy a feladataikat magas színvonalon, a jogszabályoknak mindenkor megfelelve lássák el, hanem azt is, hogy mindezt transzparensen, magas fokú integritással és professzionálisan működtetett vállalkozásként lássák el. Ennek érdekében a javaslat tovább folytatja a már megkezdett folyamatot: nem csak a 2019. január 1. óta kinevezett közjegyzők esetében, hanem 2022. január 1-től valamennyi, egyénileg működő közjegyzőtől megköveteli azt, hogy a tevékenységét cégszerű formában, közjegyzői irodaként folytassa tovább.