Az igazságügyi szakértők egyre nagyobb számban egyéni vállalkozóként és mellékállásban végzik az igazságügyi szakértői tevékenységet, főleg azért, mert ez a vállalkozási forma teszi lehetővé a kedvező adózási forma, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) igénybevételét. Teszik ezt a szakértő kollégák azért is, mert a köztudottan alacsony szakértői óradíjat – amelyet sajnos több kamarai levélváltást követően sem sikerült közelíteni a tagozatunk által adatokkal alátámasztottan bemutatott piaci viszonyokhoz – ez az adózási forma részben ellensúlyozni tudja. A szakértői óradíj növelését célzó jogos tagozati megkeresések mellett a társtagozatok tagjaitól több megkeresés és kérdés érkezett tagozatunkhoz a 2021. január 1-jétől hatályos kata-szabályozás értelmezése tárgyában - közölte Trenka Gyula, a Közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területek szakmai tagozatámak elnöke, aki Fábiánné Játékos Judit jövedelemadó szakértővel közösen összefoglalta a jövő év elejétől hatályba lépő változások igazságügyi szakértőket érintő főbb pontjait, és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályozás tükrében értelmezzük a szabályokat.
Az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvényt, amely számos adótörvényt módosít, így többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (kata/kiva) is. A törvénymódosítás következtében jelentősen szigorodnak a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai 2021. január 1-jétől.
A kata törvénymódosítás igazságügyi szakértőket kiemelten érintő rendelkezése:
Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Külföldi kifizető esetén az adókötelezettség a kisadózó vállalkozást terheli. (Az Art. kifizető fogalmába nem tartozik bele a magánszemély megbízó.)
A kata-törvény a fenti szabály alkalmazása alól számos kivételt fogalmaz meg, amelyek közül elsősorban a 8. § (6c) bekezdés c) és d) pontja érinti a kisadózó vállalkozás keretében működő igazságügyi szakértőket:
2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdése:
„… Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.”
A kata tv. 8. § (6c) bekezdés b) pont szabálya szerint, az értékhatár számításnál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi vállalkozásnak. Jelen pont szerinti kivétel szabály csupán csak egyes orvos szakértői területeket érinthet.
A kata tv. 8. § (6c) bekezdés c) pontjában megfogalmazott szabály szerint a 3 millió forintos értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azon összegeket, amelyeket a kifizető „jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat”. Ezen szabály alapján számolandók el az igazságügyi szakértőket a Díjrendelet - a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról - szabályai szerint megillető kifizetések. Ebben az esetben értelmezésünk szerint nem vizsgálandó feltétel a kifizetett összeg forrása, csak a kifizetésnek valamely jogszabályi előíráson kell alapulnia. Jelen pont alapján történő kifizetések esetén azonban meglátásunk szerint vizsgálni kell a kapcsolódó egyéb szabályokat, amelyek az igazságügyi szakértői működésre vonatkoznak.
Az idevonatkozó előírások, amelyekre a kifizetéseknél figyelemmel kell lenni:
A Díjrendelet:
„1. § (1) Az igazságügyi szakértőnek, az igazságügyi szakértői intézménynek, az orvostudományi képzést folytató egyetem igazságügyi orvostani intézetének (a továbbiakban: egyetemi intézet), a szakértői vélemény végett megkeresett egyéb szervnek, az igazságügyi szakértői testületnek, továbbá a szakértőként alkalmazott más személynek, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szaktanácsadónak (a továbbiakban együtt: szakértő) szakértői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés (a továbbiakban együtt: szakértői díj) jár.”
„1. § (3) A szakértő a szakértői díjra, a szakkonzultáns és a segédszemélyzet (7. §) pedig a munkadíjra vonatkozó igényét – külön-külön díjjegyzékkel – a szakvélemény beterjesztésekor, legkésőbb azonban a szakértő működésének befejezésétől számított tizenöt napon belül köteles a kirendelőnél érvényesíteni. A szakértői díjjegyzékben a munkadíjat, költségtérítést és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét külön kell részletezni.”
A Díjrendelet „kirendelőnél érvényesíteni” szófordulata alapján az a meglátásunk, hogy szigorú értelmezésben a kata tv. kivétel szabálya csak a közvetlenül a kirendelővel elszámolt tételekre vonatkozhat, amelyet a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapján fizetnek, és felhívjuk a figyelmet arra a betartandó részletszabályra is, hogy társszakértők esetén a külön-külön benyújtott díjjegyzék alapján kell elszámolni.
Ezen szabály teljesítése alól a Díjrendelet egyetlen kivételt enged meg az alábbiak szerint:
„1. § (8) Több szakértő együttes eljárása esetén mindegyik szakértő külön-külön díjjegyzéket köteles benyújtani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor az állandó igazságügyi szakértőt alkalmazó szerv több szakértője ad együttes szakvéleményt.”
A fenti szabálynál viszont fontos kiemelni az „igazságügyi szakértőt alkalmazó szerv” fordulatot, amely adózási szempontból valamilyen tagi, alkalmazotti, esetlegesen Ptk. szerinti megbízási jogviszonyt jelent.
Ide vonatkozóan a Szaktv. 2. § 8. pontja meghatározza az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmát, valamint a Szaktv. 4. §-a részletesen meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek keretében igazságügyi szakértői tevékenység végezhető:
4. § (2) bekezdése alapján: Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv keretében munkaviszonyban, munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. Ptk. szerinti megbízási jogviszony) végezheti.
A fenti szabályok mellett alkalmazandók még a Szaktv. igazságügyi szakértői tevékenységet végző társaságokra vonatkozó részletszabályai is.
A kata tv. 8. § (6c) bekezdés c) pontjában meghatározott kivételszabály meglátásunk szerint csak és kizárólag a Szaktv. és a Díjrendelet igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályainak teljeskörű betartása esetén alkalmazható.
A nem magánszemély, és nem a kirendelő magbízásából végzett igazságügyi magánszakértői megbízásokkal kapcsolatos kérdés egyértelmű tisztázása érdekében a MISZK Közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területek szakmai tagozata állásfoglalás kéréssel fordul a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárságához ezen megbízások kata tv. szerinti megítélése tárgyában.
A kata tv. 8. § (6c) bekezdés d) pontjában szabályozott lehetőség kizárólag a költségvetési szervek által kifizetett összegekre vonatkozik, azonban ebben az esetben nem vizsgálandó a kifizetés jogcíme, hanem őket minden kifizetésük tekintetében megilleti a mentesség a 40 % adó megfizetése alól.
Ebbe a körbe tartozó igazságügyi szakértői szervezetek: az igazságügyi szakértői intézmény, például a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ és még néhány szakértői szervezet a Szaktv. 2. § fogalmi meghatározása alapján, valamint természetesen az összes költségvetési szerv.
A fenti rendelkezés alapján a kata tv. 8. § (6c) bekezdés d) pontja jelentős gazdasági előnyt biztosít a költségvetési forrásból finanszírozott intézmények számára az egyéb vállalkozási formákban működő szakértői intézetekkel szemben, hiszen a fenti költségvetési szervek, intézetek által a kisadózó vállalkozások számára kifizetett minden számla mentességet élvez a 40 % adó megfizetése alól.
A fentiek összegzéseként elmondható, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységgel összhangban a KATA tv. a szigorított szabályok alól két kivételt is tartalmaz, amelyek közül a második, a kata tv. 8. § (6c) bekezdés d) pontja véleményünk szerint egy meglehetősen diszkriminatív szabály, amely hátrányosan érinti az igazságügyi szakértői „piacon” nem költségvetési szervként működő gazdasági társaságokat. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében a MISZK Közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területek szakmai tagozat egyeztetést kezdeményez a Pénzügyminisztérium ügyben illetékes államtitkárával.
A kata tv. módosítására vonatkozó javaslatunk a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdés kiegészítésére az alábbi:
„…Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,….
e) amelyet az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaság kifizető az igazságügyi szakértői tevékenységével közvetlen összefüggésben juttat a kisadózó vállalkozásnak.”
A Pénzügyminisztériummal történő egyeztetés előkészítése érdekében, várjuk a társtagozatok kérdéseit, észrevételeit a KATA tv. 2021. január 1-jétől módosuló szabályozásával kapcsolatban, és egyéb számviteli, adózási kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésükre.
Trenka Gyula
tagozati elnök
Közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi
területek szakmai tagozat
