Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) július 21-ére meghirdetett küldöttgyűlésén a 105 küldöttből - a határozatképességhez minimálisan szükséges 53 helyett - csak 52 jelent meg. A határozatképtelenség miatt a MISZK augusztus 4-én megismételt küldöttgyűlést tart. A küldöttgyűléstől igazolás nélkül távolmaradt küldött-társainak írt nyílt levelet Szögi János küldött.

Tisztelt Hölgyek és Urak! Kedves Küldött-társaim!

Kedves PASSZÍV Küldöttek!

Sajnálom, hogy ezt a nyílt levelet meg kellett írjam, de azt hiszem, mintegy 50 kolléga egyetért gondolataimmal, csak nem mondja-írja le véleményét. Minden kamarai tag joggal gondolja azt, hogy a megválasztott és a megválasztását elfogadó küldöttektől elvárható a küldöttgyűlésen való részvétel, különösen akkor, ha ezt előzetesen jelezte-vállalta.

Nem először fordult elő, hogy a küldöttgyűlés határozatképtelen volt, mint 2020. június 21-én.

Van viszont egy lényeges különbség: az előzetes részvételi szándék felmérésekor most 69 fő jelezte, hogy jönni fog, viszont csak 52-en jelentek meg. Általánosan elfogadható az, hogy a jelenlétüket ígérők kb. 10%-ánál az utolsó pillanatokig történik valami rendkívüli dolog és ígéretük ellenére mégsem tudnak a rendezvényen részt venni. Nekik is illendő azonban ezt a változást telefonon vagy e-mailban jelezni, és így kimenteni magukat a távollét miatt, mint ahogyan ezt most is többen megtették.

Miért maradt viszont távol rajtuk kívül még 10 küldött? Felmerül egy jogos kérdés: ha a Szakértő Kolléga nem tekinti kötelességének, hogy ígéretét korrektül betartva megjelenjen a küldöttgyűlésen, akkor garantálja-e valami az általa adott szakértői vélemény korrektségét?

Kedves PASSZÍV Küldöttek! Gondoltatok már erre?

Néhány megjegyzés. Azt hiszem a küldöttgyűlésen megjelent 52 fő jogosan érzi magát becsapva, mert feleslegesen töltötték el idejüket, feleslegesen utaztak esetleg több száz kilométert is. A Kamara Hivatalának munkatársai jogosan nehezményezhetik előkészítő munkájuk egy részének semmibe vételét.

Egy gondolat (ha kampánynak tekinthető, az sem a véletlen műve) a közelgő választásokhoz: bármilyen választott tisztség elfogadása elsősorban a választók által ráruházott kötelezettségek elvállalását jelenti, és csak másodlagos, hogy egyúttal jogokat is keletkeztet.

Tisztelt Szakértő Társaim!

Megtiszteltetésnek tekinteném, ha a fentiekben leírt véleményemet mérlegelnétek a jelöltek kiválasztásakor és a jelöltség, majd a tisztség elfogadásakor. Ha a körülmények, az egyéb irányú leterheltségetek a későbbiekben megváltozik, akkor a megoldás a korrekt és időben történő lemondás, amely nem megfutamodás, hanem a lehetőség megnyitása, hogy a korábban vállalt, de részetektől már nem teljesíthető feladatot az utódotok elvégezhesse.

 Szögi János

 küldött