A veszélyhelyzet bevezetése miatt a Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) jelentősen átalakítja a különböző peres és nemperes eljárásokra vonatkozó szabályokat, ezek a változások az igazságügyi szakértői tevékenységet is közvetlenül érintik.
1. A világos jogalkotói szándék és az ehhez kapcsolódó horizontálisan érvényesülő rendelkezések
A Rendelet alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó célja, hogy a veszélyhelyzet, valamint az elrendelt – és időközben hatályvesztés miatt megszűnt – rendkívüli ítélkezési szünet miatt megtorpanni látszó polgári igazságszolgáltatást, ideértve a peres eljárások mellett a nemperes, a végrehajtási, a közjegyzői és egyéb eljárásokat is újraindítsa, valamint a büntetőeljárások folytatását biztosítsa azon óvintézkedések fenntartása mellett, amelyek a járvány további terjedésének mérsékléséhez arányosan indokoltak. A Rendelet emellett igyekszik megteremteni a különleges időszakkal érintett jogok, illetve igények érvényesítését biztosító garanciális szabályokat is.
1.1. Kézbesítési kifogás és igazolási kérelem
Egyértelműen ilyen, az egész jogrendszerben érvényesülő garanciális szabályok az alábbiak:
a) valamennyi olyan kézbesítési fikció esetében, amellyel szemben törvény kézbesítési kifogás előterjesztését teszi lehetővé, a kézbesítési kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő, valamint
b) valamennyi törvény alapján igazolható mulasztás esetében az igazolás előterjesztésére nyitva álló határidő
a veszélyhelyzet időszakával meghosszabbodik, azaz a veszélyhelyzet elmúltát követően is előterjeszthető.
1.2. Határidők
Hasonlóképpen széles körben érvényesülnek a Rendelet átmeneti szabályai, amelyek szerint a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésétől (azaz 2020. március 15-étől) a kormányrendelet hatálybalépését követő 15. napig, azaz (2020. április 14-ig) lejáró határidők a rendelet hatálybalépését követő 30. napig (azaz 2020. április 30-ig) meghosszabbodnak. Ezen eljárásokban tehát minden ilyen határidő meghosszabbodik, ami egyszerre vonatkozik természetesen az igazságügyi szakértőkre vonatkozó határidőkre, valamint az igazságügyi szakértők számára teljesítendő, illetve jelentős eljárási cselekményekre vonatkozó határidőkre is, függetlenül attól, hogy azt törvény vagy az eljáró szerv állapította-e meg.
Természetesen a határidő meghosszabbítása nem érinti ezen eljárások résztvevőinek az együttműködési kötelezettségét, azaz e határidőn belül is ésszerű, vagy ahogyan azt az Etikai Kódex 16. pontja megállapítja, olyan időn belül kell eljárni, hogy az a lehető legkisebb érdeksérelmet okozza.
2. A polgári eljárásokat érintő szabályok
A bírósági tárgyalásokat főszabály szerint tárgyalás nélkül, ahol pedig a tárgyalás elkerülhetetlen, azt elektronikus hírközlő eszköz útján fogják megtartani. Ez a szabály az igazságügyi szakértő meghallgatására és a szóbeli szakvélemény adására is érvényesül, az egyes eljárási szabályokból kifolyólag átmenetileg ellehetetlenül az igazságügyi szakértőnek való kérdésfeltevés és a szakértői vélemények ütköztetése, és a személyes megjelenés kizártsága pedig lehetetlenné teszi egyes szakértői vizsgálatok lefolytatását.
2.1. Határidők
A rendelet alapján az újonnan megállapított határidők telnek, azaz a kirendelésben megállapított határidő is telik. A korábban megállapított határidőkre lásd az 1.2. pontot.
2.2. A kirendelés vagy megbízás elfogadása
A Rendelet nem módosít a kirendelés elfogadásának a szabályain. Az idősebb igazságügyi szakértők esetében azonban részben személyes okokból (az egészségük védelmében), részben pedig a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 2. §-a alapján, amelyben a Kormány kérte a 70. életévüket betöltötteket, hogy otthonukat ne hagyják el, felmerülhet a kirendelés vagy megbízás visszautasításának szükségessége vagy legalábbis igénye. A megbízás esetén a helyzet egyértelmű: a szakértő nem köteles elfogadni a megbízást. A kirendelés visszautasítására nincs automatikusan lehetőség, azonban a veszélyhelyzet, és a személyes kockázati tényezők együttesen megalapozhatják azt, hogy az érintett igazságügyi szakértők éljenek a Szaktv. 45. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jelzéssel, azaz jelezzék, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásban fontos ok akadályozza őket, ezért – különösen a személyes megjelenést, kontaktust igénylő – kirendelésnek nem, vagy – például az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételek hiányában – csak a veszélyhelyzet megszűnését követően tudnak eleget tenni.
2.3. Kapcsolattartás a bírósággal
A Rendelet nem változtat a kapcsolattartási szabályokon: a gazdálkodó szervezetként (gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó) működő igazságügyi szakértők továbbra is kötelesek elektronikus úton kapcsolatot tartani a kirendelő hatósággal, az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett szakértők továbbra is választásuk szerint vagy papír alapon, vagy elektronikus kapcsolattartás útján tarthatnak kapcsolatot a kirendelő hatósággal. Mivel a rendelet szerint a perek a továbbiakban főszabály szerint a személyes jelenlét kizárásával fognak folyni, utóbbiaknak is javasolt az elektronikus kapcsolattartás vállalásának bejelentése. Ez utóbbit be kell jelenteni az Igazságügyi Minisztériumnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe, valamint az OBH-nak is.
2.4. Tárgyalás
A Rendelet szerint a bíróság kivételesen tart tárgyalást, és amennyiben lehetséges, a tárgyalást elektronikus hírközlő eszköz (videokonferencia) útján fogja megtartani. Arról jelenleg nem áll rendelkezésre információ, hogy az ehhez szükséges felületet, szoftvert a bíróság fogja-e biztosítani, a szükséges eszközök (internet, videotelefonálásra alkalmas eszköz) biztosítása azonban minden bizonnyal az igazságügyi szakértő feladata lesz. Ha az igazságügyi szakértő az eszközök beszerzésére nem képes, és ezért a tárgyaláson nem fog tudni megjelenni, azt a Szaktv. 45. § (4) bekezdés c) pontja alapján már a kirendelést követően jeleznie kell.
A Rendelet 21. § (3)-(4) bekezdése alapján – hacsak a személyes közreműködés nem nélkülözhető – írásban kell beszereznie a bíróságnak azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a felek a tárgyaláson tennének meg. Mivel a felek és a bíróság is kérdéseket intézhetnek a szakértőhöz, és a kérdések nyomán újabb kérdések merülhetnek fel, a szakértő meghallgatására írásban hatékonyan nem igazán van mód, így, ha a tárgyalás megtartása elektronikus hírközlő eszköz útján nem lehetséges, a szakértő meghallgatását feltehetőleg el fogják halasztani a veszélyhelyzet elhárultáig. Amennyiben releváns, az igazságügyi szakértőnek ezért kiemelt figyelmet kell fordítania annak jelzésére, ha a szakértői vélemény az időmúlás folytán felhasználhatatlanná válik.
2.5. Egyéb polgári eljárások
A Rendelet a polgári nemperes, a közjegyzői eljárásokra, valamint a bírósági végrehajtásokra nem állapít meg olyan speciális szabályt, amely a fent idézett általánosságokon túlmenően az igazságügyi szakértői tevékenységek közvetlenül érintené.
3. Közigazgatási bírósági eljárások
A közigazgatási bírósági eljárásokban az igazságügyi szakértői tevékenység szempontjából releváns változások megegyeznek a polgári eljárásoknál leírtakkal. Főszabály szerint semmiféle személyes kontaktust igénylő eljárási cselekményre nem kerül sor. Amennyiben ilyen szükséges, és az írásban vagy elektronikus hírközlő eszköz segítségével nem pótolható, annyiban az ezen eljárási cselekményeket nem foganatosítják, és a vonatkozó határidők ezen időszak alatt a veszélyhelyzet megszűnéséig nem telnek.
4. Büntetőeljárások
Főszabály szerint a veszélyhelyzet a határidők folyását a büntetőeljárások tekintetében sem érinti, ahogy a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és egyéb szervek eljárási feladatait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási kötelezettségeit sem. Az eljárási cselekményeket ugyanakkor a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) és Rendelet szabályainak együttes alkalmazásával kell végrehajtani (vagy éppen végre nem hajtani). Az átmeneti szabályok szerint magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásnak a veszélyhelyzet ideje alatt nincs helye, a folyamatban levő eljárások felfüggesztésre kerülnek. Egyéb ügyekben számos eljárási határidő kitolódik, és – hasonlóan az egyéb eljárások átmeneti szabályaihoz – a személyes érintkezések, megjelenések lehetősége korlátozásra vagy éppen kizárásra kerül.
A kirendelésekkel kapcsolatban a 2.2. pontban foglaltak itt is irányadóak.
4.1. A szakvélemény elkészítésére nyitva álló határidők
Az átmeneti szabályok egyetlen kifejezetten az igazságügyi szakértők munkájára vonatkozó átmeneti rendelkezést tartalmaznak. Eszerint az egyébként a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésre álló maximum két hónapos határidőt – amely kérelemre eddig is legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható volt – a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.
4.2. Eljárási cselekmények
Ezen kívül, bár a büntetőeljárásban részt vevő személyek tekintetében megállapított szabályok nem közvetlenül a szakértőknek szólnak (hiszen a Be. szerint ebbe a kategóriába a terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt, illetve a segítők tartoznak), a szakértői munkát is befolyásolhatják majd ezek a változások. A legfontosabb, hogy az eljárási cselekményeket, tárgyalásokat lehetőség szerint személyes megjelenés nélkül, online módon kell majd megtartani. A járványügyi karanténnal érintett személy részvételével zajló eljárási cselekményen – ha egyáltalán az megtartásra kerül – feltétlenül „telekommunkációs eszköz” útján kell biztosítani az érintett személy jelenlétét, de még a karanténnal nem érintett személyek tekintetében is elsősorban erre kell törekedni.
Az ilyen módon online lefolytatott eljárási cselekmények keretei és technikai megoldásai egyelőre nem kerültek részletezésre és számos bizonytalanságot vetnek fel, mindenesetre ez a változás a szakértőket is érintheti majd, hiszen ha például idézést kaptak korábban egy tárgyalásra, akkor könnyen lehet, hogy azon majd számítógép és webkamera előtt ülve kell részt venniük, sőt a Rendelet szövegezése alapján még az sem kizárt, hogy a kapcsolattartás kamera nélkül, kizárólag „folyamatos hangfelvétel továbbítása” mellett történjen. Természetesen a lehetőségekhez képest ezekben az esetekben is azonosítania kell majd magát minden résztvevőnek, amire elsősorban a személyes adatok egyeztetése útján kell sort keríteni, és ha ezzel kapcsolatban bármilyen bizonytalanság vagy kétely merülne fel, akkor az eljárási cselekmény nem lenne folytatható.
4.3. Szakértői vizsgálatok
A Rendelet nem tartalmaz kifejezett korlátozást a személyes érintkezéssel járó szakértői vizsgálatok, így különösen a testi vizsgálatok tekintetében, viszont a szabályozásból inkább az olvasható ki, hogy ezeket a bíróságnak el kell halasztania. Ugyanakkor biztosan lesznek olyan eljárások, ahol ez nem engedhető meg.
A szakértői munkát szintén érinthetik a büntetőeljárási ügyvitelre vonatkozó átmeneti szabályok. Ezek közül kiemelendő, hogy iratismertetésre nincs lehetőség személyes megvizsgálás vagy másolat-, illetve felvételkészítés útján, ügyirat tartalmáról csak személyes jelenlétet nem igénylő módon lehet felvilágosítást adni. A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás a büntetőügyekben is szünetel a veszélyhelyzet időtartama alatt.
4.4. Hatósági eljárások
A hatósági eljárásokra egyelőre nem vonatkoznak speciális szabályok. Ha a szakértőnek személyes közreműködéssel járó cselekményt kell elvégeznie vagy tárgyalásra idézik, a következőket javasoljuk:
Ha rendelkezik a szükséges eszközökkel, vesse fel a kirendelő hatóságnak, hogy a tárgyalást elektronikus hírközlő eszköz útján tartsák meg. (Mivel a hatósági ügyekben egyelőre nincsenek speciális szabályok, a hatóság ezt nem köteles elfogadni.)
Jelezzék az akadályoztatottságukat a Szaktv. 45. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a 2.2. pontban írtak szerint.
4.5. Kapcsolattartás
Szintén változás, hogy amennyiben a bíróság vagy a hatóság egyébként papír alapon tartana kapcsolatot a szakértővel, akkor az idézések és értesítések elsősorban a korábban megjelölt, vagy a bíróság vagy hatóság hivatalos tudomására jutott e-mail címen, esetleg „hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton” (feltehetőleg elsősorban telefonon) történhetnek. Fontos garanciális, biztonsági rendelkezés ehhez, hogy az értesítést küldőnek ilyenkor meg kell jelölnie az elérhetőséget, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja, vagyis ahol később visszakérdezhet, hogy a kapott értesítést valóban az eljáró hatóság vagy bíróság küldte, és valóban ő volt-e annak címzettje. Az idézéseken és az értesítéseken kívüli egyéb ügyiratot is a szakértők e-mail címére vagy más elektronikus elérhetőségére (például ügyfélkapura, cégkapura) kell küldenie az eljáró hatóságnak vagy bíróságnak.
Összességében arra kell számítani, hogy a korábban esetleg személyes részvételt igénylő szakértői tevékenység írásbeli útra és az online térbe fog terelődni, de a konkrét ügyekben az ezzel kapcsolatos iránymutatást az eljárást lefolytató szervnek vagy bírónak kell megadnia.
