Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download

A feltételes szabadlábra bocsátás előtt a jelenlegi gyakorlat szerint sem igazságügyi elmeszakértői, sem igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálatra nem kerül sor az elítélt aktuális pszichiátriai, pszichológiai állapotára, valamint arra nézve, hogy érdemben változott-e a szabadságvesztés ideje alatt. Igazságügyi szakértő kirendelés hiányában értelemszerűen nem alkothat szakvéleményt – tartalmazza egyebek közt az a levél, amelyet dr. Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke küldött dr. Varga Judit igazságügyi miniszternek a győri kettős gyermekgyilkosság ügyében lefolytatott vizsgálat eredményeiről. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) ezt követően elkészített jelentése - amely nem tartalmaz megállapítást sem az igazságügyi szakértőkre, sem a MISZK-re vonatkozóan - a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását tartja indokoltnak.

Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter 2019. december 16-án átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett annak tisztázása érdekében, hogy a győri kettős gyermekgyilkosságot megelőzően eljárt hatóságok részéről történt-e olyan mulasztás, amely nélkül megelőzhető lett volna a tragédia. Az igazságügyi miniszter december 17-én megkereste a Belügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget, továbbá a kormányzaton kívüli szervek közül az Országos Bírósági Hivatalt, a Kúriát, a MISZK és a Legfőbb Ügyészséget annak érdekében, hogy az ügy vonatkozásában minden releváns információval rendelkezzen.

Dr. Varga Judit a kettős gyermekgyilkosság ügyében soron kívüli kivizsgálást, és a MISZK rendelkezésére álló szükséges intézkedések megtételét kérte, hivatkozva a szakértői törvényre, miszerint a Kamarát képviselő elnök irányítja az elnökség és a bizottságok működését, valamint fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A miniszter asszony levelében kiemelte, hogy sajtócikkek alapján korai azt állítani, hogy az eljáró igazságügyi szakértők mindenképpen hibáztak volna, viszont ez az ügy alkalmas arra, hogy az igazságügyi szakértésbe, és ezáltal az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat megingassa. Mindezek kapcsán szükséges, hogy a felelősségi kérdések haladéktalanul tisztázásra kerüljenek.

Dr. Agárdi Tamás, a MISZK elnöke válaszlevelében arról tájékoztatta az igazságügyi minisztert, hogy a Kamara az Igazságügyi Minisztérium XX-IFFO/2965/2/2019. számú levelében hivatkozott ügyben vizsgálatot folytatott le, melynek eredményeit az alábbiak szerint foglalta össze:

● A MISZK a hatályos törvényi szabályozás mellett nem jogosult a konkrét eljárás adatainak (mint személyes adatoknak) a megismerésére, ilyen információkat sem az eljárt, illetve az adat kezelésére jogosult szervek – megkeresés ellenére – nem bocsátottak Kamaránk rendelkezésére, hivatalos információkkal ennek megfelelően az ügyről egyáltalán nem rendelkezik.

● A MISZK nem jogosult egyedi ügy kapcsán a tagjait ellenőrizni, felügyelni, irányítani vagy bármely módon utasítani.

● Mindezek alapján a konkrét ügyben a MISZK az egyedi ügy vizsgálatához szükséges információkkal nem rendelkezik, és mindaddig, amíg erre jogosult személytől a szükséges adatokat tartalmazó bejelentést vagy más megkeresést nem kap, ennek megfelelően nem is tud eljárni.

● A fegyelmi eljárás megindításának a feltételei jelenleg hiányoznak: nincs hivatalos információ, amely alapján akár az eljárt igazságügyi szakértőt azonosítani lehetne, ennek hiányában érvényesen nem lehet fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárást folytatni.

● A fegyelmi eljárás megindításának akadálya, ha a hatóság által kirendelt szakértők véleményére alapozott jogerős döntés született az ügyben.

● A fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a hatóság jogerős vagy véglegessé vált határozatának meghozatala során elfogadott.

● A feltételes szabadlábra bocsátás előtt a jelenlegi gyakorlat szerint nem kerül sor sem igazságügyi elmeszakértői, sem igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálatra az elítélt aktuális pszichiátriai, pszichológiai állapotára, valamint arra nézve, hogy érdemben változott-e a szabadságvesztés ideje alatt. Igazságügyi szakértő kirendelés hiányában értelemszerűen nem alkothat szakvéleményt.

Mindezek alapján – hangsúlyozta a MISZK elnöke – a Kamarának a konkrét ügyben sem a szakértő eljárásának, sem szakvéleményének a vizsgálatához nem rendelkezik sem adatkezelési, sem közhatalmi jogkörrel. – Ennek megfelelően Kamaránk az igazságszolgáltatás és a végrehajtó érintett szervek közreműködésével arra vonatkozó intézkedéseket javasol, hogy a jövőben a hasonló tragédiák bekövetkezése megelőzhető legyen. Javasolom Miniszter Asszony koordinálása és megfelelő szakmai vezetés mellett egy projekt indítását a bíróságok, az ügyészség, a kormányzat, az ügyvédség és Kamaránk bevonásával, a jelen ügy tapasztalatai és általában az igazságügyi pszichológusi szakértői tevékenység területén – írta levelében dr. Agárdi Tamás. (A teljes válaszlevél a Mellékletben olvasható.)

Időközben az IM elkészítette jelentését a Kormány részére a győri kettős gyermekgyilkosság igazságügyi vizsgálatának eredményéről. (A jelentés teljes szövege a Mellékletben olvasható.) A jelentés – amely nem tartalmaz megállapítást sem az igazságügyi szakértőkre, sem a MISZK-re vonatkozóan – főbb megállapításai alapján az IM a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását tartja indokoltnak, amelyről már a tavaszi ülésszakon dönthet az Országgyűlés. Aki más életére tör, azt ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani! Zéró toleranciát az erőszakkal szemben!

Az igazságügyi miniszter kezdeményezte továbbá a Kúria elnökénél a joggyakorlat felülvizsgálatát. Meg kell vizsgálni, hogy a bíróságok megfelelő szigorral lépnek-e fel az élet elleni bűncselekmények esetében érvényesítik-e a középmérték szabályát a büntetés kiszabása során. A bírói joggyakorlat felülvizsgálatát kezdeményezik a szülői felügyelet és kapcsolattartás, valamint a gyermekelhelyezés tekintetében egyaránt. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működését is felül kell vizsgálni mindezzel összefüggésben. 2020 az áldozatsegítés éve az Igazságügyi Minisztériumban. Megduplázzák az Áldozatsegítő Központok kapacitásait, erre csak idén 600 millió forintot költ a kormányzat.

A_MISZK_elnokenek_valaszlevele_az_igazsagugyi_miniszternek

Az_IM_jelentese_a_gyori_kettos_gyermekgyilkossag_igazsagugyi_vizsgalatanak_eredmenyerol

Weboldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezek információkat szolgáltatnak számunkra, hogy elemezhessük oldalaink látogatottságát. Weboldalunk további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.