A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Debreceni Intézete kisebb, de jó kompetencia-elosztású intézet. Falai között a hangtechnika és beszédazonosítás területén egyre figyelemreméltóbb a fejlődés. „Várható, hogy hangtechnika és beszédazonosítás szakterületen intézetünk e szakértői tevékenység egyik centrumává válik, ennek megfelelően megkezdődött a szakterülethez tartozó háttéranyag folyamatos kiépítése, bővítése (szoftverek beszerzése, beszéd és hangazonosító kabin).” Egyebek mellett ez is olvasható a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Debreceni Intézetének internetes oldalán, és alighanem ez az egyik legfontosabb mondat – írja cikkében a Zsaru Magazin.

Az intézetről és munkájáról

Az NSZKK Debreceni Intézetének illetékességi területe Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az intézet munkatársai olykor a régión kívülről is kapnak hatósági kirendeléseket, megkereséseket. Mindenekelőtt álljon itt néhány fontos adat az intézetről, amelyben 8 szakértő, 2 technikus és egy szakügyintéző dolgozik, utóbbi egyúttal a gazdasági ügyintézői feladatokat is végzi, valamint egy alkalmazott, akire a fizikai munka hárul, de az ő feladata a beszerzés, valamint a postázás is.

– A kriminalisztikai szakterületen egy daktiloszkópus és egy írásszakértő dolgozik nálunk – mondja Vágó László intézetvezető, igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki és közúti közlekedésbiztonsági műszaki szakértő. – Gazdasági vonalon két adó-, járulék-, és könyvszakértőt alkalmazunk, ők Kelet-Magyarországon nagyon foglalkoztatottak, gyakran féléves munkaigényű ügyeket is visznek. Két gépjárműszakértő dolgozik az intézetben, az egyik én magam vagyok. Van továbbá két informatikus szakértőnk, akik közül az egyik a hangtechnikai és beszédazonosító szakértő. A miénk egy kisebb, de jó kompetencia-elosztású intézet. Olyan, amelyben jó ritmusban teljesíthettünk tavaly 350-400 ügyet.

Az intézetet körbejárva azt tapasztaljuk, hogy az kellemes hangulatú, barátságos, alkalmas a nyugodt és professzionális munkára. A szakértők a kor igényeinek megfelelően berendezett irodákban és felszerelésekkel dolgozhatnak, programokkal és háttéranyagokkal való ellátottságuk magas szintű, az intézet szakkönyvtára figyelemre méltó.

Elsőként Makayné Győri Enikő írásszakértőt látogatjuk meg. Éppen egy aláírást vizsgál, miközben arról kérdezzük, létezik-e tökéletes hamisítvány. Állítja, tökéletes nem létezik, de nagyon jó, megtévesztő igen.

– A hozzám kerülő ügyek nagyon sokszínűek – mondja. – Büntető- és polgári peres ügyek vegyesen. Számuk nem meghatározó, mert vannak egyszerű és vannak összetett ügyek. Egyszerű, ha egy aláírásról kell megállapítanom, hogy a tulajdonostól származik-e vagy sem. Még az is egyszerű, ha van még egy számításba vett személy, akiről feltételezhető, hogy ő hamisította az aláírást a névtulajdonos helyett. De az már összetettebb, ha egy-egy eset kapcsán több szerződést kell vizsgálni, olyanokat, amelyeken sok aláíró szerepel. És mostanában ezek jellemzőbbek.

A beszéd- és hangazonosításról

– 2015-ben az egyik nyugdíjba vonuló építész szakértő kolléga helyére érkezett egy informatikus – mondja az intézetvezető. – Építész szakértőből ugyanis több volt, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy kiszolgálja a nyomozóhatóságokat és a polgári igényeket. Nem volt azonban informatikus szakértőnk, így informatikus felvétele mellett döntöttünk. Végül olyan szakembert választottunk, akinek kapcsolt szakterülete is volt: a hangtechnika. Miközben informatikusként tevékenykedett, elkezdett a hang- és beszédazonosítással is foglalkozni. Mi pedig folyamatosan fejlesztettük az ehhez szükséges háttérparkot, műszerezettséget. Ezen a területen egyre több feladat adódott, és így később egy újabb informatikusra volt szükségünk, aki teljes mellszélességgel csak az informatikára tudott koncentrálni.

Kiss Attila László igazságügyi informatikai és hangtechnikai szakértőt, az NSZKK Debreceni Intézet, Beszéd és Hangazonosító Laboratóriumának vezetőjét kérdezzük munkájáról.

– A hangtechnikai szakértő egyik legfontosabb feladata az, hogy valamilyen hangrögzítővel, valamilyen adatmentésben elmentett hanganyagból valamely ismeretlen személy beazonosítását, bevizsgálását végezze – mondja. – Ehhez hiteles hangminták kellenek, ezért van szükségünk a csendes kabinra, ahol ilyet rögzíteni tudunk. Ha, mondjuk egy telefonbeszélgetésből kiszűrt hangmintához keresünk egy hangot, akkor attól, aki kapcsolatba hozható ezzel a hanganyaggal, a csendes kabinban veszünk hangmintát, majd a két mintát összevetjük.

Kiss Attila László néhány hónapja fantasztikus új szoftverrel dolgozhat, amelyet komoly tudományos háttérrel fejlesztették, és az élő beszéd összes paraméterét vizsgálja az alaphangtól, a hangképzésig. És mivel ezek a paraméterek jól mérhetők, ezeket összehasonlítva nagyon pontosan elvégezhető a hangazonosítás. Kérdezzük, hogy ezt mennyiben befolyásolja, ha valaki indulatosan kiabál, halkan beszél vagy elváltoztatja a hangját, de megtudjuk, a szervi adottságokat mindez nem változtatja meg.

– Munkánk része tehát ismeretlen személy rögzített beszédanyagból való azonosítása – folytatja –, de a rögzített hangfelvétel hangtartalmának elemzése is: milyen akusztikai környezetben készülhetett, mi hallható a hang mögött a térben? Fontos a hangmanipulációs vizsgálat, vagyis, hogy a felvétel nincs-e manipulálva, megvágva, szerkesztve. Feladatunk még a hangminőség javítása. Az olyan rögzített, bizonyíték értékű hangfelvételt, amely a hatóság számára nehezen érthető, fel kell javítanunk, hogy dokumentált, jegyzőkönyvi szintű anyag készülhessen belőle. Végül feladatunk, hogy egyes felvételekből szöveghű tartalomleiratot készítsünk.

A gépjárműszakértői munkáról

Az intézetvezető szerint az, hogy ők a határ menti területen látnak el feladatokat, nemcsak komoly munkát, de bizonyos sajátosságokat és egyedi kihívásokat is jelent.

– A nyugatról hazafelé igyekvő keleti vendégmunkások esetében gyakori, hogy már nagyon sietnek, úgy gondolják, kibírják pihenés nélkül azt, hogy legalább a határon átjussanak – említi az egyik leggyakoribb veszélyforrást Vágó László. – Itt már tompulnak a reflexek, ólmossá lesz a fáradtság, romlik a környezet megítélése. És gyakran meg is történik a baj. De nálunk megjelennek az öt alapvető csempésztevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok is. Itt ugyanis csempésznek alkoholt, üzemanyagot, cigarettát, kábítószert és embert. Ezek mind egyedi feladatot adnak, mindegyiknek van saját specialitása. Az alkohol- és a cigarettacsempészek például a járművek szerkezetét bontják meg, rejtett kamrákat, fészkeket alakítanak ki, és máris akad feladata a gépjárműszakértőnek. Néha olyan helyen változtatják meg a kocsi vázszerkezetét, hogy attól összeroppanhat az autó. Az üzemanyagcsempészek több száz literes póttartályokat szerelnek föl. Olyan is előfordult, hogy egy nyerges szerelvény utólag felszerelt pót üzemanyagtartályban kilenc embert akartak becsempészni az országba! Egyszer egy Audi 200-asból minden ülést, támlát, támfalat kiszereltek, és a sámlin ülő sofőrön kívül ­tizennyolc afgán menekült zsúfolódott be! Emlékezetes az a Ford Transit méretű kisteherautó, amelybe harmincöt embert préseltek be!  Szerencsére valaki észrevette, bejelentette, és csak azért nem ismétlődött meg a parn­dorfi szörnyűség, mert a rendőreink perceken belül megállították a járművet. Ahogy azt utólag az orvos szakértővel megállapítottuk: annyira fogyott már a levegő, hogy negyedórán, félórán belül bekövetkezett volna a tragédia. Sőt. Ki tudom egészíteni azzal, hogy a könyvszakértőink – akik pedig látszólag csak papírmunkával foglalkoznak – ugyancsak kifogják a határon átnyúló ügyeket. Amelyekben például áru nem mozog, csak az áfa vándorol zsebből zsebbe. Szóval szép munka a miénk, és ránk talán fokozottan igaz a mondás: az igazságügyi szakértés maga a határtalan határtudomány…