Az 1929-es Rendőrségi Zsebkönyv megsárgult oldalain a budapesti m. kir. állami rendőrség igazságügyi szakértőinek, tolmácsainak és fordítóinak névjegyzéke olvasható. A kilencven évvel ezelőtt készült listán a korszak ismert tudósai, egyetemi oktatói, szaktekintélyei szerepelnek. A zsebkönyv lapjain néhány, azóta eltűnt szakterület specialistája is helyet kapott, mint például Szilágyi László pénzszekrényszakértő, vagy Glass József lószerszámszakértő.
Az automobil és közlekedési szakértők sorában neves műegyetemi tanárok, főfelügyelők, főmérnökök és tanácsosok szerepelnek. Köztük Méhes Zoltán műegyetemi tanár, aki 1925-től 1940-ig az út- és vasútépítéstan tanszékvezetője volt. Részt vett az uzsoki és az ausztriai alpesi vasút építésében, emellett számos kisvasút és bányavasút tervét készítette el. Elsősorban a vasúti biztosító- és jelzőberendezések terén volt elismert szaktekintély. Láner Kornél is sokoldalú műszaki alkotó volt. Újjáalakította az államvasutak mozdony- és kocsiparkját, irányította a Budapest–Hegyeshalom közötti fővonal villamosítását (1928–34) és a bánhidai villamos erőmű bővítési munkálatait (1941–43). Külföldön is nevet szerzett a 424-es sorozatú univerzális gyorsvonati gőzmozdony tervezésével (1924), amelyből 1958-ig összesen 514 darab készült.
A boncnokok között található Kenyeres Balázs igazságügyi orvosszakértő, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is volt. Az igazságügyi szövettan kiemelkedő jelentőségű tudósa 1896–1915 között a kolozsvári, 1915–1935 között a budapesti egyetem törvényszéki orvostani intézetének igazgatója volt.
Kaiser Károly vegyészszakértőt 1912-ben nevezték ki egyetemi tanárnak, 1913-tól a bakteriológiai és közegészségügyi központ vegyvizsgáló állomásának igazgatójaként tevékenykedett. Főként a bakteriológia és élelmiszerkémia körében kutatott.
