A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) Fegyelmi Bizottságának elnöke az elmúlt hetekben több panaszt volt kénytelen az Elnökség elé terjeszteni, amelyeket a különböző hatóságok a szakvélemény leadási határidők be nem tartása miatt adtak be. Dr. Horváth Csaba bizottsági elnök arra kér minden szakértőt, hogy a saját érdekében tartsa be a határidőket, és ha szinte biztos, hogy nem tudja tartani az esetleg meghosszabbított határidőt sem, ne vállalja el a megbízást.

Az utóbbi időben aggasztóan megszaporodtak az igazságügyi szakértőt kirendelő hatóságok panasz-beadványai a szakvélemények határidőben való le nem adása miatt. A 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) e tárgyban a következőt tartalmazza:

45.§ 1) A szakértő kirendelés alapján, a kirendelésben foglaltaknak megfelelően járhat el.

(4) A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül – az igazságügyi szakértő öt napon belül – közölni a hatósággal, ha

e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni.

A kirendelések a legtöbb ügyben jellemzően 30 napos határidőt tartalmaznak, egyes ügyfajtákban 60 napot. Ezek meglehetősen rövid határidők, figyelemmel arra, hogy a szakértőnek több, párhuzamosan futó ügye lehet, időnként zavar is keletkezik a folyamatos ügyintézésben. Nem jó valamelyik félnek a helyszínelési/vizsgálati időpont, nem érkeznek meg a szükséges adatok, fontos résztvevő nem veszi át az értesítést stb. Kiegészítheti a listát a szakértő váratlan betegsége, családi tragédiák, vis maior történések, amely miatt nem tud határidőben teljesíteni. Több szakértő együttműködése során az egyes szakértők eltérő leterheltsége miatt keletkezhet csúszás.

A Szaktv. előírja, hogy a „kirendelésben foglaltak szerint” köteles eljárni a szakértő. Így ha 30 napot kapott a szakvélemény leadására, akkor 30 napon belül kell a szakvéleményt leadni, mert a kirendelés ezt az időtartamot írja elő. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a leírt határidőben (még a véghatáridő lejárta előtt) hivatalosan jeleznie kell a hatóságnak, kérve a határidő meghosszabbítását. Jelzem, találkoztam olyan bíróval, aki a kért határidő hosszabbítás engedélyezéshez kérte az annak alapjául szolgáló tények igazolását, így (közeli hozzátartozó halála miatti) halotti anyakönyvi kivonatot, orvosi zárójelentést kellett beküldeni a bíróságra a (15 napos) határidő hosszabbításhoz.

A hatóságok a Panasztörvény alapján panaszt nyújthatnak be a MISZK-nek, miután ezzel a panasz lehetőséggel „bárki” élhet, így a hatóságok számára is nyitott ez a lehetőség. Ezt a panaszt a MISZK fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyettese köteles megvizsgálni és azt döntésre a MISZK Elnöksége elé terjeszteni. Az Elnökség két dolgot tehet a panasszal: ha nem érzi megalapozottnak a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját, elutasítja a panaszt, ha megalapozottnak látja a gyanút, hogy a panaszolt szakértő elkövethetett fegyelmi vétséget, az Elnökség kezdeményezi fegyelmi eljárás megindítását. E döntés alapján a Fegyelmi Bizottság elnöke (aki egyben a fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyettes) köteles fegyelmi tanácsot kijelölni, amely ezt követően lefolytatja a fegyelmi vizsgálatot. Nem győzöm hangsúlyozni, a Szaktv. előírása szerint, amely szakértő 5 éven belül összegyűjt két fegyelmi büntetést (legyen az akár a legenyhébb figyelmeztetés) az 5 éven belüli harmadik büntetése a Szaktv. által előírt kizárás lehet csupán. Azaz elég másfél évente egy-egy figyelmeztetést kapni határidő nem tartása miatt, a harmadik már kizárás büntetés lesz.

A Szaktv. megteremtette a szakértői intézetek, intézmények dolgozóinak fegyelmi felelősségre vonási lehetőségét és egyben kötelezettségét is, e szakértők is fegyelmi felelősségre vonhatók a határidők be nem tartása miatt. Idézem a Szaktv. vonatkozó részét:

„48. § (4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, igazságügyi szakértői tevékenységet végző tagjára és alkalmazottjára, illetve az igazságügyi szakértői intézmény, valamint igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. ”

A napokban közel fél tucat panaszt voltam kénytelen az Elnökség elé terjeszteni, amelyet különböző hatóságok szakvélemény leadási határidők be nem tartása miatt adtak be. Ma még jellemzően hosszabb, több hónapos csúszások, akár többszöri bírságolások után jönnek a panaszok, de látható, hogy folyamatosan csökken az az időtartam, amely után elfogy a hatóság képviselőjének (bírónak, közjegyzőnek) a türelme és beadja a Kamarának a panaszt. A szigorúbb fellépésre egyébként jogszabályi előírás is kötelezi amúgy például a bírákat, azaz a csúszásokat kénytelenek szigorúbban fogni. Tudni kell, hogy a hatóságok szakvélemény leadási határidő túllépése miatti panaszait az Elnökség rendre a fegyelmi tanácsok vizsgálatára bízza, azaz dönt a fegyelmi eljárás megindításáról. Nyilván ebben az eljárásban mód van az érdemi védekezésre, kimentésre, azonban a védhetetlen, nem igazolt/igazolható csúszások miatt nagy valószínűséggel fegyelmi büntetés jár. 

Külön problémát okoz/okozhat a szakvélemény kiegészítés/kijavítás/magyarázat előírása a hatóság részéről, itt ugyanis nemes egyszerűséggel akár 8 napos határidőt is adhat a hatóság egy olyan elvárt irathoz, amelyhez másfél tucat kérdést fogalmazott meg és egy második szakvélemény munkaigényű iratot vár el. Itt nincs lehetőség a „kirendelést” visszautasítani munkatorlódásra hivatkozva, holott könnyen lehet, hogy a tervezett, folyamatban lévő munkák közé nehezen, vagy akár sehogy nem lehet beleerőszakolni a nem várt plusz munkát. Nyilván itt is tartani kell a határidőt, s kérni kell a határidő hosszabbítást a lejárati határidő előtt, ha végképp nem tartható az előírt dátum.

Összegezve: kérem minden szakértő a saját érdekében legyen szíves a határidőket betartani, ha szinte biztos, hogy nem tudja tartani az esetleg meghosszabbított határidőt sem, ne vállalja el a megbízást. Nagyobb lehet a kár, mint a haszon. (A legenyhébb, figyelmeztetés fegyelmi büntetés esetén is ki kell fizetnie az elmarasztalt szakértőnek az eljárással kapcsolatban keletkezett költséget.) Ha egy időben bejelentett és engedélyezett határidő hosszabbítással a szakvélemény időben leadható, ne várjuk meg az eredeti határidő lejártát, még az előtt kezdeményezzük a határidő hosszabbítást. A fegyelmi tanácsok is hálásan fogadnák, ha szakvélemény leadási határidő túllépése miatt nem lenne tárgyalni valójuk, közös érdekünk, hogy ilyen okból ne legyen munkájuk a tanácsoknak.

Üdvözlettel:

dr. Horváth Csaba

a MISZK fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyettese

a Fegyelmi Bizottság elnöke