Az Alkotmánybíróság egy nemrégiben hozott határozatában megsemmisítette a Kúria egyik ítéletét, mert a bírósági eljárás során nem vettek igénybe igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot, és ezzel az eljáró hatóságok nem tettek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2019. január 29-én megállapította, hogy a Kúria Mfv.III.10.065/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.2016/2015/5. számú ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette.

Az ügy háttere: az indítványozó rokkantsági nyugdíjban részesült. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) alapján 2012. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíj rehabilitációs ellátásként folyósították tovább, méghozzá lényegesen kisebb összegben.

Az indítványozó a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben azt sérelmezte, hogy az eljárt hatóságok alaptalanul hivatkoztak az állapotjavulás tényére, mivel a bíróság által beszerzett igazságügyi szakértői vélemények az állapotjavulásra vonatkozó megállapításokat nem tartalmaztak. Az indítványozó ezért a Kúria ítéletét követően az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az alkotmánybírák elfogadták az indítványozó azon érvelését, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelméhez a bíróságoknak az állapotjavulás fogalmára vonatkozó téves és alaptörvény-ellenes jogértelmezése vezetett. A határozat indokolása szerint a bíróság nem vizsgálta, hogy az alacsonyabb összegű ellátás indokául szolgáló állapotjavulás valóban bekövetkezett-e, a ténymegállapításkor a bíróság pusztán a korábbi besorolás, és az új minősítés százalékos összevetésére utalt.

Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő állapotjavulás az ellátás csökkentésére kiható olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során önállóan, az érintett személy egyedi helyzetére tekintettel, orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot és bizonyítást igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.

A határozathoz dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az ügy előadó alkotmánybírója dr. Balsai István volt.