A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Kriminalisztikai Intézete és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Bűnügyi Technikai Főosztálya (BTFO) támogatásával október 25-26-án konferenciát rendeztek „Életpálya a bűnügyi technikától a szakértésig” címmel az NKE Rendészettudományi Kar Speciális Oktatási Épületében.
Dr. Agárdi Tamás, a MISZK elnöke megnyitó beszédében elmondta: amikor egy ismerőse megtudta tőle, hová megy, úgy reagált, de jó neked, nekünk fizetnünk kell a mozipénztárban, hogy hasonló dolgokat lássunk. A kamarai vezető kiemelte, hogy egy konferencia megrendezése minden szakmának, hivatásnak, tudománynak ünnep, amire a résztvevők – előadók és befogadók is – készülnek. Mint hozzátette, a „menü” nagyon gazdag kínálatot, szép előadásokat tartalmaz.
Kreitz Zsuzsanna rendőr alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Technikai Főosztályának vezetője rövid köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a konferencia fontos lépcsőfok a bűnügyi technika területén dolgozók életpályájának megismerésében.
A konferencia levezető elnöke, dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője hozzászólásában rámutatott, hogy a szakértői tevékenység „koronája” az igazságügy szakértőkről szóló a 2016. évi XXIX. törvény. A nyugalmazott rendőr tábornok emlékeztetőül felolvasta a törvény preambulumát: „A szakértői bizonyítás jelentőségének növekedése szoros összefüggésben áll azzal a fejlődési folyamattal, amely a tudomány és technika terén, valamint ennek hatására a társadalomban az elmúlt évtizedekben végbement. Ennek eredményeként nőtt a különleges szakértelmet igénylő területek száma, a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, amely az igazságszolgáltatásban úgy jelent meg, hogy a peres és hatósági eljárások tárgyi és szerkezeti összetétele jelentős változáson ment át. Jellemzővé vált a jogi problémáknak más szakmákhoz tartozó kérdésekkel való összefonódása és emiatt megítélésük egyre nehezebbé válása. Ezzel párhuzamosan a bírósági eljárásokban megnőtt az igény a modern természettudományok eredményeinek a bizonyítási eljárásban történő felhasználása iránt. A fent írt új tendenciák olyan minőségi változásokat idéztek elő a bírósági és hatósági eljárásokban, különösen a szakértői bizonyítással kapcsolatban, amelyek egyre több országban tették szükségessé e jogintézmény minden részletre kiterjedő, átfogó elemzését és újraszabályozását. Az említett minőségi változásokat követő elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez.” A levezető elnök mindehhez hozzáfűzte: ritkán fordul elő, hogy egy törvény bevezető szakaszában a jogalkotó a „megrendülés” kifejezést használja.
Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens „A kriminalisztika a rendészeti felsőoktatásban” című előadásában idézte Endrődy Géza 1897-ben megjelent, „A bűnügyi nyomozás kézikönyve” című művét: „A nyomozás nem egyéb, mint az előzményekből következtetés a történtekre, és viszont, a történtekből az előzményekre.” Az előadó sajnálkozva jegyezte meg, hogy a hazai jogászképzésben ma nem jelenik meg fajsúlyosan a kriminalisztika oktatása. Pedig – folytatta – a kriminalisztika hozzáadott értéket képvisel a büntetőeljárási jog tantárgy elsajátításához. Mint elmondta: a kriminalisztika oktatása hagyományosan három részre tagolódik: krimináltechnikára, krimináltaktikára és kriminálmetodikára. Az igazságügyi szakértők kriminalisztikai szakirányú képzésével kapcsolatban az oktatási dékán-helyettes közölte: időre és jelentős hallgatói igényre van szükség ennek a képzésnek a beindításához.
Mihalik Béla rendőr őrnagy, a ROKK szakmai továbbképzési osztályvezetője „A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ képzései a kriminalisztika szolgálatában” címmel tartott előadást. Tájékoztatása szerint évente két-három bűnügyi technikusi szaktanfolyamot indítanak, és az elmúlt húsz évben csaknem másfél ezren végezték el a 13 hetes alaptanfolyamot nappali vagy levelező szakon. Hozzáfűzte: a krimináltechnika valamennyi tudományágát oktatják. Nagy hangsúlyt fektetnek a kriminalisztikai fényképezés elméletére és gyakorlatára, különösen a helyszínen elengedhetetlen metrikus, azaz mérőléc használatával történő fotózásra. A fizikai és a kémiai nyomkutatást előbb laboratóriumi körülmények között gyakorolják a leendő technikusok, majd úgynevezett szituációs házakban.
Luczay-Pénzes Attila, a MISZK elnökhelyettese „A kriminalisztikai nyomszakértő képzés tanulságai” című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságügyi szakértővé váláshoz elengedhetetlenül szükség van mentorra, egy társra, aki egyengeti a szakértőjelölt útját. Az igazságügyi nyomszakértő lényegesnek nevezte az iskolarendszerű képzést, amikor is a szakértők megtanulják az alapokat. Ahogy nagyon fontos a szakértő személyisége is, magyarán: hogyan viszonyul az eljárásban résztvevőkhöz, hogy érthető-e, szakmailag pontos-e a szakvéleménye.
A kétnapos tanácskozáson számos további érdekes előadás hangzott el. Volarics József a bűnügyi technika helyzetéről beszélt egy bűnügyi technikus szemszögéből, utána Kreitz Zsuzsanna a bűnügyi technikusi életpályáról. Dr. Kátainé dr. Bán Judit a gyakorló ügyész szemszögéből számolt be az igazságügyi szakértésről, dr. Kármán Gabriella a szakértői bizonyítás új jogszabályi kereteiről, Lontai Márton a szakértői létről, dr. Petrétei Dávid a bűnügyi technika akkreditációjáról, Bakos Éva pedig az intézeti keretek közötti akkreditációról, Morber Szilárd Krisztián a digital forensics jelentéséről, dr. Máté István Zsolt a digitális bizonyítékról, míg dr. Nagy Zoltán a digitális bizonyítékok jogi problémáiról referált. Dr. Somogyi Zoltán és dr. Szabó Judit a kiberbűnözés vizsgálatával foglalkozó bírósági hálózatról tartott előadást.
