A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) május 29-án „A mi Földünk” címmel konferenciát szervezett az Agrárminisztériumban. A következő évek egyik szakmai feladata - hangzott el a tanácskozáson -, hogy a gondos gazda földhasználatát az eddigieknél pontosabb eszközökkel lehessen dokumentálni és jutalmazni, míg a rossz példát követőket megfelelő eszközökkel - akár a támogatások megvonásával is – jó irányba lehessen terelni.
Hazánk földje a magyar állampolgároknak történelmi és érzelmi kérdés. Megmozdíthatatlan nemzeti vagyon, a nemzetgazdaság fejlődése során szinte minden tevékenységnél a földdel való foglalkozás elkerülhetetlen. A földtulajdon és a használat során a termelők biztosítják azt a jó környezetet, amiben élünk és megtermelik az egészséges élelmiszerünket is, amely a mindennapi életünkhöz szükséges. A termőföldeken folyó termelés során számos konfliktus felület jöhet létre a természetes környezet és az emberi érdekek között. Hazánkban a rendszerváltás óta a föld tulajdonosi szerkezet alaposan átalakult. Meghatározó lett a magántulajdon, amelyeken belül jelentős területeket művelnek bérlők. A makro-gazdaságok feldarabolódtak, ezzel megsokasodtak az ütközési felületek is. Az érdekellentétek számos eldöntendő szakmai kérdést vetnek fel:
- nyilvántartott és természetbeni birtokhatárok
- szomszéd viták
- bérleti díjak
- erdők értéke
- földek értéke
- talajkárok
- növénykárok
- vadkárok
- vadgazdálkodás
- természetvédelem
- ültetvények értéke stb.
A hatályos törvényi szabályozás meghatározta az igazságügyi szakértők felelősségi körét, és szükségessé vált a konferencia keretében számot adni a tapasztalatokról - egyfajta visszajelzésként. Alapfeltétel, hogy a független igazságügyi szakértő a legjobb tudása szerint csak a hatályos szabályozás mentén tevékenykedhet, jogkérdésben nem foglalhat állást, de saját véleménye lehet. Az igazságügyi szakértők az agrár-felsőoktatási intézményekben szerzett tudományos ismereteket és az akár több évtizedes gyakorlati tapasztalataikat hasznosítják a szakértői vélemények kialakítása során.
A MISZK Mező-, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari tagozat szakmai palettája az egész agráriumot átfogja, elsődlegesen naturális tények megállapítását végezzük, amelyet értékelünk. A tények makacs dolgok, sok minden nem az, aminek először látszik. Ma már rendelkezésre állnak olyan agrár-térinformatikai nyilvántartások és olyan földmegfigyelési információk, melyek objektív módon, akár több évre visszamenőleg is igazolni és dokumentálni képesek a termőföldeket, erdőgazdasági területeket érintő folyamatokat. A technika azonban ma sem helyettesítheti az alapos helyszíni szakértői munkát. A szakkérdések megítélését gátolja a szakmai fogalmak keveredése a köznyelvben, ami ma a kommunikáció egyik fő akadálya.
Alapvető állampolgári jogokat érintenek a kisajátítások, amely nélkül belterület bővítés, autóutak, ipari parkok, víztározók nem létesülhetnek. Szinte minden ügy más és más. A termőföld adás-vételek jelentős része befektetés jellegűnek látszik, amelyeknek célja a befektetett tőke gyors megtérülése. Ez számos konfliktus forrása.
A mezőgazdasági területeken meliorációs beruházásokban, ültetvényekben és technikában hatalmas befektetések történtek, amelyekben a károk is jelentősek lehetnek. A földhasználati szerződések piacivá válása során a futamidők megváltoztatása, valamint a díjak felemelése gyakori szakkérdés. Álláspontunk szerint a díjakat limitálja, hogy a bérleti díj kitermelhető legyen az adott termékenységű parcellán, különben megsokasodnak a talajzsarolások és a különböző talajkárok. Alapvetően ezért nem limitálhatja a föld forgalmi értéke egyedül a reális földbérleti díjat, annak megállapításához agrár-szakértelemre van szükség.
A mezőgazdaság és a vadgazdálkodás egymásra utaltsága miatt szintén ütköző felület, ha bármelyik érdek túlsúlyba kerül, az károkkal jár. Az erdők több funkciót töltenek be egyszerre, az ebből adódó érdekellentétek az erdővagyonban észlelhető torzulásokat és károkat is eredményezhetnek.
A gondos gazda és a gondatlan gazda munkájának eredménye tetten érhető a földeken. A kevesebb jogvita érdekében kívánatos lenne a szakmai szabályok önkéntes betartása, de ennek elsősorban társas-gondolkodásbeli akadályai vannak. A hazai földvagyon több tízezer év alatt jött létre, de egy adott parcella egyetlen rossz döntéssel tönkre tehető. A földünk termékenységének megóvása és növelése nemzetbiztonsági tényező, ha nem vigyázunk rá, gyorsan elveszthetjük élelmiszer biztonságunkat. Az aktív földvédelem hatékonyságának növelése tulajdonosi és közérdek. A következő évek egyik szakmai feladata, hogy a gondos gazda földhasználatát az eddigieknél pontosabb eszközökkel lehessen dokumentálni és jutalmazni, míg a rossz példát követőket megfelelő eszközökkel - akár a támogatások megvonásával is–jó irányba lehessen terelni. Még nem késő.
A hazai független igazságügyi szakértőknek speciális tudása van. Évtizedes gyakorlat során szerezték meg az ismeretet és tapasztalatot, szükség esetén alkalmazni is tudják azokat. Szakértőink a korábbi években önállóan dolgoztak, széleskörű szakmai kapcsolat nem volt köztük, és ma is önálló, autonóm személyiségek. A konferencia megerősítette, hogy az agrárgazdaságban dolgozó független igazságügyi szakértők munkáját nem lehet nélkülözni a jövőben sem, de számos nyitott szakmai kérdés van, amit szabályozni szükséges.
Mi szakértők azon dolgozunk, hogy az agrárium igazságügyi szakértőinek speciális szaktudását állásfoglalásokban és irányelvekben összegezve átadjuk.
Jáger János
Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
Mező-, Erdőgazdálkodási, valamint Élelmiszeripari Tagozati elnök
