Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download
image

A díjjegyzék létrehozása nem egyéb, mint az elvégzett munka végén az egyes tételek összesített, részleteiben áttekinthető rendszerezése – a munkafázisok mellé rendelt díjak rögzítésével. Vannak azonban olyan esetek, amikor a majdani díjjegyzék tartalmi elemeit már a szakértő munka első szakaszában, a várható szakértői díj közlésekor érdemes figyelembe venni. Az igazságügyi szakértő érdekeinek érvényesítése ugyanis a várható szakértői díj közlése során végzett munka díjköteles voltának utólagos elismertetésével kezdődik. A MISZK érdekképviseleti munkájának részeként tesszük közzé Deli Kálmán igazságügyi szakértő tapasztalatait és anonimizált bírósági példáját.

Alábbi bírósági példa azt mutatja be, hogy a majdani munkamennyiség elsődleges felmérését nem mindenütt tekintik elkülöníthető (óradíjas) szakértői tevékenységnek, munkának. Azt is láttatjuk, hogy a szakértő, a tervezett és előre látó várható szakértői díj  tartalommal egy másodfokú döntés révén miként érheti el az igaza elismerését.

Fontos odafigyelni arra, hogy a várható szakértői díj közlési szakaszban, amikor például egy bíró felkéri a szakértőt egy tetemes anyagmennyiség előzetes áttekintésére, annak céljából, hogy szakszerű ajánlatot készítsen a várható szakértői díjról, a szakértőnek már ebben a munkaszakaszban jeleznie kell – külön tételként – a várható szakértői díj meghatározásának is a díját. Példánkban a bíróság végül mást bízott meg a szakértői feladatok ellátásával. Az eljárás során ugyanezen bíróság nem ismerte el jogosnak a várható szakértői díj elkészítésére fordított munka díjazásának kötelezettségét. Azt, hogy a várható szakértői díj meghatározása is szakértői munka, amely díjának és költségeinek megállapítására az általános szabályok az irányadók. Az ügy másodfokra került, és az igazságügyi szakértőnek ekkor ítélték meg a díját és intézkedtek egyéb költségeire vonatkozóan.

Az alábbiakban a másodfokon hozott döntés indoklásának egyes – az érdeklődők számára fontos – részletei következnek:

„A fellebbezés alapos

A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló résziratokból megállapította, hogy a jelen peres eljárást megelőzően a közjegyzői nemperes eljárásban a 2008. évi XLV torvény 21-24. §_ában foglaltak szerint igazságügyi szakértő kirendelésére került sor…

A (4) bekezdés szerint a szakértőnek a perben felmerülő költségek viselésére a Pp. 187, §-a megfelelően irányadó. A fenti utaló szabály folytán a Pp. 187, §-ban foglaltak, vagyis az általános szabályok alapján kell határozni a szakértő díjának megállapításáról.

Az elsőfokú bíróság a szakértőt xx. sorszámú végzésével, rendelte ki. Ez azt is eredményezte, hogy ettől az időponttól kezdve a szakértő díjának -és költségeinek megállapítására is az általános szabályok az irányadók.

Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet rendelkezéseire, azonban a Pp. 187, §-ra és a 2005. évi XLVII. torvény 17. is szakértői tevékenységet igénylő időráfordításként kellett értékelni a jelen esetben, hogy a szakértő S (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, azt a korábbi nemperes eljárásban általa adott szakvéleményt áttanulmányozta, hiszen – eleget téve a kirendelő végzésben foglaltaknak – azok megállapításaiból kiindulva határozta meg várható szakértői díját. A másodfokú bíróság utal arra, hogy a Pp. 177, § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bizonyító fél munkaterv esetében is köteles annak elkészítése költségeinek viselésére.

A szakértő ugyanakkor mindkét beadványában közölte, hogy a vélemény előterjesztésének hiányában előterjesztett díjigényének alapja az általa korábban elkészített vélemény áttanulmányozása és az erre fordított idő és költség. Tekintve hogy a korábbi szakvélemény 2012. novemberében készült, nem várható el a szakértőtől, hogy mindezt emlékezetből becsülje meg.

Mind ezek miatt – figyelemmel arra is, hogy az ekként felszámítandó díj nem eltúlzott (mindösszesen 1,5 munkaóra) –,  és költsége is felmerült e bejelentésekkel kapcsolatban, a másodfokú bíróság alaposnak találta a szakértő által a fellebbezésben előadottakat. 

Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp, 253, § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a szakértő részére a fellebbezésében is megjelölt egy munkaóra (11.750.- Ft), valamint 575.- Ft postaköltség figyelembevételével a 12.325.- Ft-ból, és a további 1/2 munkaóra (5.875.- Ft), valamint további 575.- Ft postaköltségből álló 6.450.- Ft-ból álló 18.775.- Ft szakértői díj -és költségigényt talált megalapozottnak, és rendelkezett annak kiutalásáról.

A jogorvoslat a szakértő felmentésére vonatkozó elsőfokú rendelkezést nem érint(h)ette, mivel azonban az elsőfokú bíróság fellebbezési tájékoztatása teljeskörű volt, a másodfokú bíróság megállapította, hogy a végzés nem fellebbezett részét nem érinti.

A szakértó fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú bíróság a Pp, 78, § (1) bekezdése alapján kötelezte alperest a szakértő által lerótt 7.000.- Ft fellebbezési eljárási illetékből, mint másodfokú perköltségből álló perköltségének megfizetésére.

A másodfokú bíróság észlelte, hogy a szakértő fellebbezésében az Itv, 47, § (1) bekezdésében foglalt fellebbezési eljárási illetéknél többet rótt le, ezért az Itv. 80。§ (I) bekezdés i) pontja alapján feljogosította őt ennek a visszaigénylésére. A másodfokú bíróság az illetékes adóhatósággal közli, hogy a fellebbezési eljárási illeték megfizetése bélyegben történt.”