Húsz éve, 2003. április 12-én rendeztek országos népszavazást Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról, és a nap végére kiderült, hogy a referendum a maga 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést.

Az uniós népszavazás abból a szempontból egyedülálló volt a legújabb kori magyarországi demokrácia történetében, hogy szombaton tartották, holott a választásokat és népszavazásokat hagyományosan vasárnapi napokon tartják.

A csatlakozás melletti politikai kampányt fejtett ki

• a magyar kormány, valamint
• az összes parlamenti párt.

A csatlakozással szembeni politikai kampányt fejtett ki

• a MIÉP és
• a Munkáspárt.

A Magyar Igazság és Élet Pártja például azzal kampányolt, hogy az uniós tagsággal hazánk feladja nemzeti függetlenségét, lehetővé teszi az ország gyarmatosítását és a magyar emberek bérrabszolgává alacsonyítását saját földjükön,

A voksoláson végül a választásra jogosult állampolgárok 45,62 százaléka vett részt, és közülük 83,76 százalék szavazott igennel. Mivel a részvétel 50 százalék alatt maradt, a referendum azért lett érvényes és eredményes, mert az összes választó több mint egynegyede, összesen 37,9 százaléka támogatta a csatlakozást.

Az alacsony részvételi arány azért is keltett csalódást, mert három hónappal a referendum előtt a lakosság csaknem kétharmada jelezte részvételi szándékát, és a kutatások szerint a szavazásig a részt venni kívánók aránya még növekedett is. A szakértők az érdektelenséget elsősorban azzal magyarázták, hogy sokan eleve lefutottnak tartották a szavazást, nem látták érdemleges esélyét a csatlakozás elmaradásának.

Sokan bírálták az elhibázott kormányzati kampányt, amely nem hangsúlyozta eléggé a részvétel fontosságát és az érvénytelenség veszélyét. A Political Capital összefoglalója szerint azért is bírálták a Medgyessy-kormányt, mert nem mentek el többen a szavazóhelyiségekbe a kampány hatására, mint ahányan anélkül is elmentek volna. Kovács Barna Szabolcs közgazdász Milliárdos bukta címmel írt cikket a Népszabadság, 2003. április 14-i számába, amelyben úgy fogalmazott, hogy Baja Ferenc és csapata elpazarolta az adófizetők pénzét, a kampányra, illetve önmagára költött 2,5 milliárd forintot.

A BBC sem az igen-szavazatok magas arányát tartotta figyelemre méltónak, hanem az alacsony részvételt, mondván, a magyarok alighanem az egyet nem értésüket kívánták a távolmaradással kinyilvánítani. Az egyet nem értés okaként a tudósítás egyetlen körülményt emelt ki: azt, hogy a csatlakozást ellenző társadalmi szervezetek nem kaptak az elvben semlegesen, csak a népszavazási döntés előkészítéséért fáradozó közalapítványtól támogatást nézeteik arányos népszerűsítéséhez. Pedig ha kampányolhattak volna, akkor ők is a részvételre mozgósítottak volna. A jogilag legitim eredmény így nemcsak erkölcstelenül drágán született meg, nemcsak gyengébb a könnyen elérhetőnél, de az ellenzők anyagi támogatásának elmaradása miatt nem is elég szalonképes. 

Ha most rendeznék meg a referendumot, a magyar lakosságnak továbbra is az elsöprő többsége az ország EU-tagsága mellett szavazna. Legalábbis ez derült ki a Medián 2022 májusában végzett ezerfős, országos reprezentatív felméréséből. Az intézet összefoglalója szerint ez pártállástól majdnem függetlenül igaz, egyedül a Mi Hazánk Mozgalom szavazói körében kisebb a támogatás, de itt is meghaladja a kétharmadot. A kutatás alapján a kormányoldal és az ellenzék között lényegében csak annyi a különbség, hogy a fideszesek körében kevesebben vannak olyanok, akik »teljes mértékben«, és többen, akik csak »inkább« támogatják Magyarország tagságát az Unióban.

A Medián azt is megjegyezte, hogy az Európa-pártiság leginkább az iskolai végzettséggel függ össze: a diplomások 82 százaléka minden körülmények között a maradásra szavazna. Az érettségizettek körében 64, a szakmunkásképzőt végzetteknél 57, a nyolc általánossal rendelkezőknél 43 százalék ez az arány.

Az Eurobarometer 2022 februárjában közzétett felmérése is azt mutatta, hogy a magyarok 62 százaléka alapvetően jó dolognak tartja az uniós tagságot, 33 százalék semleges álláspontra helyezkedett, és csak a válaszadók 5 százaléka tartotta alapvetően negatívnak a tagságunkat. Egy másik kérdésre adott válaszokból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 79 százaléka szerint hazánknak előnyére vált az uniós tagság, míg 19 százalék szerint nem lett jobb a helyzet.

A kutatásban a válaszadók az előnyök között az első helyre az új munkalehetőségeket sorolták, a második helyet kapta, hogy az Európai Unió hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez, a harmadikat pedig az, hogy segíti a béke fenntartását és a biztonság megerősítését. A hátrányok közé sorolták, hogy azokkal a problémákkal, amelyek fontosak az embereknek, a legjobban nemzeti szinten foglalkoznak, valamint az embereknek és a kormányoknak is kevés befolyásuk van az uniós döntésekre.