Vajon kinek a munkájáért jelentkezik be a mesterséges intelligencia? – teszik fel a kérdést évről évre a téma szakértői. Az idén valósággá válhat a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése. A könyvelőszakmában áttörés jöhet egy magyar cégtől, amely a mesterséges intelligenciát állítja a számlafeldolgozás szolgálatába – írja cikkében Rádi Balázs.

A beérkező számlákat szélsebesen dolgozza fel a mesterséges intelligencia – gépi látással és optikai karakterfelismeréssel azonosítja az adatokat, amit egy online rendszerbe tölt fel. Ha papíralapon érkezik a számla, elég csak beszkennelni azt, és a robot máris teszi a dolgát.

Az adminisztráció akár három-négy órát is elvesz a könyvelők munkaidejéből, a gép viszont másodpercek alatt végez vele – mondta Szabó Péter, az alkalmazást fejlesztő S&T Consulting Hungary Kft. (februártól Kontron Hungary Kft.) ügyvezető igazgatója. A számlakezelő alkalmazás ráadásul automatikusan le tudja kérdezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felületére feltöltött számlaadatokat, így sokszor szkennelni sem kell a papírokat, elég csak beírni a számlaazonosítót.

Arra a kérdésre, hogy teljes mértékben eltörli-e az újítás a könyvelői szakmát, az ügyvezető azt válaszolta, hogy erről szó sincs, csupán az adminisztratív feladatokat váltja ki. Hozzátette: aki hajlandó tanulni, tudja értelmezni az adatokat, és abból következtetéseket von le, annak biztonságban van a munkahelye.

Annál is inkább felértékelődik az adatelemzés képessége, mert a programmal újonnan elérhető adathalmaz számos olyan elemzésre ad lehetőséget, amely a vállalatok számára üzleti értékkel bír. Ilyen lehet például a beszerzési árak nyomon követése, a trendek azonosítása, a partnermenedzsment-információk kezelése.

A klasszikus könyvelői munkakört jelentősen átírja a mesterséges intelligencia, az ügyvezető azonban pozitívan szemléli a szektor robbanásszerű változásait. Úgy véli, a mesterséges intelligencia élvezhetőbbé teszi a könyvelői munkát, és munkaidőt szabadít fel, amit például adatelemzéssel tölthetnek a könyvelők, ami magasabb szintű szellemi kihívást jelent.

Az év elején tapasztalható béremelések arra sarkallják a cégeket, hogy az automatizáció felé forduljanak, hiszen a drága munkaerőt hatékonyabban akarják foglalkoztatni. Szabó Péter szerint a munkaerő túl drága lesz ahhoz, hogy olyan feladatot végeztessünk vele, amit egy gép gyorsabban megcsinál. Arra a felvetésre, hogy a cégek hatékonyabb működése miatt kevesebb könyvelőre lesz szükség, az ügyvezető azt válaszolta, hogy a szektorban nem tapasztalt leépítési szándékot, inkább azt látja, hogy nem vesznek fel új dolgozókat. Azt is elárulta, hogy a digitalizációban élen járó partnereiknél inkább átképzik a dolgozókat, mint hogy megváljanak tőlük. Ezt részben az alacsony munkanélküliségnek tulajdonítja, ami miatt nehéz munkaerőt találni.

A papíralapú feldolgozáshoz képest akár 60-80 százalékkal is csökkentheti a költségeket a gépi tanuláson és látáson alapuló online rendszer. Ez iparágtól függetlenül, minden olyan cégnek lépéselőnyt ad, ahol jelentős mennyiségű számlafeldolgozás történik – világított rá Szabó Péter. Az ügyvezető szerint a fejlesztéssel lényegesen kevesebb erőforrás-bevonással végezhetők el az egyes feladatok, és az emberi hibák kiküszöbölésével javul a minőség, de többletinformáció is kinyerhető a cégek számára. Az alkalmazás fejlesztésére csaknem 800 millió forintot költött a cég saját forrásból, és az állam is beszállt a projektbe – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 354 millió forinttal támogatta a fejlesztést.