A hangfelvételek kriminalisztikai vizsgálata

A hangfelvételek vizsgálata nem csak az amerikai televíziós sorozatokban lehetséges. A magyar hangtechnikai szakértők hasonló tevékenységet végeznek nap mint nap, azonban a filmekben látható, egyszerűnek tűnő és azonnal eredményt hozó beavatkozásoktól jelentősen eltér a valódi kriminalisztikai vizsgálat. Egy-két gombnyomással nem lehet csodát tenni. Nem varázsolhatók elő a felvételen nem rögzített hangi információk és egy felvett beszélgetésből nem állítható elő egy teljesen más tartalmú dialog. Az igazságügyi hangtechnikai szakértést mutatja be röviden Balla Gábor hangtechnikai szakértő az alábbi cikkben.

Érezhetően évről-évre növekszik azon ügyek száma, melyekben a hangfelvétel bizonyító erejű információt rögzít. Mobiltelefonja segítségével bárki készíthet hang- vagy videófelvételt. Telefonos ügyfélszolgálaton keresztül rendelhetünk szolgáltatást vagy intézhetjük banki ügyeinket, mely beszélgetést minden esetben rögzíti a szolgáltató.  Visszaélés esetén a felvétel bizonyítékként szolgál. Mivel az ilyen jellegű adat vizsgálata különleges szakértelmet igényel a hatóság igazságügyi hangtechnikai szakértőt rendel ki az elemzésekhez.

A szakterületen belül három fő tevékenység különböztethető meg. Az első a beszélőazonosítás, a második a hangfelvételek minőségjavítása és a felvételen elhangzó beszéd érthetőségének a javítása, harmadik nagy terület pedig a hangfelvételek eredetiségének vizsgálata. Nézzük meg ezeket kicsit részletesebben.

BESZÉLŐAZONOSÍTÁS

Beszélőazonosítási vizsgálatot szoktunk végezni, ha a szakértői feladat annak megállapítása, hogy több felvételen azonos személy hangja hallható-e, vagy egy adott felvételen a hatóság látóterébe került személy hangja hallható. Ez utóbbi esetben a vizsgálatokhoz hangminta beszerzése szükséges. Az ismert személytől rögzített minta kerül összehasonlításra a felvételen hallhataó kérdéses beszédhanggal.

Az emberi kommunikáció egyik eszköze a beszéd, mellyel gondolatainkat továbbítjuk. A beszélő beazonosítása nem kizárólag a beszédhang, mint fizikai rezgés vizsgálatával történik, mivel az azonosság pontos megállapításához a személy egyedi hangképzésének, beszédjellemzőinek és nyelvhasználatának elemzése is elengedhetetlen.

A vizsgálatok három részből állnak. Először percepciós elemzés történik, tehát hallás útján teszünk megállapításokat a hangszínezetre, beszédstílusra, szóhasználatra, esetleges tájnyelvi elemek megjelenésére, vagy beszédhibákra. A percepciós elemzést követik a műszeres összehasonlítások. Ilyenkor megvizsgáljuk a beszéd átlagos hangmagasságát, vizsgáljuk az egyes magánhangzók formánsszerkezetét, és a megegyező szavak hangszínképét is összevetjük. Harmadik fázisban egy automatikus, biometrikus elemzés történik, mely során egy speciális szoftver végzi el a beszédhangok összehasonlítását és mutatja meg a hasonlóság mértékét.

Az elvégzett elemzéseket követően a hangminta, illetve a kérdéses személy hangja közti hasonlóság vagy éppen különbözőség egy 9 fokozatú valószínűségi skála használatával kerül megállapításra. (erről részletesebben olvashat a MISZK által kiadott 3/2020 számú módszertani levélben)

Az ismert, illetve a kérdéses személy hangjának nagymértékű hasonlósága esetén a szakértő az értékelésben megállapítja, hogy a két beszédhang nagyon nagy valószínűséggel azonos személytől származik. Gyengébb minőségű felvételek esetén általában csak alacsonyabb valószínűségi szint állapítható meg.

Előfordulhat olyan eset, amikor rövid felvétel alapján kell véleményt alkotni. Ilyen lehet például egy bombarobbantással való fenyegetés, ahol csak annyi hangzik el, hogy „Délután három órakor a Széll Kálmán téren bomba robban”. Annyira rövid ez a három másodperces közlés, hogy a beszélőre jellemző sajátosságok nem figyelhetők meg. Ilyen esetben, hogyha a szakértő hasonlóságot is érzékel a gyanúsított hangja és a bejelentő hangja között, azt mondhatja, hogy az azonosság nem zárható ki, de nem is bizonyítható. Ha a vizsgálatok során inkább a különbözőségek dominálnak, ennek a skálának a negatív tartományát használjuk. Például azt, hogy a két beszédhang nagy valószínűséggel különböző személytől származik.

MINŐSÉGJAVÍTÁS

Az igazságszolgáltatásban megjelenő felvételek többsége alacsony technikai minőségű hanganyag, mely az ügy szempontjából fontos információt rögzít. A felvételen a gyenge minőség miatt szükségessé válhat az elhangzó beszéd érthetőségének javítása, illetve a megjelenő zaji összetevők mérséklése.

A hozzánk kerülő hangfelvételek legritkább esetben készülnek ideális körülmények között. A hangokat zaj nyomja el vagy a beszéd halk a felvételen, illetve a beszélők között nagy hangerőkülönbségek alakulnak ki. Ez utóbbi olyan esetben fordul elő, amikor egy zsebbe rejtett eszközzel történik a felvétel. A rögzítő személy hangja nagyon hangosan hallható, a másik fél pedig sokkal távolabb áll, az ő hangja halk lesz a felvételen. Ilyenkor szükséges kiegyenlíteni a beszélők hangerejét.

A beszédérthetőség javítás mellett sokszor a szakértő feladata a felvételen elhangzó közlések írásban történő rögzítése.

A hangfelvételek minőségjavítása esetében ténylegesen elmondható, hogy a technika folyamatosan fejlődik. A szakértői célokra készült szoftverekben évről-évre jelenik meg valamilyen újítás, mellyel még jobb eredmény érhető el. Bár csodát nem lehet tenni, sok esetben kiemelhetők azok a hangi részletek, amelyet a felvétel tartalmaz.

EREDETISÉGVIZSGÁLAT

Hatósági eljárásokban fontos, hogy a bizonyíték eredetisége ne legyen megkérdőjelezhető. Hangfelvételek esetében ezt csak igazságügyi hangtechnikai szakértő tudja megvizsgálni.

Az elemzések célja annak megállapítása, hogy a vizsgálati anyagként kapott hangfelvételen szándékoltan történt-e a felvétel készítésekor vagy utólagosan beavatkozás, illetve manipuláció. Minden a felvétellel kapcsolatos emberi beavatkozást szándékosnak tekintünk, hiszen emberi közreműködéssel történik, még abban az esetben is, ha valaki „véletlenül” beletöröl egy hanganyagba. Tehát a felvétel indítása, leállítása, hangerőszint befolyásolása, a felvétel átnevezése, átmásolása mind olyan cselekmény, amihez az ember tevőlegesen hozzájárul. Ezek a cselekmények önmagukban addig nem nevezhetők manipulációnak, amíg be nem bizonyosodik, hogy a megtévesztés volt a cél.

A vizsgálandó anyag lehet analóg vagy digitális felvétel. Manapság azonban szinte csak digitális felvételekkel találkozunk, hangkazettára már senki nem rögzít hanganyagot.

Megkülönböztethetünk elhangzó tartalmat módosító beavatkozást, illetve az elhangzott tartalmat nem módosító beavatkozást. A tartalmat nem módosító beavatkozás lehet például a hangfájl átnevezése, átmásolása, átkonvertálása, vagy a hangerőszint növelése. Ezekben az esetekben az eredeti tartalom nem változik meg.

Az elhangzott tartalmat módosító beavatkozás hatására a valóságban elhangzott hangi események egy része hiányosan hallható a felvételen, vagy az elhangzó beszéd tartalmának megváltoztatásával a valóságban el nem hangzott új tartalom jön létre.

Milyen esetekben változhat meg az eredeti tartalom?

Két esetet különböztethetünk meg. Az egyik a manipuláció, a másik pedig a nem szándékos beavatkozás. Ilyen nem szándékos beavatkozás lehet például egyes hangrögzítő berendezéseknek a VOR funkciója, melynek hatására a halk részek nem kerülnek rögzítésre. Amennyiben az eszköz nem érzékel hangokat leállítja a felvételt, majd erőteljes hangok megjelenése esetén folytatja a rögzítést. Ez a felvétel megszakadását, majd újraindulását eredményezi.

A manipuláció a szándékos beavatkozás egy minősített esete, amikor a manipulátor a saját céljai érdekében egy, a valóságot elferdítő, de azt valóságosnak feltüntető hanganyagot készít a felvételen hallható hangi események, illetve az elhangzó beszéd tartalmának módosításával.

Egy felvétel manipulálása történhet fizikai módon például a hangszalag vágásával, a diktafon ki- bekapcsolgatásával, vagy digitális módon a hangfelvétel módosításával, számítógépes munkaállomás és megfelelő hangfeldolgozó szoftver alkalmazásával. 

Balla Gábor
igazságügyi hangtechnikai szakértő