Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása az orvosi műhibaperekre is hatással lesz, de a polgári perrendtartásról és büntetőeljárásról szóló törvények tervezetében is vannak olyan módosulások, amelyek változásokat hoznak e bírósági eljárásokban – írja a medicalonline.hu-n megjelent cikkében Tarcza Orsolya.

 

A műhibaperekben domináns szerepe van az orvosszakértőknek, hiszen véleményük mind a büntető-, mind a polgári peres ügyekben meghatározzák a bírói döntést. Az orvosszakértőkbe és rajtuk keresztül az egészségügybe vetett – amúgy sem túl stabil – társadalmi bizalmat, amelyet a büntetőügyekben is előforduló visszásságok, orvosi mulasztások okoznak, tovább erodálhatja az új, igazságügyi szakértőkről szóló törvény, amelyet idén áprilisban fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt három lépcsőben léptetik hatályba, ebből kettő idén június és szeptember 15-én már megtörtént, az utolsó 2017. január 1-jén várható.

A törvény értelmében az Igazságügyi Minisztérium szakértői intézményhálózata, így az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Budapesti Orvosszakértői Intézete is összeolvad a rendőrség bűnügyi orvosi hálózatával, ezt a jövőben egy szervezeti egységként a Belügyminisztérium felügyeli, és a tárca költségvetéséből tartják fenn. Kérdés lehet, hogy azok az igazságügyi orvosszakértők, akik eddig nem csak büntető, hanem polgári peres ügyekben is részt vehettek, ezt a jövőben is megtehetik-e.

Miközben az igazságügyi szakértőkről szóló törvény preambulumába belefoglalták a korrupció elleni küzdelem fontosságát, a büntetőeljárásról szóló törvény tervezete szerint megszűnik az a garanciális szabály, hogy büntető ügyben a halálokot két szakértőnek kell megállapítania. Az eddigi fő irányelv, a „vier Augen Prinzip”, (négy szemnek kell látnia) éppen azért volt érvényben, mert a boncolás megismételhetetlen, a bizonyíték megsemmisül. A tervezet szerint egyébként ugyanez vonatkozik majd az elmeállapot vizsgálatára is: két szakértő helyett elég, ha egy mondja ki a betegről a verdiktet. Fellebbezési lehetőség nincs, bírósághoz lehet fordulni. Sokakban felmerülhet az a kérdés is: vajon egy szakértőt nem könnyebb-e megvesztegetni, mint kettőt?

Ugyanez merülhet fel a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának áttanulmányozásakor, ami már a parlament előtt van. Ha elfogadják, bevezetik a magánszakértő intézményét, ami viszont a korrupció melegágya lehet. Eszerint a felperesnek – például egy műhibaper estén a betegnek – magánszakértői véleményt kell benyújtania a bíróságnak. Ezt az alperes vitathatja ugyan, de csak úgy, ha ő is hoz egy magánszakértői véleményt. Míg eddig a bíró rendelte ki a független igazságügyi szakértőt egy-egy ügyben, ezután ezt csak akkor teheti meg, ha mindkét szakértői véleményt aggályosnak tartja. Mindez azt jelenti, hogy teljes egészében a peres felekre tolják át a bizonyítást. Ráadásul előnyhöz jut az, akinek több pénze van (jobb) szakértőre, és fennáll a lehetősége annak is, hogy a szakértő nem függetlenül foglal állást az adott ügyben, hanem annak kedvezve, akitől a tiszteletdíját kapja.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény meghatározza az igazságügyi szakértők jogállását és a szakértői tevékenység fogalmát, a szakértők minősítésének, valamint a szakmai etikai eljárások végrehajtásának új rendszerét. Szakértő csak az lehet, aki tagja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának (MISZK). A jelenlegi, 3500 szakértő közül a jövőben csak az dolgozhat, akit a köztestület minősít. Az értékelést háromévente, forgórendszerben végzi a kamara, a szakértői névjegyzékbe csak azok a szakértők kerülhetnek bele, akikről a kollégák – akik egyben egymás versenytársai is! – kiadják a minősítést. Ezen belül kategóriák vannak, az igazságügyi szakértők szerezhetnek kiválóan megfelelt, vagy megfelelt értékelést, nem megfelelő minősítéssel akár el is eshetnek a munkájuktól; a minősítés eredménye nyilvános. Arra kevés iránymutatást ad a jogszabály, hogy milyen szempontrendszer szerint kell kategorizálni a kollégákat, holott a gyengébb besorolás nyilvánvalóan piaci hátrányt jelent. Mivel a rendszerben a szakmák nincsenek különválasztva, könnyen előfordulhat, hogy az igazságügyi orvosszakértőt egy más szakterületre bejegyzett kolléga, például igazságügyi pszichiáter szakértőt igazságügyi toxikológus szakértő minősít, ami szakmai szempontból meglehetősen aggályos lehet.

Fegyelmi és etikai eljárást bárki kezdeményezhet az igazságügyi szakértővel szemben, akár egy adott ügyben érintett al-, vagy felperes is, akinek nyilvánvalóan sérelmet okozhat az, amit az ellenérdekelt fél szakértője a szakértői véleményben leír.

 

Weboldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezek információkat szolgáltatnak számunkra, hogy elemezhessük oldalaink látogatottságát. Weboldalunk további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.