Az Országgyűlés november 9-én elfogadta az Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényt, amelynek 19. pontja (98–108. §) módosítja az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt is. A 2021. évi CXXII. törvény a Magyar Közlöny idei 208. számában jelent meg. A törvénymódosítást elsősorban jogalkalmazói visszajelzésekkel indokolták. A szakértői törvény módosítása jogalkalmazói döntéseket megkönnyítő technikai jellegű változtatásokat tartalmaz, valamint megszünteti a területi ügyfélszolgálati pontokat és a fegyelmi vétség fogalmának kiterjesztésével az etikai eljárásokat. A módosítás a törvény preambulumából hatályon kívül helyezi az igazságügyi szakértésbe és ezáltal közvetetten az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat romboló, mostanra már indokolatlannak tűnő megállapításokra történő utalást is. Az igazságügyi szakértői törvény módosítása 2022. január 1-jén lép hatályba.
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
98. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„10. kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe bejegyzett szakterületén kívüli más, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakterületre tartozó eljárásával követ el,”
Indokolás: A Javaslat jogalkalmazói visszajelzés alapján, a Szaktv. 2. § 10. pontjában szereplő értelmező rendelkezés módosításával egyértelműsíti a kompetenciavétség fogalmát, kiemelve, hogy a kompetenciavétség lényege az, hogy az igazságügyi szakértő olyan szakterületen folytat szakértői tevékenységet, amelyen az igazságügyi szakértői névjegyzék adatai szerint nem jogosult eljárni.
99. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó fegyelmi követelményeknek aláveti magát. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
Indokolás: A Javaslat az etikai eljárás megszüntetésével újradefiniálja a fegyelmi vétség fogalmát, és a hatálybalépését követően fegyelmi vétségként határozza meg a kamarai határozatként elfogadott etikai kódex szabályainak megsértését, valamint azt, ha az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. Erre figyelemmel az eseti szakértő a Javaslat hatálybalépését követően a fegyelmi követelményeknek való alávetéssel tulajdonképpen az etikai követelményeknek is aláveti magát, így szükségtelenné válik az etikai követelmények külön kiemelése a Szaktv. eseti szakértőkre vonatkozó 4. § (5) bekezdésében.
100. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A névjegyzékbe az vehető fel, aki)
„b) a kérelmében megjelölt szakterületen
ba) az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és
bb) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
Indokolás: A Javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében technikai módosítással még inkább kiemeli, hogy az igazságügyi szakértőnek a névjegyzékbe való felvételhez megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A módosítás - a Szaktv. 58. § (1) bekezdésének egyidejű módosításával - egyértelművé teszi, hogy a szakértők részére előírt képesítés megszerzése mindenképpen szükséges feltétel a szakértőjelöltté váláshoz is.
101. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 45. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül – az igazságügyi szakértő öt napon belül – közölni a hatósággal, ha)
„b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretek körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni, vagy odatartozik ugyan, de a szakterületen belül általa nem gyakorolt olyan részterületre vonatkozik, amelyben jogszabályi felhatalmazás hiányában nem járhat el,”
Indokolás: A szakértő kirendelésével érintett hatósági eljárások gördülékenyebbé tétele érdekében a Javaslat a Szaktv. 45. § (4) bekezdés b) pontjának módosításával kimondja, hogy az igazságügyi szakértő kirendelő hatóság felé történő bejelentési kötelezettsége főszabály szerint olyan estekre is kiterjed, amikor a szakértő a bejegyzett szakterületének bizonyos részterületén nem rendelkezik kellő gyakorlattal.
102. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnökség a módszertani levelet az elfogadását követő tizenöt napon belül közzéteszi a Kamara honlapján. A módszertani levél – annak visszavonásáig – a Kamara honlapjáról nem távolítható el.”
Indokolás: A Javaslat jogalkalmazói visszajelzések alapján módosítja a módszertani levél közzétételére vonatkozó szabályokat. A Javaslat hatálybalépését követően a módszertani levelek közzétételéről nem az igazságügyért felelős miniszternek, hanem a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) elnökségének kell gondoskodnia, hiszen az új szabályozás szerint a módszertani levelet a Kamara elnöksége teszi közzé a Kamara honlapján.
103. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő, aki
a) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok és határozatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy
b) az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.”
104. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét és igazolványszámát,
b) a kiszabott fegyelmi büntetést és - ahol az értelmezhető - annak mértékét,
c) a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésének napját,
d) a 95. § (4) bekezdése szerinti mentesülés napját.”
(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított öt évig kezeli, ezt követően törli, amelyről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.”
(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kamara az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törli a fegyelmi büntetésre vonatkozó adatokat, ha a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot a bíróság megsemmisítette, és erről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.”
Indokolás: A Javaslat a személyes adatok védelme és a Szaktv. 94. § (2) bekezdése szerinti rendelkezés maradéktalan és jogszerű érvényesülése érdekében pontosítja és kiegészíti a fegyelmi büntetések nyilvántartására vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a Javaslat rögzíti a fegyelmi büntetések nyilvántartásának pontos tartalmát, illetve azt, hogy annak adatai mikor törölhetők.
105. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 81. alcíme a következő 159/C. §-sal egészül ki:
„159/C. § (1) Az ügyfélszolgálati pontok megszűnésével az ügyfélszolgálati pontokon keletkezett papíralapú dokumentumokat a hivatal részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a főtitkár részére kell megküldeni legkésőbb 2022. február 15. napjáig.
(2) A miniszter 2022. február 15-ig gondoskodik a módszertani levelek kormányzati portálról történő eltávolításáról.
(3) Az etikai bizottság megszűnik, elnöke és tagjai 2022. január 1-jén a fegyelmi bizottság tagjává válnak. Az etikai bizottság elnökének feladatait 2022. január 1-jétől a fegyelmi bizottság elnöke látja el. A 2021. december 31-én folyamatban lévő etikai eljárásokban az eljáró etikai tanács az eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor – a 157. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – alkalmazandó szabályok szerint jár el azzal, hogy megismételt eljárásban vagy az eljáró etikai tanács határozatképtelenné válása esetén az új eljáró tanácsot a fegyelmi tanács kijelölésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni. A 2021. december 31-én vagy azt megelőzően elkövetett azon etikai vétséget, amely miatt etikai eljárás 2021. december 31-ig nem indult, a fegyelmi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni azzal, hogy a vétség miatt az elkövetéskor hatályos etikai kódex szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni.
(4) Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel módosított 93. §-t a 2022. január 1-jén vagy azt követően elkövetett fegyelmi vétségekre kell alkalmazni.”
Indokolás: A rendelkezés az ügyfélszolgálati pontok és az etikai eljárás megszüntetésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
106. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
Indokolás: A kérelmező által benyújtott szakértőjelölti időre vonatkozó igazolás adattartamának a névjegyzéket vezető hatóság által történő megfelelő ellenőrizhetősége érdekében a Javaslat kiegészíti a Szaktv. szakértőjelölti névjegyzék tartalmát meghatározó 3. mellékletét akként, hogy a szakértőjelölti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szakértőjelölti névjegyzékbe történő bejegyzés időpontját is.
107. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogviszonyban vagy” szövegrész helyébe a „jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy a közalkalmazottak” szövegrész helyébe az „ , az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak” szöveg,
c) 57. § (3) bekezdés a) pontjában a „vagy a közalkalmazottak” szövegrész helyébe az „ , az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak” szöveg,
d) 57. § (3) bekezdés b) pontjában az „a közalkalmazottak” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazottak” szöveg,
e) 58. § (1) bekezdésében a „b), c)” szövegrész helyébe a „b) pont bb) alpont, c) pont” szöveg,
f) 58. § (6) bekezdésében az „1.16.” szövegrész helyébe az „1.16.-1.17.” szöveg,
g) 79. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg és a „tizennégy”
szövegrész helyébe a „huszonkilenc” szöveg,
h) 92. §-ában a „kormányzati portálon” szövegrész helyébe a „Kamara honlapján” szöveg lép.
Indokolás: A rendelkezés a Javaslat Szaktv.-t módosító rendelkezéseihez kapcsolódó, technikai jellegű, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépésével és az azzal bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő szövegcserés módosításokat tartalmazza. Emellett a Javaslat - a Szaktv. 5. § (2) bekezdés b) pont egyidejű módosításával - egyértelművé teszi, hogy a szakértők részére előírt képesítés megszerzése mindenképpen szükséges feltétel a szakértőjelöltté váláshoz is.
108. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) preambulumában az „Az említett minőségi változásokat követő elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez.” szövegrész,
b) 62. § (1) bekezdés f) pontjában az „és az etikai eljárási szabályzatot” szövegrész,
c) 66. § (2) bekezdés a) pontja,
d) 70. § (1) bekezdés d) pontja,
e) 70. § (3) bekezdése,
f) 71. § (3) bekezdés f) pontjában az „ , az etikai eljárási szabályzatot” szövegrész,
g) 76. § (1) bekezdés h) pontjában az „és az etikai eljárási szabályzatot” szövegrész,
h) 77. § (6) bekezdésében az „általános elnökhelyettese az etikai bizottság elnöke, a” szövegrész,
i) 40. alcíme,
j) 90. § (3) bekezdésében az „és közzétételre” szövegrész,
k) 91. § (2) bekezdése,
l) 93. § (2)–(4) bekezdése,
m) 110. § (2) bekezdés c) pontjában az „a 93. § (1) vagy (2) bekezdése alapján” szövegrész,
n) 114. § (7) bekezdés b) pontjában az „a 93. § (1) és (2) bekezdése alapján” szövegrész,
o) XII. Fejezete.
Indokolás: A rendelkezés az etikai eljárás megszüntetésével kapcsolatos hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza, valamint a Szaktv. preambulumából hatályon kívül helyezi az igazságügyi szakértésbe és ezáltal közvetetten az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat romboló, mostanra már indokolatlannak tűnő megállapításokra történő utalást. Emellett a Javaslat - szintén jogalkalmazói visszajelzések alapján - hatályon kívül helyezi a Szaktv. azon rendelkezését, amely szerint az igazságügyi szakértő kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha ezt a szakértő a Kamaránál kéri. A Javaslat hatálybalépését követően - az esetleges visszaélések kiküszöbölése érdekében - a Kamarából kilépni szándékozó igazságügyi szakértőnek a névjegyzéket vezető hatóságnál kell majd jeleznie, hogy kéri a törlését a névjegyzékből, és a törléssel a Szaktv. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnik a kamarai tagsága is.
