Az Alkotmánybíróság november 9-én kezdte tárgyalni azt a bírói indítványt, amely a hatályos drogszabályozás alkotmányosságát kérdőjelezi meg. A Fővárosi Törvényszék bírája egyrészt az új pszichoaktív anyagokra, másrészt a kábítószer büntetőjogi fogalmának meghatározására irányuló szabályozást tartja alaptörvény-ellenesnek. Megítélése szerint jelenleg egyetlen adatbázis van a jogalkalmazó segítségére, nevezetesen a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) által vezetett táblázat – írja cikkében az Index.

Ignácz György, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója az előtte folyamatban lévő büntetőeljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll-eljárást kezdeményezett

1. a Büntető törvénykönyv (Btk.) 459. § (1) bekezdés 18) pontjának a)–b) alpontja és 33. pontja, valamint

2. az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény módosításának kihirdetéséről és az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLIV. törvény (Gytv.) alaptörvény-ellenességének megállapítása és azok alkalmazásának kizárása iránt.

Az Alkotmánybíróság elnöke június 28-án szignálta ki az ügyet előadó alkotmánybíróra, és a határozattervezetet először november 9-én tárgyalták az alkotmánybírák.

Az Alkotmánybíróság az elmúlt években már többször foglalkozott azzal, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szabályozása megfelel-e a jogbiztonság követelményének. Az alkotmánybírák legutóbb négy éve, a 3284/2017. (XI. 14.) AB-határozatban foglalták össze az álláspontjukat:

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott jogszabályi rendelkezés megfogalmazásmódja nem gátja annak, hogy a jogalkotó által részletesen meg nem határozott fogalmakat a jogalkalmazók – figyelemmel a természettudományos megalapozást szolgáló szakvéleményekben foglaltakra – tartalommal töltsék ki, illetve értelmezzék. E körben hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy nem jelenti a jogbiztonság sérelmét önmagában az, ha egy, a jogalkotó által újonnan megalkotott norma, fogalom értelmezésében kezdeti bizonytalanság mutatkozik a jogalkalmazók részéről.

Ugyanebben a határozatban, amelyben egyébként elutasították a bírói kezdeményezéseket, azt is megállapították, hogy a szakértői kompetenciába tartozó kérdések megválaszolásánál a bizonytalanság nem a norma határozatlanságából, hanem abból fakad, hogy az újonnan megjelenő, kábítószernek minősülő anyagok hatásmechanizmusa nehezebben azonosítható, mint a régebb óta ismert kábítószereké.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Toxikológiai Szakértői Intézet a főváros XIII. kerületében, a Vágány utca 2. szám alatt 2021. március 20-án. Fotó: Róka László / MTI / MTVA

A 2017-es határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró fűzött különvéleményt. A testület több évtizedes büntetőbírói tapasztalatokkal rendelkező tagja szerint ugyanis meg kellett volna semmisíteni a kifogásolt büntetőjogi rendelkezéseket, mégpedig a jogbiztonságból fakadó követelmények megsértése miatt. Úgy vélekedett, hogy

a büntető jogalkotás nem tudja megfelelő ütemben követni az új típusú kábítószerek megjelenését, és a jogalkotónak megoldást kell találnia ezen esetekre annak érdekében, hogy az új drogokkal összefüggésben is sor kerülhessen a büntetőjogi felelősségre vonásra.

Az Ignácz-féle indítvány újra feladja a leckét az alkotmánybíróknak. A büntetőbíró többek közt azt kifogásolja, hogy a Büntető törvénykönyv a már említett 2020. évi CLIV. törvényre utal, ám a hivatkozott jogszabály nem tartalmazza az új pszichoaktív anyagok jegyzékét. Mint írja, a Btk.-ban rögzített utalást követve kizárólag egy általános definíció ismerhető meg, továbbá az a tény, hogy egy miniszteri rendelet tartalmazza az irányadó listát. Vagyis egyik törvényből sem derül ki, hogy konkrétan melyik joganyag tartalmazza az új pszichoaktív anyagok listaját. 

A Fővárosi Törvényszék bírája szerint a hatályos szabályozás lényegében azonos az 54/2004. (XII. 13.) AB-határozatban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel, mert a Btk. a konkrét joganyag megjelölése nélkül utal a Gytv.-re, amely konkrét joganyag megjelölése nélkül tovább utal egy végrehajtási rendeletre. Ignácz György úgy látja, hogy az új pszichoaktív anyag fogalmát értelmező Btk.-szabály ezért sérti a 2004-es alkotmánybírósági határozatból kiolvasható azon követelményt, amely szerint egy adott bűncselekmény elkövetési tárgyával kapcsolatos keretkitöltő rendelkezéseket közvetlenül a Btk. rendszerébe illeszthető normáknak egyértelműen kell tartalmazniuk.

A bíró alaptörvény-ellenesnek tartja a kábítószer büntetőjogi fogalmának meghatározására irányuló szabályozást is. Szerinte a kábítószerlisták teljes tartalma nem ismerhető meg a Btk. értelmező rendelkezéseiben felhívott összesen hat jegyzékből, ahhoz ugyanis további hét törvény ismerete is szükséges. Ignácz kritikusnak látja a helyzetet:

A büntetőjogi kábítószer-fogalom tartalmának megállapítása a jogi rendszert kezelni tudó szűk kisebbség részére is a végletekig bonyolulttá, mindenki más számára pedig elérhetetlenné vált.

Megítélése szerint jelenleg egyetlen adatbázis van a jogalkalmazó segítségére, nevezetesen a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) által vezetett „A Magyarországon megjelent, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központjának Korai Jelzőrendszerébe (EMCDDA EWS) 2005 óta bejelentett ellenőrzött anyagok büntetőjogi vonatkozású besorolása” című táblázat. Ezt az adatbázist az NSZKK szakértői naprakészen vezetik, ezért az alkalmas a napi jogalkalmazói gyakorlatban felmerülő kérdések megoldására. Az azonban nem igényel különösebb magyarázatot – jegyezte meg –, hogy ez az adatbázis semmilyen formában nem tekinthető jogi normának.