A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének
4/2021. (IX. 12.)
MISZK elnöki határozata
a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara testületi szerve ülésének és tárgyalásának a veszélyhelyzet idején elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartásáról, valamint ülés tartása nélküli döntéshozataláról
A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő határozatot adom ki:
1. Ülés és tárgyalás tartása
1.1. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) testületi szerve (a továbbiakban: testületi szerv)
a) a Skype szoftver bármely operációs rendszerre kiadott, 8.50.0.38 vagy újabb verziója
b) a Microsoft Teams szoftver Windows és macOS operációs rendszerre kiadott 1.2.00.4664 vagy újabb verziója, az iOS operációs rendszerre kiadott 1.0.80 vagy újabb verziója, az Android operációs rendszerre kiadott 1416/1.0.0.2019071503 vagy újabb verziója,
c) a Google Meet azon szolgáltatása, amely a kép- és hang egyidejű rögzítését és mentését az alkalmazáson belül biztosítja,
d) a Zoom Meetings 5.4.2. vagy magasabb verziója
segítségével úgy tarthat ülést, illetve tárgyalást, hogy az, az azon részt vevők részére többlet költséggel nem járhat.
1.2. Az 1.1. pont szerinti ülésen a testületi szerv akkor hozhat döntést, ha biztosított, hogy az ülésen
a) az ülés kezdetén és legalább a szavazások megkezdésekor jelen lévő személyek egyértelmű azonosításához szükséges adatok,
b) a határozati javaslatok, valamint
c) a határozati javaslatokra a részt vevő tagok által leadott szavazatok
egyértelműen és azonosítható módon az alkalmazott elektronikus hírközlő rendszer segítségével vagy más módon rögzítésre kerülnek.
1.3. Az 1.1. pont szerinti ülésre a testületi szerv tagjai személyes megjelenése mellett megtartott ülésre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy
a) az ülésen titkos szavazással határozat nem hozható,
b) az ülésről kizárólag a jegyzőkönyv elkészítése és hitelesítése céljából hang-, illetve kép- és hangfelvétel készülhet, amely más célra nem használható fel,
c) a jelenlét ellenőrzése történhet
ca) úgy, hogy a jelenlévők névsorolvasást követően bekapcsolt kamerával felszólalnak, és erről kép- és hangfelvétel készül, vagy
cb) az 1.2. pont a) pontja szerinti adatok rögzítésére alkalmas más módon, valamint
d) a szavazatok rögzítése történhet
da) úgy, hogy a jelenlévők bekapcsolt kamerával név szerint szavaznak, és erről kép- és hangfelvétel készül, vagy
db) az 1.2. pont b) és c) pontja szerinti adatok rögzítésére alkalmas más módon.
1.4. A testületi szerv, illetve a Kamara elnöke dönthet úgy is, hogy az 1.1. pont szerinti ülésen csak az előterjesztés, illetve határozati javaslat megtárgyalására kerül sor, és a testületi szerv a döntését ezt követően ülés tartása nélkül hozza meg. A határozatképesség szabályait az e pont szerinti ülésre nem, csak az ülés tartása nélküli határozathozatal esetén kell alkalmazni.
1.5. Arról, hogy a fegyelmi vagy az etikai tanács a tárgyalást elektronikus hírközlő eszköz útján kívánja megtartani az idézésben, illetve értesítésben a megjelenésre kötelezetteket, illetve jogosultakat értesíti, és ennek során az 1.4. pontban és 1.7-1.9. pontban foglaltakról tájékoztatja.
1.6. Ha a fegyelmi, illetve az etikai tárgyaláson megjelenésre kötelezett, illetve jogosult az idézés, illetve az értesítés kézhezvételétől számított három munkanapon belül a tárgyalás elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartását kéri, a fegyelmi, illetve az etikai tanács – a részvételre kötelezettekkel, illetve jogosultakkal való egyeztetést követően – dönthet a tárgyalás elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartásáról.
1.7. Kizárás fegyelmi büntetés elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott tárgyalás alapján csak akkor szabható ki, ha a kizárás fegyelmi büntetés kiszabása kötelező. Amennyiben a fegyelmi tanács mérlegelésen alapuló kizárás fegyelmi büntetést kíván alkalmazni, az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott tárgyaláson történt eljárási cselekményeket személyes megjelenés útján megtartott tárgyaláson megismétli.
1.8. Ha a fegyelmi, illetve az etikai tárgyaláson megjelenésre kötelezettek bármelyike a tárgyalás elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartását nem vállalja, vagy a tárgyalást elektronikus hírközlő eszköz útján egyéb okból nem lehet megtartani, a már kitűzött tárgyalást el kell halasztani.
1.9. Ha a fegyelmi, illetve etikai tárgyalást elektronikus hírközlő eszköz útján nem lehet megtartani, a fegyelmi, illetve etikai tanács írásbeli nyilatkozattételre hívja fel azokat, akiket a tárgyaláson meg kívánt hallgatni, és azokat, akik a tárgyaláson nyilatkozattételre jogosultak. Ha az írásbeli nyilatkozatok alapján a tényállás, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelőssége vagy annak hiánya, és a felelősség mértéke teljeskörűen aggálytalanul megállapítható, a fegyelmi, illetve etikai tanács határozatot hoz a rendelkezésére álló iratok alapján, egyéb esetben új tárgyalási határnapot a veszélyhelyzet megszűnését követően tűz.
2. Írásbeli vagy elektronikus hírközlő eszköz útján történő egyeztetés
2.1. A testületi szerv az írásbeli egyeztetést elektronikus levelezésben (a továbbiakban: e-mailben) vagy elektronikus hírközlő eszköz útján folytatja le.
2.2. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt megelőzően a testület szerv elnöke, illetve a helyettesítésére jogosult – a tagoknak és a tanácskozási joggal rendelkezőknek az Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett e-mail címére megküldött e-mailben – írásbeli vagy elektronikus hírközlő eszköz útján történő egyeztetést kezdeményez.
2.3. Az e-mailben zajló írásbeli egyeztetésre a kezdeményező levél elküldésétől számítva legalább két munkanapot kell biztosítani, az elektronikus hírközlő eszköz útján történő egyeztetést pedig legalább két munkanappal a megtartása előtt kell meghirdetni.
2.4. Ha a döntéshozatal halaszthatatlan vagy késedelme elháríthatatlan kárral járna, a testületi szerv elnöke az írásbeli egyeztetés idejét, illetve az elektronikus hírközlő eszköz útján történő egyeztetés meghirdetésének az idejét a szükséges és elégséges mértékben – a tagok egyidejű értesítése mellett – lerövidítheti vagy az egyeztetéstől eltekinthet.
3. Ülés tartása nélküli határozathozatal
3.1. Tíz főnél nem nagyobb létszámú testületi szerv ülés tartása nélkül zárt szavazást nem igénylő döntést
a) e-mailben vagy
b) a Kamara hivatala által rendszeresített elektronikus hírközlési rendszer segítségével
hozhat. Tíz főnél nagyobb létszámú testületi szerv zárt szavazást nem igénylő döntést elektronikus hírközlési rendszer segítségével hozhat.
3.2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatalt – a testületi szerv vezetője a döntés tervezetének a szavazásra jogosultak részére a névjegyzékbe bejegyzett e-mail címére megküldött – e-mailben, és a szavazatok leadására kijelölt e-mail cím, illetve elektronikus hírközlési rendszer elérhetőségének a megküldésével kezdeményezi.
3.3. A döntés tervezetének e-mailben történő megküldése esetén a legfeljebb tíz tagú testületi szerv vezetője vagy az általa megbízott személy telefonon meggyőződik arról, hogy a határozati javaslatot a szavazásra jogosult kézhez vette-e.
3.4. A szavazat e-mailben való leadása esetén a szavazatok leadására kijelölt e-mail címről a feladó részére válaszüzenetet kell küldeni az e-mail megérkezéséről.
3.5. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó szabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani, a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot leadnak, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne (a testületi szerv 50%-a plusz 1 fő) ülés tartása esetén.
3.6. A szavazat akkor érvényes, ha abból és a névjegyzékből egyértelműen megállapítható a testületi szerv tagja személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.
3.7. Ha a döntéshozatal azért nem volt eredményes, mert a határozatképességhez szükséges számú szavazatot a szavazásra jogosultak nem adtak le, az azonos döntési tervezet tárgyában további írásbeli egyeztetés nélkül az eredménytelen szavazás lezárásának a napját követő két munkanapon belül meghirdetett megismételt szavazás a leadott szavazatok számától függetlenül eredményes.
3.8. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított egy munkanapon belül – a testületi szerv elnöke megállapítja a szavazás eredményét, és azt további egy munkanapon belül közli a szavazásra jogosultakkal, valamint az általános szabályok szerint intézkedik a határozat közzététele, illetve címzettekkel való közlése iránt.
3.9. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a döntés meghozatalának a napja a szavazási határidő utolsó napja.
4. Záró rendelkezések
4.1. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
4.2. Hatályát veszti a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara testületi szerve ülésének és tárgyalásának a veszélyhelyzet idején elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartásáról, valamint ülés tartása nélküli döntéshozataláról szóló 3/2020. (XII. 10.) MISZK elnöki határozat.
4.3. Elrendelem e határozat közzétételét a Kamara honlapján.
Budapest, 2021. október 12.
Schváb Zoltán
elnök
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének 4/2021. (IX. 12.) MISZK elnöki határozata
