Elrontotta a szigetelést a kivitelező, emiatt szennyvíz áztatja a falat? Egy mammográfiai vizsgálat során károsodik a mellimplantátum? Nem tartjuk megfelelőnek az adóhatósági ellenőrzés eredményét? Ezek mind-mind olyan esetek, amikor érdemes lehet kikérni igazságügyi szakértők véleményét, amely birtokában akár perre sem kell vinnünk a szóban forgó vitás ügyet – olvasható abban a cikkben, amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre.

Szinte minden soproni emlékezetébe bevésődött az úgynevezett mélygarázs-ügy. Nem csoda. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy a beruházó és a kivitelező vitája odáig fajuljon, hogy végül a legfelsőbb bírói fórumnak kelljen döntenie. A Soproni Önkormányzat és egy gazdasági társaság között 2006-ban létrejött szerződés értelmében a beruházó arra vállalt kötelezettséget, hogy az önkormányzati vagyonnak számító Petőfi tér alá egy többszintes mélygarázst épít, a teret átalakítja, azon parkot létesít. A megállapodás azt is tartalmazta, hogy a mélygarázs a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésével, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel önálló ingatlanként a vállalkozó tulajdonába kerül majd. A beruházó meg is szerezte a szerződés eredményeként létrejövő mélygarázs tulajdonjogát, a terület átengedése ellenében pedig elvégezte a földfelszín rekonstrukcióját, parkosítását. Sopron városa azonban nem sokkal a beruházás befejezése előtt a szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte a bíróságtól. Formai okok mellett arra hivatkozva, hogy a szerződés jogszabályba ütközik, mivel a Petőfi tér az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi, emiatt az önkormányzat és a beruházó közötti megállapodás semmis.

Végül az akkori Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a mélygarázs a város tulajdona, ugyanakkor az önkormányzatnak meg kell állapodnia a beruházóval az addig elkészült építmény áráról, s azt az összeget ki kell fizetnie. Az ár megállapítására a vitázó felek egy igazságügyi szakértőt kértek fel, akinek véleményét elfogadták, így Sopron végül kifizette a beruházót, az ügy ezennel lezárult.

Perdöntő bizonyítékok – per nélkül

Akinek kárt okoztak vagy aki bizonyítani szeretné igazát egy vitában, egy – tőle és a másik féltől is – független szakértő segítségével tud a legbiztosabb, és legtöbbször perdöntő bizonyítékot szerezni. Igazságügyi szakértőt nemcsak bíróság rendelhet ki, hanem bárki kezdeményezheti közjegyzőnél is igazságügyi szakértő kirendelését, ha az érintett kérdésben még nem folyik bírósági eljárás vagy a kérelmezővel szemben büntetőeljárás. A szakértő megállapíthatja a hibát, a kárt, annak összegét, mibenlétét, okait, és olykor a szakvéleményből gyakran egyértelművé válik az is, hogy ki idézte elő az adott problémát, például kinek a hibájából ázik a fal. Igazságügyi szakértő kirendelése abban az esetben kérhető, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, az eljárás produktuma pedig maga az igazságügyi szakértői vélemény.

A közjegyzők tapasztalatai szerint sokféle okból kezdeményezik igazságügyi szakértő kirendelését magánszemélyek vagy cégek. Van, aki csak valamilyen szakmai döntéshez szeretne hiteles támpontot szerezni, de többen vannak olyanok, akik azt akarják megtudni, hogy érdemes-e pereskedniük, míg mások abban bíznak, hogy ezzel elkerülnek egy bírósági eljárást, és gyorsan lezárják a vitát.

Tarolnak az építőipari vitás esetek

Az esetek több mint felében kétségtelenül építőipari viták eldöntését várják a szakértőtől – utalt a mélygarázs-ügyre dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző. Sokszor egy ingatlanban keletkezett kár mértékének és okának megállapításához kérnek effajta, hivatalos véleményt a vitatkozó felek, jellemzően akkor, ha a vállalkozó hanyagul végezte el a munkáját. Előfordul, hogy egy új lakásba való beköltözés után derül ki, hogy pont szemben időközben elkezdtek felhúzni egy épületet, amely elveszi a kilátást – ez is egy olyan eset, amikor a pórul járt lakástulajdonos kérheti a kára megtérítését, s a jogos összeg megállapítását szakértőre bízza. De gyakori, hogy egy ingatlan belterületté nyilvánítása miatt alakul ki olyan polémia, amelynek megnyugtató eldöntéséhez a felek egy pártatlan, hivatalos személyt kérnek fel.

Egy gépkocsiban keletkezett kár megállapítása is nem egyszer megoldhatatlan feladat elé állítja az érintetteket – ilyen esetek is kerültek már számtalanszor az igazságügyi szakértőkhöz. Különösen nagyobb értékű autókkal történt balesetek után szokott előfordulni, hogy a biztosítók nem akarnak fizetni a Casco terhére. Ilyenkor jöhet jól a szakértő, aki részletesen megvizsgálja a baleset körülményeit.

Rendszeresen kérik írásszakértő véleményét arra is, hogy valóban az örökhagyó kézírása szerepel-e a végintézkedésen. De előfordult már, hogy egy szakértő azt a feladatot kapta, állapítsa meg, termékeny-e egy tenyészló, valóban káros-e egy kínai műanyag edény, milyen minőségű egy feketebors termék. Más pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálati eredményét nem tartotta megfelelőnek, és ezért független könyvvizsgáló kirendelését kérte vélt igazának alátámasztására az adóhatósággal szemben.

Az egészségüggyel kapcsolatos viták is mindennaposak. Egy szakértőt egy olyan sajnálatos esetben kérték fel arra, hogy állapítsa meg a felelősséget és az igényelhető kártérítés összegét, amikor egy idős hölgy az otthonában stroke-ot kapott, a mentők bevitték a kórházba, de mire öt óra elteltével elvégezték volna a CT-vizsgálatot, kapott egy újabb stroke-ot, amely viszont már végzetesnek bizonyult.

Tanulságosként említi dr. Szécsényi-Nagy Kristóf azt az esetet, amely során egy hölgy mell-implantátumában okozott kárt a mammográfiai vizsgálat. Először a hölgy arra gyanakodott, hogy a plasztikai sebész nem végezte el jól a munkáját, de az általa felkért szakértő kiderítette, hogy a mammográfiai vizsgálatot végző személy volt gondatlan, mivel nem kérdezte meg, beültettek-e implantátumot, s nem hívta fel a páciens figyelmét, hogy az károsodhat.

Nem érdemes várni a bizonyítékok beszerzésével

Sokszor nem érdemes megvárni a bírósági eljárás kezdetét a bizonyítékok gyűjtésével, mert addigra az időmúlásával sokszor már nehéz kideríteni, hogy például mi okozta a csúszást az építkezésen, vagy milyen minőségű volt egy beépített alapanyag. Ezért, ha nézeteltérés alakul ki az érintett felek között, érdemes időben beszerezni a bizonyítékokat.

Persze a szakértő kirendelésénél azt is mérlegelni kell, hogy mekkora az elszenvedett kár, amelynek a megtérítését kéri valaki, hiszen előfordulhat, hogy többe kerül a leves, mint a hús, azaz olyan magas a szakértés díja, hogy az nem éri meg, olcsóbb, ha a károsult kijavíttatja a hibát.

Valóban előfordulnak milliós, sőt akár többmilliós szakértői díjak attól függően, mennyire bonyolult az eset, az hány szakértő kirendelését igényli, akik az óradíjukat szabadon határozhatják meg, azt egyetlen jogszabály sem korlátozza. Azzal kell számolni, hogy általában legalább 150 ezer forintba kerül egy igazságügyi szakértő megbízása – tájékoztat dr. Szécsényi-Nagy Kristóf.

A közjegyzői eljárásban készített független igazságügyi szakértői vélemény perdöntő lehet. Emellett a tapasztalatok szerint nagy esély van arra, hogy a vitában álló felek peren kívül megegyeznek, és nem húzódik el az ügy. A vétkes fél ugyanis általában a szakértői vélemény ismeretében belátja, nincs értelme egy hosszú perbe bocsátkoznia, aminek a végén még annak költségeit is neki kell állnia. Ilyen esetekben ezért nagyon jelentős mértékű a peren kívüli egyezségek aránya.

Bárki kérhet igazságügyi szakértőt

De hogyan lehet kezdeményezni igazságügyi szakértő kirendelését? Ezt bárki kérheti a közjegyzőnél addig, amíg a kérdésben nem kezdődik meg a kérelmező ellen vagy általa indított valamilyen bírósági eljárás, esetleg a kérdéssel összefüggésben a kérelmezővel szemben büntetőeljárás. Akkor ugyanis már csak bíróság rendelhet ki szakértőt. Az eljárásra a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye, illetőleg székhelye szerinti közjegyző, valamint az a közjegyző illetékes, akinek illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik, vagy dolog található. Az ügyfél nem mondhatja meg, kit rendeljenek ki, azt a közjegyző maga választja ki az igazságügyi szakértők névjegyzékéből. Így lehet ugyanis biztosítani a szakértő objektivitását. A szakértőnek harminc napon belül kell elkészítenie a szakvéleményt, egyszer kérhet ugyanilyen mértékű határidőhosszabbítást. Ha együttműködőek a felek, akkor rövid idő alatt lezárulhat az eljárás, és a közjegyző megküldi a szakértői véleményt. Ha a felek ezután sem tudnak megegyezni a vitájukban, akkor bírósághoz fordulhatnak. Ebben az esetben a korábban kért igazságügyi szakértői vélemény felhasználható, és gyakran perdöntő bizonyíték lesz.