Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download

Mint arról beszámoltunk, szeptember 21-én a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) székházában kamera elé ült a három elnökjelölt: Schváb Zoltán, dr. Szekér Judit és Trenka Gyula. Az elnök személyéről a szeptember 28-i elektronikus tisztújítás során döntenek majd az igazságügyi szakértők. Az elhangzott kérdésekről és válaszokról feliratozott, élő adásszerű videófilm készült, amely megtekinthető az alábbi linken: https://youtu.be/V5bi8E-oYUM.

Az alábbiakban összefoglaljuk az elnökjelöltek szereplését.

1. Milyen változásokat tervez a Kamara életében?

Schváb Zoltán: Lépni kell az indokolatlan fegyelmi ügyek felszámolásában. Az új Pp. előtérbe helyezi a magánszakértői véleményeket, így várhatóan sok kollega kevesebb kirendelést kap. Javítana a PR-tevékenységen, a sajtót rendszeresen meghívná a kamarai rendezvényekre. Elérhetővé tenné anonimizált módon a jó és aggály nélküli szakvéleményeket. Szolgáltató Kamarát szeretne, amely ingyenesen biztosít szabványokat, szakirodalmat. Erősítené a jogi érdekvédelmet.

Dr. Szekér Judit: Pillanatnyilag nem tervezne változást a Kamara életében, hiszen kialakult szervezeti rendszere van. Mindenképpen nagy hangsúlyt fektetne a szakmai bizottságokra és a tagozatokra. Erősíteni kell az érdekképviseletet, változtatni a jogszabályokon, és sokkal jobb és hatékonyabb kommunikációt kellene megvalósítani. Rendkívül alacsonynak tartja a szakértők megbecsülését, amin elsősorban a kommunikációval lehetne segíteni.

Trenka Gyula: Huszonöt éves szakértői múltja alatt a Kamara sok sikert és kudarcot élt meg. Egyetért azzal, hogy az alapok megvannak. Négy pillérre helyezné a következő évek munkáját: szakmaiságra, függetlenségre, együttműködési készségre és bizalomra. Vissza kell térni a gyökerekhez, területi régiókat kell létrehozni, és az elnökhelyettesek régiófelelősök lesznek. A régiókban tartanának elnökségi üléseket, meghallgatva a helyi kollegákat. Fiatalítani kell.

2. Négy éves elnöki ciklust figyelembe véve, milyen eredmények elérését tartja valóságosnak a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, a szakértők életében?

Dr. Szekér Judit: Elsőként a jogszabályi környezetre helyezné a hangsúlyt. A legnagyobb probléma a díjrendelettel van. 2007 óta 4.000 forint az óradíj, ami már akkor sem volt elegendő. A legrövidebb időn belül szeretne ebben eredményt elérni, ahogy kompetenciaügyben is. A szakértői törvényben elsősorban a fegyelmi és az eljárási szabályokat kellene áttekinteni.

Trenka Gyula: Rövid távon be kell vonni a Kamara életébe a vidéki kollegákat. Az óradíjakat a ciklus végéig piaci szintre kell emelni. Határidőre történjenek a szakértői díjak kifizetése, fel kell venni a kapcsolatot az eljáró hatóságokkal. A módszertani levelekkel iránymutatást kell adni a szakértőknek, hogy ne követhessenek el kompetenciavétséget.

Schváb Zoltán: Változtatni kell a megalázó díjrendeleten, a kompetenciarendeleten, amely sok fegyelmi eljárást provokál. Olcsóbbá tenné a szakértővé válást. Szeretné, ha minden, szakértőt érintő jogszabályváltozást csak a Kamarával együttműködve hoznának meg. Rugalmasabbá kell tenni a szakértői vélemények kötelező tartalmi elemeit. Meg kell állapodnunk az ügyvédi kamarával a szakértőket érő alaptalan támadások visszaszorításáról.

3. A Kamara gazdálkodására, vagyonkezelésére vonatkozó elképzelései?

Trenka Gyula: A Kamara gazdálkodása 2016 óta szakszerű és törvényes. Büszke arra, hogy a kezdeményezésére ingyenessé vált a kamarai tagok számára a cégtár és a jogtár. Kapcsolatot kell kiépíteni a társkamarákkal és az egyetemekkel. A kamarán belül létre kell hozni egy helyet, ahol az adatbázisok megtekinthetők.

Schváb Zoltán: Bejelentette, hogy az esetleges elnöki teendőket fizetés és költségtérítés nélkül kívánja ellátni. Híve a takarékos gazdálkodásnak, ezért szeretné, ha a Kamara elnökhelyettese egy pénzügyi-közgazdasági igazságügyi szakértő hölgy lenne. A Kamara gazdálkodása stabil, így megfelelő többletszolgáltatást nyújthatunk a kamarai tagoknak. Ha átlátható Kamarát szeretnénk, akkor a számvizsgáló bizottságnak aktív munkát kell végeznie. Meg kell vizsgálni a vidéki centrumok lehetőségét.

Dr. Szekér Judit: Egyetértett két elnökjelölttársának a felvetéseivel. A Kamara gazdálkodása jó helyzetben van. Ha már kortesbeszédeket tartanak, megjegyezte, ő javasolta, hogy minden kirendelés után ezer forint kamarai költségátalányt kapjon a Kamara. Az a víziója, hogy minél jobban meg tudják emelni a kamarai költségátalányt. A bevételt elsősorban azoknak a szakértő kollégáknak a díjazására költené, akik érdemi munkát végeznek a Kamara keretében. A fejlesztésekhez uniós forrásokat is keresne.

4. Milyen elképzeléseket tart valóságosnak a kompetenciaakadályok kezelésében, az igazságügyi szakértők szakmai színvonalának fejlesztése kérdésében, az igazságügyi szakértők, a MISZK társadalmi elismertségének növelésében?

Dr. Szekér Judit: Igen, komoly problémák vannak már a jogszabályi szintű kompetencia-meghatározásokban is. Nehéz munka lesz, mert a jogalkotással megbízott szervezet nem érzi biztonságban magát ezen a területen. Ezért szakmai támogatást kell adnunk. A szakmai színvonal fejlesztéséhez rengeteg módszertani levélre van szükség. Fejleszteni kell a kapcsolatokat a kirendelőkkel. Az új Pp. kidolgozásakor nem kérdezték meg az igazságügyi szakértők véleményét, mondván, ők csak egy bizonyítási eszköz. Azért kell dolgoznunk, hogy ennél sokkal nagyobb elismerést kapjanak a szakértők.

Schváb Zoltán: Az igazságügyi nyilvántartó rendszerben ma mintegy háromszáz szakterület szerepel. Nem tartja megoldásnak, ha felmerül egy újabb probléma, akkor a szakmai kamarák új kompetenciát hoznak létre. Az sem normális, ha egy lépcső színházban, egy étteremben vagy egy sportcsarnokban van, akkor ahhoz más és más szakterületi jogosultságok tartoznak, miközben mindannyiuknak ugyanaz az alapdiplomájuk. A szakmai színvonal emelését a szakterületi kamarákkal együtt kell elérnünk.

Trenka Gyula: A kompetenciakérdés alapjaiban határozza meg a szakértői társadalom jövőjét. Kompetenciatúllépés miatt támadják a szakértőket, elsősorban az ügyvédek, és a túllépéssel összefüggésben fegyelmi eljárások indulnak. Segíteni kell a szakértőket tájékoztatással, továbbképzéssel a kompetenciakérdések tisztázásában. A jó szakértő folyamatosan tanul, és ebben segíteni kell őket.

5. Miért gondolja, hogy Ön a legalkalmasabb erre a feladatra?

Trenka Gyula: Huszonöt éve igazságügyi szakértő. Olyan elnökre van szükség, aki megélte a kamarai változásokat, végigjárta a ranglétrát, megfelelő tapasztalata van. Csapatban tud gondolkodni.

Dr. Szekér Judit: Olyan személyre van szükség, akinek van vezetői tapasztalata és képessége, képes projektcélokat meghatározni és végrehajtani. Az elnöknek maximálisan elfogadhatónak kell lennie a jogalkotó számára.

Schváb Zoltán: Bízik az érdekérvényesítő képességében. Szakértőtársai kérésére megvédte magát egy sajtócikkben megjelent alaptalan vádaskodással szemben. Bemutatta azt a 2015. július 2-án kelt dokumentumot, amelyben arról értesíti őt az OLAF, hogy az „önt érintő gyanú vonatkozásában szabálytalanság megállapítására nem került sor”.


Videó megtekintése: https://youtu.be/V5bi8E-oYUM

Weboldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezek információkat szolgáltatnak számunkra, hogy elemezhessük oldalaink látogatottságát. Weboldalunk további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.