Február 18-án hét, 25-én pedig további hat szakmai tagozat tartotta meg alakuló ülését Budapesten – közölte Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke. A tagozatok elnököt választottak és tagozatonként öt-öt fegyelmi tanácstagot. – A tagozatok sikeres megalakulásával nagy lépést tett a kamara a szakmaiság megerősítése felé - fogalmazott a MISZK elnöke.
Mint ismeretes, a szakmai tagozatok február 18-án és 25-én tartották alakuló ülésüket Budapesten, Az egyes szakmai tagozatok alakuló ülésen döntenek a tagozat megalakulásáról és a tagozat elnökének megválasztásáról. Február 18-án hét szakmai tagozat alakult meg (zárójelben a megválasztott elnök neve):
közlekedési és az ipari szakmai tagozat (Vida Gábor);
informatikai és hírközlési szakmai tagozat (Máté István Zsolt);
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakmai tagozat (Pataky Károly);
gyógypedagógiai és egyes pszichológiai szakmai tagozat ( Kisházy Gergely);
közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi szakmai tagozat (Trenka Gyula);
kriminalisztika szakmai tagozat (Luczay-Pénzes Attila);
audiovizuális média szakmai tagozat (Dr. Bíró Péter).
Február 25-án további hat szakmai tagozat alakult meg (zárójelben a megválasztott elnök neve):
tűzvédelmi, személy- és vagyon szakmai tagozat (Horváth Gyula);
orvos, egyes pszichológia, biológia szakmai tagozat (Mityók Csaba);
munkabiztonság szakmai tagozat (Dr. Oláh András);
mező- és erdőgazdálkodás szakmai tagozat (Dr. Lévai László);
kulturális szakmai tagozat (Bikás György);
lakás- és építésügy szakmai tagozat (Máté Miklós).
A tagozatok megválasztották a tagozatonkénti öt-öt fegyelmi tanácstagot is. A 2016. évi XXIX. törvény alapján a fegyelmi tanácstagok listája nem hozható nyilvánosságra, de azt a névjegyzéket vezető hatóságnak meg kell küldeni. A tagozatok ezenkívül megalkotják saját ügyrendjüket is.
Agárdi Tamás szerint mérföldkőnek tekinthető, hogy jó hangulatú, konstruktív közegben alakultak meg a szakmai tagozatok, amelyek a jövőben a kamara szakmaiságának a pillérei lesznek. Feladataik közé tartoznak majd - tette hozzá - az adott szakterület szakértői tevékenységének elvi meghatározása, az egységes szakértői működés biztosítása, a minőségbiztosítás, módszertani levelek kidolgozása.