A járványügyi helyzet rákényszerített bennünket a digitális világ használatára itthon, az igazságügyi szakértők körében is. Az online vizsgálatok meglepően gördülékenyen és hatékonyan végezhetők az esetek nagy többségében, azonban vannak olyan helyzetek, ahol csak a személyes vizsgálat jöhet szóba - állítja dr. Somogyi Andrea igazságügyi elmeorvos-szakértő.

Üzleti nyomás és a szakértői felelősség

A COVID-19 egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az életünket március második felétől. A társadalmi és egyéni felelősség miatt a személyes találkozással járó vizsgálatok azonnal leálltak. Ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy a vizsgálatok teljesen mégsem állhatnak le, hiszen ezzel rengeteg ügy megakadna és ellehetetlenülne az igazságszolgáltatás. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a rendőrség és a büntetés-végrehajtás munkája nem állt le a karantén alatt sem, így üzleti nyomás is került a szakértőkre - nem lehetett vizsgálni, az ügyek azonban egyre csak gyűltek!

A rendőrség és a büntetés-végrehajtás sem kapott egyértelmű utasításokat, így volt egy elég feszült időszak a karantén kezdetén. Hiszen gondoljunk csak bele, milyen következményekkel járhat, ha zárt közösségben élő intézményekbe (börtönök, szociális intézmények, kórházak, stb.) esetleges tünetmentes vírushordozóként a szakértő „beviszi” a fertőzést vagy „átadja” a személyes vizsgálat során a vizsgált személynek! Az Alaptörvény rögzíti az egészséghez való jogot, így sem a vizsgált személy, sem a szakértő nem kockáztathat. A rendőrségen vagy a büntetés- végrehajtás intézményeiben zajló vizsgálatok tehát teljes mértékben leálltak a vírus miatt. Mivel az ilyen zárt intézményekben a vírus sokkal súlyosabb pusztításra képes, a szakértők felelőssége óriási volt a kezdeti szakaszban, amikor nem érkezett egyértelmű iránymutatás.

Alkalmazkodni, de hogyan?

A pszichiátriai magánrendelőnkben azonnal áttértünk a telemedicinára. Az így szerzett tapasztalat nagy segítséget jelentett, amikor lehetővé vált az elmeszakértői vizsgálatok online elvégzése. A 74/2020. (III. 31.) kormányrendelet lehetővé tette a távoli vizsgálatot elektronikus eszközökkel, így garantálhatóvá vált, hogy sem a vizsgálat személy, sem a szakértők egészségét nem veszélyeztetjük a vizsgálattal, illetve a vírus terjedését is meggátoljuk. Mivel a hazai BV intézményekben sikeresen akadályozták meg, hogy bekerüljön a vírus - szemben például Nagy-Britanniával, ahol ez komoly problémákat, és veszteségeket okozott - sem a szakma, sem a jogalkotó nem kockáztathatott. Úgy gondolom, hogy reális, a helyzethez jól alkalmazkodó döntés született.

Szakmai kihívások

Az igazságügyi elmeorvos szakértői vizsgálatoknál több kihívással is gyorsan meg kellett birkózni: egyrészt a technikai körülmények másak, mint a páciensekkel, mert a büntetőügyekben két szakértőnek kell bekapcsolódni a vizsgálatba, két helyszínről, hiszen a fizikai távolságot közöttük is be kell tartani. Ez sokszor okoz technikai nehézségeket a heterogén hálózatok és felszerelések, szoftverek miatt. Másrészt, a szakértőknek nem csak a vizsgált személy minden rezdülésére kell figyelni, hanem egymásra is. A másik szakértő reakcióira, gondolatmenetére; arra, hogy ő mit szeretne kérdezni, ő mit vett észre. A szakértőknek közösen kell végiggondolni, hogyan tudják egymást kiegészíteni és így a vélemény kialakításához szükséges információkat begyűjteni és kicserélni, sokszor valós időben, a vizsgálat alatt.

Mik a tapasztalatok?

A vizsgálatot megelőzően részletesen fel kell készülni az ügyből, az irattanulmányozás és iratelemzés fontossága még inkább felértékelődik. A két szakértőnek a vizsgálat előtt is kell beszélnie, hogy maga a vizsgálat már gördülékeny, az egymásra figyelés lehetséges, a másik szakértő gondolatmenete pedig követhető legyen. Vannak olyan járulékos információk, amelyek az online vizsgálat során elvesznek: pl. az alkoholfogyasztásból a csillogó tekintet ugyan látható, de a szag nem érzékelhető, csakúgy, mint a szorongás vagy az ápolatlanság „szaga”. Ezekre egyéb jelekből kell következtetnünk. Vagyis: sokkal intenzívebb, kiélesedett és egyben több irányú figyelem és szakértői jelenlét szükséges, mint a fizikai jelenléttel történő vizsgálat során.

A legfontosabb tapasztalatom az, hogy a vizsgált személyek alkalmazkodnak az új vizsgálati helyzethez és sikerül velük azt a kapcsolatot kialakítani, amely a lelki állapotuk megértéséhez szükséges. Bár hihetetlennek tűnt, de ebben a szokatlan vizsgálati helyzetben is megjelennek heves érzelmi vagy indulati reakciók, mintha a vizsgált személy nem is a monitor előtt ülne, hanem a vizsgáló helyiségben, az asztal túlsó oldalán.

Az elmeorvos szakértői vizsgálatok során előfordul, hogy a vizsgált személy súlyosabbnak szeretné mutatni az állapotát vagy kedvezőbb benyomást, sajnálatot szeretne kiváltani a szakértőben. A másik nagyon értékes tapasztalat az, hogy ezt a kamera szinte azonnal leleplezi, a metakommunikáció hiteltelensége élesen érzékelhető. A vizsgált személy karizmája, meggyőző képessége így csak korlátozottan érvényesül, amely a tisztánlátást nagyban segíti.

Mikor nem lehetséges?

Az eddig elvégzett vizsgálatok értékelhetőek voltak, azonban elképzelhetőnek tartom, hogy vannak olyan esetek, amikor a vizsgálat nem értékelhető: pl. a vizsgálatot ellehetetlenítő technikai nehézségek lépnek fel vagy a vizsgált személy állapota (pl. agyi történésen átesett beszédértés és beszédképzés zavarában szenvedő beteg, nyugtalan, agitált beteg, súlyos szellemi hanyatlásban szenvedő beteg) miatt online módon érdemi információk nem nyerhetők. A vizsgált személy lehet teljes mértékben elutasító is az online vizsgálattal kapcsolatban. Ezeket a helyzeteket felismerve,  a kirendelő felé jelezve, a járványügyi helyzet oldódása után a vizsgálatokat személyes jelenléttel kell elvégezni.

Itt volt az ideje

Összefoglalva: a járványügyi helyzet most rákényszerített bennünket a digitális világ használatára itthon, az igazságügyi szakértők körében is. Az online vizsgálatok meglepően gördülékenyen és hatékonyan végezhetők az esetek nagy többségében, azonban vannak olyan helyzetek, ahol csak a személyes vizsgálat jöhet szóba. Most olyan tapasztalatokra teszünk szert a modern technológiák használatában, amelyeket, mint „jó gyakorlat” a járványügyi helyzet rendeződése után a mindennapokba átvihetünk és ezekkel rugalmasabbá – mind időben, mind térben - és nem utolsó sorban költséghatékonyabbá is válhat az elmeszakértői vizsgálat.

Dr. Somogyi Andrea

igazságügyi elmeorvos-szakértő