Dr. Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke levélben fordult dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, illetve dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez, hogy a veszélyhelyzet során felmerült, az igazságügyi szakértőket, illetve a szakértői tevékenységet érintő problémák megoldására javaslatot tegyen.

A MISZK elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet során hozott intézkedések rendkívül érzékenyen érintik az igazságügyi szakértői társadalmat. A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos, széttartó bírói jogértelmezés alapján például egyes bíróságok a már teljesített szakértői tevékenységért sem állapítanak meg munkadíjat, úgy értelmezik, hogy a díjmegállapító végzések nem emelkednek jogerőre, illetve azok kifizetésére nem kerül sor. Abban az esetben pedig, ha a szakértő díját megállapító végzést az igazságügyi szakértő vagy a felek megfellebbezik, egyes bíróságok gyakorlatában a fellebbezési eljárások sem folynak a veszélyhelyzet ideje alatt. Dr. Agárdi Tamás szerint ezeket a kérdéseket akár elektronikus úton is el lehetne intézni.

A kamarai elnök azt is megemlíti, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet töredékére csökkentette a megbízások és a kirendelések számát. Szerinte nem indokolt az eljárások teljes leállítása, ehelyett a veszélyhelyzet alatt is indokolt lenne minden bírósági eljárást addig elvinni, amíg az tárgyalás nélkül lehetséges, sőt befejezni, ha az tárgyalás nélkül lehetséges. Az igazságszolgáltatás működése érdekében biztosítani lehetne, hogy azok az igazságügyi szakértők, akik tudnak, folytathassák tevékenységüket. Erre azonban a hatályos szabályozás – legalábbis a bírósági és közjegyzői eljárások tekintetében – nem ad lehetőséget.

A veszélyhelyzetben a MISZK legfőbb szervének, a küldöttgyűlésnek az ülése sem tartható meg.

Mindezen problémák orvoslására differenciált intézkedések bevezetése lenne indokolt, hogy a veszélyhelyzet ne okozza az egyébként is folyamatosan csökkenő létszámú igazságügyi szakértői terület egzisztenciális okokból való teljes összeomlását, illetve annak érdekében, hogy ahol csak lehet, az igazságügyi szakértők munkájukkal tudják segíteni az eljárások folytatását.

A Kamara elnöksége ezért kezdeményezi az igazságszolgáltatás, és ezen belül az igazságügyi szakértői tevékenység újraindítását azokon a területeken, ahol ennek a korlátozása jelenleg nem indokolt. A MISZK azt is javasolja, hogy a bírósági és más közhatalmi eljárásokban kivételes jelleggel biztosítsák annak a lehetőségét, hogy a jogszabály alapján egyébként személyes kontaktust igénylő eljárási cselekmények kiválthatók legyenek elektronikus hírközlő eszköz útján vagy írásbeli kapcsolattartással megvalósuló eljárási cselekményekkel, ahol ez lehetséges. A kirendelésre kerülő, illetve a már kirendelt szakértők nyilatkozhassanak, ha a kialakult veszélyhelyzetből fakadó okból, illetve a veszélyhelyzetből fakadó személyes helyzetüknél fogva nem tudják vállalni a szakértői feladat ellátását. Valamennyi eljárásban, de különösen a büntetőeljárásban, megfelelő előzetes bejelentés mellett, nyíljon tágabb lehetőség arra, hogy a szakvélemény elkészítésére nyitva álló határidőt – a veszélyhelyzet által indokolt körben és mértékben – meghosszabbítsák. Az igazságügyi szakértők akkor is legyenek jogosultak a bírósággal és más közhatalmi szervekkel az adott eljárásokban elektronikus úton tartani a kapcsolatot, ha ezt az Országos Bírósági Hivatalnak általános jelleggel nem jelentették be.

Az igazságügyi szakértői hivatásrend egzisztenciális válságának megelőzése, illetve enyhítése érdekében a MISZK elnöksége javasolja, hogy a kisadózó igazságügyi szakértőknek a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig ne kelljen megfizetnie a kisadózó vállalkozások tételes adóját. A nem kisadózó egyéni vállalkozó vagy adószámos magánszemély igazságügyi szakértők a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig a fizetendő bevétel, illetve jövedelem alapú adó mértékét csökkenthessék havi ötvenezer forinttal. A veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig az adó- és járulékmentesség, illetve a kedvezmény tekintetében a legkedvezőbb kategóriára irányadó szabályozás vonatkozzon az igazságügyi szakértőkre, igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett szakértői gazdasági társaságokra és alkalmazottaikra is. Lehetőség szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékon felül az ágazatot ne terhelje az élőmunka után közteherviselési kötelezettség.

A Kamara működőképességének megerősítésére a MISZK elnöksége javasolja, hogy a Kamarában valamennyi személyes kontaktust igénylő eljárási cselekményt el lehessen halasztani, és a megtételükre vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnése után induljanak újra. A Kamara valamennyi szerve legyen jogosult elektronikus hírközlő eszköz útján ülést tartani, illetve ülés tartása nélkül, elektronikus kapcsolattartás útján döntést hozni valamennyi kérdésben, így akár az Alapszabály módosításáról is. Erre különösen azért van szükség – hangsúlyozza a levél –, mert várhatóan a veszélyhelyzet megszűnését követően, ősszel kell elektronikus úton sort keríteni a kamarai általános választásokra, amelynek a szabályrendszerét a Kamara küldöttgyűlése a veszélyhelyzetből fakadó okokból még nem alkotta meg. A Kamara elnöksége gyakorolhassa a küldöttgyűléshez rendelt hatásköröket (például beszámoló vagy a költségvetés elfogadása), illetve a Kamara tagjaira kötelező hatállyal a kamarai szabályzatoktól – akár az Alapszabálytól is – eltérő rendelkezéseket fogadhasson el a veszélyhelyzet időtartamára halaszthatatlan, a járványügyi helyzet által indokolttá tett kérdésekben, illetve olyan ügyekben, amelyek az igazságügyi szakértők terheinek az enyhítését szolgálják. Javasolják, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a fegyelmi és az etikai vétségek elévülése jogszabály erejénél fogva nyugodjon. Halasszák el az igazságügyi szakértők 2020. április 1-i ügyfélkapunyitási kötelezettségét a kormányhivatalok személyes ügyfélfogadásának szünetelésére tekintettel, valamint a személyes kontaktusok megelőzése érdekében. Ez a kérdés az őszi kamarai általános választásokkal együtt kezelendő, hiszen ahhoz ügyfélkapus azonosítás szükséges.

A Kamara elnöke azzal zárja levelét: „Amennyiben úgy ítélik meg, hogy Kamaránk tagjai, képviselői a veszélyhelyzetben szükséges szabályok előkészítésében vagy a veszélyhelyzet kezelésében szakértelmükkel, tapasztalatukkal segítséget tudnak nyújtani, kérem, forduljanak hozzánk bizalommal.”