2020. március 1-jén, életének 73. évében, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt Balsai István, az Alkotmánybíróság tagja, volt igazságügyi miniszter, az első szabadon választott kormány tagja. Minisztersége idején hozták létre többek között az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalát, de alkotmánybíróként is kiemelt figyelmet szentelt az igazságügyi szakértőkre, az igazságügyi szakértői tevékenységre.
Balsai István 1965-ben érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd egy évig a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán volt segédlaboráns. 1967-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1972-ben szerzett jogi doktorátust. Diplomájának megszerzését követően 1972 és 1974 között ügyvédjelölt, majd 1974 és 1990 között a budapesti 21. számú ügyvédi munkaközösség tagja. 1995 és 2007 között magánügyvédként tevékenykedett.
Balsai 1988 szeptemberében lépett be a Magyar Demokrata Fórumba. 1989 és 1990 között az első Országos Választási Bizottság tagja volt. Az 1990-es és az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1990 és 1994 között az Antall-kormány és a Boross-kormány igazságügyi minisztereként dolgozott. 1994-ben és 1996–2003 között a párt elnökségének tagja, 1996-tól 2005-ig az etikai bizottság elnöke volt. Az 1998-as, a 2002-es, a 2006-os és a 2010-es országgyűlési választáson Budapest 2. számú egyéni választókerületében szerzett egyéni mandátumot. 2000 és 2001 között országos alelnöke volt a pártnak. 2004-ben tagja lett a Dávid Ibolya pártelnök kritikusait tömörítő Lakitelek-munkacsoportnak, illetve az ebből kialakult Nemzeti Fórumnak. Az egyre gyakoribb pártharcok következtében 2005-ben kizárták a pártból.
Országgyűlési munkája alatt 1994 és 1996 között az MDF-frakció vezetőségének tagja, illetve 1998 és 2002 között frakcióvezető volt. 2002-ben a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökévé választották. 2004-ben kizárták a frakcióból, majd hat hónapi független képviselői munka után 2005 áprilisában belépett a Fidesz-frakcióba. Bizottsági elnöki posztját 2006-ig megtartotta. A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz színeiben indult és megtartotta egyéni mandátumát. A 2010-es választás után az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, valamint a 2006-os események kivizsgálásával foglalkozó miniszterelnöki megbízott lett.
2011-ben a Fidesz és a KDNP az Alkotmánybíróság tagjának jelölte, majd az Országgyűlés megválasztotta alkotmánybíróvá.
Balsai István igazságügy-miniszteri tevékenysége időszakában (1990–1994) hozták létre az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalát, amelynek neve 2006-tól Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) elnevezésre módosult. 2017-től pedig a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, valamint az ISZKI összeolvadásával alakult meg Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK). Szintén Balsai István minisztersége idején, 1994-ben vonták össze az Igazságügyi Könyvszakértői Irodát és az Igazságügyi Műszaki Szakértői Irodát. A két intézmény jogutódja a Budapesti Igazságügyi Műszaki, Könyv-, és Árszakértői Intézet lett.
Alkotmánybíróként is kiemelt figyelmet szentelt az igazságügyi szakértőkre, az igazságügyi szakértésre. Egyik utolsó, előadó alkotmánybíróként általa jegyzett AB határozat megsemmisítette a Kúria egyik ítéletét, mert a bírósági eljárás során nem vettek igénybe igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot. A 3024/2019. (II. 4.) AB határozat leszögezte: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő állapotjavulás az ellátás csökkentésére kiható olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során önállóan, az érintett személy egyedi helyzetére tekintettel, orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot és bizonyítást igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.
