2019. augusztus 1-jén lépett hatályba a 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet módosítása, amely jelentősen egyszerűsíti az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatását, csökkenti a bürokratikus terheket. Ennek lényege: az év első három negyedévében a szakértőnek csak azt kell beírnia a táblázatba, hogy az adott negyedévben hány darab szakértői véleményt fizettek ki neki, így ennek megfelelően a táblázat számolja ki, hogy mennyi kamarai költségátalányt kell fizetnie a negyedévet követő hónap 20-áig, és csak a negyedik negyedévet követően (január 1-20. között) kell részletesebb adatokat szolgáltatnia a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) felé, de a korábbinál kevesebb sorban. A változásokról Radványi Zoltán, a MISZK elnökhelyettese adott tájékoztatást.

Régi problémánk volt, hogy az adatszolgáltatás olyan adatokat kért, ami nehezen lehetett kigyűjteni, illetve pontosan nem is volt meghatározható – hangsúlyozta Radványi Zoltán. – A korábban hatályos rendeletben levő táblázatban volt két sor „Az előző időszakban befejezett azon ügyek száma, amelyekben a szakértői díj kiutalása vagy megfizetése nem történt meg”, valamint „Az előző időszakban befejezett ügyekhez kapcsolódó ki nem utalt vagy meg nem fizetett szakértői díj (forintban)”. Ez utóbbi sor problémákat vetett fel, mivel az előző időszakban befejezett ügyekhez kapcsolódó ki nem utalt vagy meg nem fizetett szakértői díj csak akkor vált valóssá, ha a díjmegállapító végzés jogerőre emelkedett. Többen jelezték, hogy az ide beírt összeg későbbiekben kevesebb lett, mert a díjjegyzéken beterjesztett díjnál kevesebb került megállapításra, de már nem tudják korrigálni, mivel a bevallási időszak már lejárt. Az ide írt összegek így nem tükrözték a valós tényeket, ebből kiindulva nem bírtak valós relevanciával.

Ez a két sor túlzottan bonyolította az adatszolgáltatást és releváns információt nem tartalmazott, ezért nem láttuk indokoltnak a kitöltését. A „Tárgyidőszakban jogerős vagy véglegessé vált díjmegállapító végzéssel befejezett ügyek száma” pontatlan adatokat tartalmazott, nehéz vagy lehetetlen volt pontosan kitölteni, mivel sok esetben nem küldték meg a jogerős díjmegállapító végzést, csak értesítés érkezett a kirendelő hatóság gazdasági irodájából, hogy a szakértő állítsa ki a számlát.

A 2016. évi XXIX. törvény 2. melléklete, a szakértői nyilvántartás tartalmában nem teszi kötelezővé a díjmegállapító végzés jogerőre emelkedésének időpontját rögzíteni. Ez a sor az alapja (plusz a befejezett magánszakértői vélemények) a kamarai költségátalány megállapított mértékének, de jól látható, nem ad pontos információt. Az is zavart okozott, hogy például csak a következő tárgyidőszakban szereztek tudomást a jogerős díjmegállapító végzés időpontjáról, ami az előző tárgyidőszakba esett. Ekkor javítással akarták korrigálni az előző tárgyidőszakot.

Eddig az alábbi sorokat kellett kitölteni minden negyedévet követő hónap 1-20. napja között (büntetőbírósági eljárás, polgári peres eljárás, közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárás, hatósági eljárás, egyéb, magánszakértői vélemény bontásban):

• Az előző időszakról folyamatban maradt ügyek száma
• Az előző időszakban befejezett azon ügyek száma, amelyekben a szakértői díj kiutalása vagy megfizetése nem történt meg
• Az előző időszakban befejezett ügyekhez kapcsolódó ki nem utalt vagy meg nem fizetett szakértői díj (forintban)
• A negyedévben érkezett új ügyek száma
• A negyedévben befejezett ügyek számaTárgyidőszakban jogerős díjmegállapító végzéssel befejezett ügyek száma
• Tárgyidőszakban kiutalt, vagy megfizetett szakértői díj (forintban)
• Tárgyidőszakban kiutalt, vagy megfizetett szakértői díj (ügyek számában)
• A negyedév végén folyamatban maradt ügyek száma

Dr. Kovács Gábor elnökhelyettes úrral sokat beszélgettünk arról, hogy milyen módon lehetne egyszerűsíteni az adatszolgáltatást - folytatta Radványi Zoltán. - Ő állt elő azzal az ötlettel, hogy legyen két különböző táblázat, amelyből az egyik csak a tárgynegyedévben kirendelés vagy megbízás alapján megfizetett ügyek darabszámát tartalmazza, a másik pedig egy éves adatszolgáltatást.

A részletek pontosítása után született meg a hatályos 13/2016. (VI. 29.) IM rendeletben szereplő adatszolgáltatás, aminek az a lényege: az év első három negyedévében a szakértőnek csak azt kell beírni a táblázat sorába, hogy abban az adott negyedévben hány darab szakértői véleményt fizettek ki neki, így ennek megfelelően a táblázat számolja ki, hogy a Kamara felé mennyi kamarai költségátalányt kell fizetni a negyedévet követő hónap 20-áig. És csak a negyedik negyedévet követően (január 1-20. között) kell részletesebb adatokat szolgáltatni a Kamara felé, de a korábbinál kevesebb sorban (büntetőbírósági ügyek, polgári peres eljárások, közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások, hatósági eljárások, egyéb eljárások, eljáráson kívül adott magánszakértői vélemény bontásban):

• tárgyévet megelőző év végén folyamatban maradt ügyek darabszáma
• a tárgyévben érkezett új ügyek darabszáma
• a tárgyévben befejezett ügyek darabszáma
• a tárgyévben kirendelés vagy megbízás alapján megfizetett ügyek darabszáma
• a tárgyévben kirendelés alapján megfizetett szakértői díj forintban
• a tárgyévben már korábban megfizetett kamarai költségátalány összege forintban.

A táblázat kiszámolja a tárgyév végén folyamatban maradt ügyek darabszámát, illetve azt is, hogy mennyi kamarai költségátalányt kell még a szakértőnek a Kamara felé megfizetni.

Az új adatszolgáltatással megvalósult a könnyebb, egyszerűbb, gyorsabb negyedéves jelentés. Az egy évben egyszeri teljes adatszolgáltatás várhatóan nagymértékben javítja a bejelentési hajlandóságot, a bevallási fegyelmet, és a szakértőink részéről kevesebb időráfordítást igényel. Mindenképpen meg kell említeni dr. Borka Zoltán főtitkár úr hathatós segítségét, hiszen a rendelet hatálybalépését követően, rendkívül rövid időn belül az informatikai szolgáltatónkkal elkészíttette a módosításoknak megfelelő webes táblázatokat, és azok tesztelése, véglegesítése már augusztus második hetében megtörtént.