Koreai adatbázis felhasználásával, nemzetközi protokoll szerint, ujjlenyomatok és fogstátusz alapján azonosítják a május 29-i dunai hajóbaleset áldozatait. Az áldozatazonosító egység bűnügyi helyszínelőkből és nyomozókból, egy igazságügyi orvosszakértőből, valamint igazságügyi fogorvos-szakértőkből áll.
Mint már megírtuk, május 29-én este nem sokkal 9 óra után a Margit hídnál a Viking Sigyn szállodahajóval ütközött a jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó, amely másodpercek alatt elsüllyedt. Hét embert a környező hajókon utazók kimentettek, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták, 21 ember eltűnt. Jelenleg még három dél-koreai állampolgárt keresnek.
A mentés során az egyik legnagyobb kihívást a megtalált áldozatok azonosítása jelenti. A tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítását az Interpol állandó munkacsoportjának része, a DVI végzi, utóbbi hazai egységének pedig ez az első jelentős feladata a tavalyi megalakulás óta. Az azonosítás magyar-dél-koreai DVI-együttműködésben történik. Az áldozatazonosító egység bűnügyi helyszínelőkből és nyomozókból, egy igazságügyi orvosszakértőből, valamint igazságügyi fogorvos-szakértőkből áll. A szakemberek az Interpol standardoknak megfelelően a DVI protokoll mentén közösen elvégzik a katasztrófa helyszíneken a holttestek összegyűjtését, szállítását, nyilvántartásba vételét, illetve feladatuk – a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakértőinek bevonásával – az ismeretlen személyazonosságú holttestek azonosítása is.
Dél-Koreában minden, 17. életévét betöltött állampolgártól ujjnyomatot kell venni. A hajókatasztrófa eddig megtalált áldozatainak ujjnyomatait a magyar DVI-szakemberek veszik le, majd a dél-koreai szakemberek végzik az azonosítást, hiszen csak ők férnek hozzá állampolgáraik nyilvántartásához.
Fogstátusz alapján is zajlik az azonosítási munka, a fogászati csapatot a Bécsben született, de 1989 óta Magyarországon élő Ajang Armin Farid igazságügyi fogorvos-szakértő vezeti.
A DVI elsődleges azonosítói az ujjnyom, a DNS és a fogazat. A Hableány katasztrófájának esetében feltételezhető volt, hogy a DNS és a fogazat játszik majd nagyobb szerepet, mert az ujjnyomok nagymértékben rongálódhatnak a vízben. A koreaiaknak azonban van egy új módszerük, amely szerint akár három hónapig vízben lévő áldozatoktól is lehet ujjnyomatot venni. – Fogászati azonosításnál a korábban kapott fogászati kezeléseket hasonlítjuk össze a megtalált holttest fogazatával (tömés, gyökérkezelés, implantátumok). Nem lehet találni a világon két olyan embert, aki ugyanolyan kezelést kapott – nyilatkozta az igazságügyi szakértő a 168 Óra című hetilapnak, aki hozzátette: a fogzománc a legkeményebb, vagyis legidőtállóbb anyag a testünkben. A fogimplantátumokkal kapcsolatban egy fontos problémára is felhívta a figyelmet a szakértő: – A világon jelenleg nincsenek sorszámozva a fogászati titánium-implantátumok, ezért fogászati kezelésben részesült személy holttestét ez alapján jelenleg nem lehet azonosítani.
