A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) és a MISZK Kriminalisztikai Szakmai Tagozata június 5-én szakmai konferenciát rendezett a Budapest Nemzetközi Oktatási Központban. A rendezvényen többek között a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont (NSZKK) szakértői a poligráf felhasználásáról és az arcképfelismerő rendszer alkalmazásáról, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Szakértői Intézetének munkatársai hangtechnikai, bűnügyi nyelvészeti, fotó-videotechnikai és informatikai témakörökben tartottak előadásokat.
A konferenciát dr. Agárdi Tamás, a MISZK elnöke nyitotta meg. Az elnökségben rajta kívül dr. Borka Zoltán, a MISZK főtitkára és Luczay-Pénzes Attila, a MISZK elnökhelyettese, a Kriminalisztikai Szakmai Tagozat elnöke foglalt helyet.
Dr. Gárdonyi Gergely rendőr ezredes az NSZKK Bűnügyi Szolgáltatási Főosztály tevékenységéről számolt be. A legrégebbi múltra a Poligráfos Osztály tekint vissza, hiszen Magyarországon 1978 óta végeznek a bűnüldözés területén poligráfos hazugságvizsgálatokat. 2016-ban alakult az Arcképfelismerő Elemző Osztály, amelynek fő tevékenységét a hatósági megkeresések alapján végzett arcképelemzési tevékenység képezi. A főosztályvezető reményét fejezte ki, hogy az év végéig meg tudják alakítani a helyszínelő koordinációs csoportjukat is.
Tóth Éva alezredes, az NSZKK Poligráfos Osztályának vezetője azzal kezdte előadását, hogy a hazugság szónak rossz a píárja, pedig egy ember átlag naponta hússzor hazudik. A gyermekeknél – a szocializáció részeként – már ötéves korra kialakul a hazugság képessége. A poligráf valójában nem hazugságvizsgáló gép, csak azokat az élettani jelenségeket mutatja ki, amelyek általában akkor jelentkeznek, ha valaki hazudik. A szakemberek az egyik legmegbízhatóbb módszernek a „feszültségcsúcs-tesztet” tekintik. Ennek lényege, hogy közömbös kérdések közt olyanokat is feltesznek, amelyekre a választ kizárólag a rendőrség és az elkövető ismeri. Tóth Éva szerint a poligráfos elváltozásokat nem a hazugság ténye, hanem a leleplezéstől, illetve annak következményeitől való félelem váltja ki. - Nincs hazugságreakció – hangsúlyozta -, csak félelemreakció van.
Bukta Lajos, az NSZKK Arcképfelismerő Elemző Osztályának vezetője elmondta, hogy 2013-ban vált ketté az állóképek és a mozgóképek elemzése. Előbbi az NSZKK-hoz, utóbbi az NBSZ-hez került. Az arcképelemző tevékenység két fázisban történik: az elsőben az arcképprofilok informatikai rendszer általi összehasonlítása történik meg, majd ezt követően, a második fázisban a kiértékelik az eredményeket. Az arcképelemzők ez év májusában már csaknem 25 millió fotót tartalmazó forrásnyilvántartásból tudtak dolgozni.
Bakos Éva, az NBSZ Szakértői Intézetének megbízott igazgatója közölte: munkatársai okmány-, írás-, nyelvész-, vegyész-, hang-, fotó-videó-, informatikai és hírközlési szakértői területeken végeznek szakértői tevékenységet. Emellett akkreditált szakértői laboratóriumokat működtetnek robbanóanyag analitikai, okmányszakértői és írásszakértői területeken. A biztonsági okmányok előállításával, védelmével összefüggő hatósági jogkör gyakorlása kapcsán megjegyezte, hogy Magyarországon jelenleg több mint nyolcszáz biztonsági okmány van forgalomban.
A konferencián előadást tartott Varga Zoltán, az NBSZ hangtechnikai szakértője, Főző Eszter, az NBSZ igazságügyi nyelvész szakértője, Osztertág János, az NBSZ fotó-videotechnikai szakértője, Morber Szilárd Krisztián, az NBSZ igazságügyi informatikai szakértője, valamint Döme Valéria igazságügyi fegyverszakértő és dr. Tóth István igazságügyi fegyverszakértő is.
