Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (ELTE BGGYK) szakmai munkacsoportja kezdeményezésére február 20-án találkozót tartottak a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) hivatalában az igazságügyi gyógypedagógus szakértő kompetenciakörébe tartozó kérdésekről, valamint az értelmi fogyatékossággal élő személyek gondnokság alá helyezés iránti perében szükséges belátási képesség/elmeállapot vizsgálatról. A szakmai egyeztetésen dr. Agárdi Tamás, a MISZK elnöke mellett részt vett dr. Maléth Anett (ELTE BGGYK), Milánovich Dominika, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa, dr. Pásztor Éva (ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat), dr. Perlusz Andrea (ELTE BGGYK) és Rábel Krisztina igazságügyi gyógypedagógus szakértő (MISZK).

A munkacsoport az egyeztetést azért kezdeményezte, mert az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele az igazságügyi pszichiátriai szakértő vizsgálatáról és véleményéről 2011 óta nem alkalmazható az intellektuális képességzavarral élő személyek belátási képességének vizsgálatára, és azóta sem született korszerű szabályozás. Vagyis immár hét éve nincs alkalmazható módszertani levél (protokoll/iránymutatás/irányelv) az értelmi fogyatékossággal élő nagykorú személyek cselekvőképességének korlátozásának alapját képező

  • belátási képesség csökkent mértéke és tartóssága vizsgálatára,
  • a vizsgálat eljárásrendjére,
  • módszer- és eszközrendszerére,
  • az előzőek alapján megtehető megállapítások menetére.

Márpedig a jogalkotó megköveteli – hangzott el a találkozón –, hogy a szakértő ismertesse az általa elvégzett vizsgálat módszerét, és ha nem is kizárólagosan, de módszertani levelek alkalmazását is előírja. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) 47. § (4) f) pontja a szakvélemény kötelező tartalmaként jelöli meg a módszertani levélre történő utalást, illetve az abban foglaltaktól való eltérést. A szakmai munkacsoport sürgető feladatnak tartja, hogy a Szaktv. 89. § (1) bekezdése szerint a MISZK elnöksége az igazságügyi szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében a tárgykörben mielőbb új módszertani levelet adjon ki.

Milánovics Dominika, a TASZ munkatársa szerint számos olyan gondnoksági perben kérik segítségüket, melyben kifejezetten az igazságügyi gyógypedagógus szakértő kompetenciájára lenne szükség. E perek kapcsán évente mintegy száz szakértői véleményt ismernek meg, és ebben a tárgykörben ingyenes jogi tanácsadást is biztosítanak. Az általuk megismert szakértői vélemények alapján megállapítható:

  • hiányos a vizsgálati módszerek és eszközrendszer leírása,
  • a pontatlan diagnózisok alkalmazása miatt több esetben a szakértői vélemény kiegészítését kell kérniük.

Dr. Pásztor Éva, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat szakértője elmondta, hogy ők teamben végeznek vizsgálatokat és állapot-megismerést, de vizsgálják a környezeti feltételeket is, és a DSM-5-re alapozva folyamatában tekintik át a teljes életutat. Hozzátette: az intervenció iránya és lehetősége a szocioadaptív készségek figyelembevételével történik.

A megbeszélésen felmerült, hogy a gondnoksági perekben mennyiben lehetnek relevánsak az együttes vagy egyesített szakvélemények. Dr. Agárdi Tamás javasolta, hogy a munkacsoport vegye fel közvetlenül a kapcsolatot Kisházy Gergellyel, a MISZK Gyógypedagógia és egyes pszichológiai területek szakmai tagozatának vezetőjével a témát érintő szakmai kérdések egyeztetése céljából. (Időközben dr. Perlusz Andrea révén a kapcsolatfelvétel megtörtént.)

Az egyeztetésen szóba került az igazságügyi szakértő szakterületéről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet, az úgynevezett kompetenciarendelet korszerűsítésének kérdése is. Felvetődött továbbá, hogy a szakmai munkacsoport vállalni tudja-e egy, a hatályos jogszabályokra – különös tekintettel a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló a 2007. évi XCII. törvény rendelkezéseire – és a legkorszerűbb multidiszciplináris megközelítésre, szakmai elvekre és elvárásokra is épülő új módszertani levél tervezetének előkészítését, az arra irányuló szakmai munka koordinációját.

A MISZK álláspontja szerint az új módszertani levél úgynevezett kamarai termékké válhatna, aminek kötelező jogforrási jellegét az adná, hogy az Igazságügyi Közlönyben hirdetnék ki.

Jelenlévők egyetértettek, hogy a problémakör megoldására „igazságügyi gyógypedagógus szakértő” szakirányú továbbképzést kellene indítani, amelynek mintájául az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar „igazságügyi klinikai szakpszichológus” szakirányú továbbképzése szolgálhat.