Creativity

Innovation

Originality

Imagination

 

Salient

Salient is an excellent design with a fresh approach for the ever-changing Web. Integrated with Gantry 5, it is infinitely customizable, incredibly powerful, and remarkably simple.

Download
image

A sürgősségi gyógykezelés alá vont személyek jogorvoslathoz való jogáról született AJB-305/2017. számú ombudsmani jelentéssel összefüggésben kerekasztal-beszélgetést rendeznek április 27-én az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, amelyre Székely László ombudsman meghívta Agárdi Tamást, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökét is.

A pszichiátriai betegek jogait érintő szakmai egyeztetésre meghívást kapott a MISZK elnöke mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és több ismert bíró, pszichiáter és emberi jogi szakértő is.

Az AJB-305/2017. számú ombudsmani jelentésben (a jelentés teljes szövege a mellékletben – A szerk.) feltárt, alapvető jogokkal összefüggő visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében az alapvető jogok biztosa – más intézkedések mellett – felkérte az igazságügyi minisztert: gondoskodjon arról, hogy az igazságügyi elmeszakértők az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet alapján történő oktatásuk során megfelelő képzést kapjanak a munkájuk bírósági eljárásban betöltött szerepének fontosságáról, a szakértői vélemények minimálisan szükséges tartalmi elemeinek köréről.

A jelentés szerint az ombudsman a vizsgálatai során több alkalommal találkozott olyan elmeszakértői véleménnyel, amely nem tartalmazott információt arra nézve, hogy a kérelmezett milyen módon tanúsít veszélyeztető magatartást. A veszélyeztető magatartás tényének rögzítésén kívül konkrét szakmai indokolást kellene a szakvéleményeknek tartalmazniuk annak érdekében, hogy a bíróság megfelelő, megalapozott érdemi döntést hozhasson. A határozatok nem mindig tartalmaznak értékelhető tényállást, az indokolásuk nem felel meg a Pp. vonatkozó feltételeinek. A végzésből megállapíthatónak kellene lennie a kérelmezett pszichiátriai betegségének, illetve annak, hogy aktuális mentális állapotában konkrétan mivel valósítja meg a kérelmezett a veszélyeztető magatartást.

Tekintettel arra – olvasható a jelentésben –, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben a kényszerintézkedés elrendelése súlyos alapjog-korlátozó hatással jár, a hatékony, hozzáférhető és érdemi jogorvoslat biztosítása összetett kérdés. A jogsérelem legjobb esetben is hosszabb idő elteltével kerülhet csak orvoslásra a másodfokú eljárást követően, nagy hangsúlyt kell tehát fektetni az elsőfokú eljárások során arra, hogy a törvényi előírásokat a CRPD (a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi  egyezmény) előírásaival összhangban maradéktalanul betartsák mind az igazságügyi szakértők, mind az eljárást lefolytató elsőfokú bíróság részéről. Ahogyan az egy másodfokú eljárásban született határozatban is olvasható: a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelése a polgári ügyekben eljáró bíróság által alkalmazott legsúlyosabb kényszerintézkedés, amely korlátozza a személyi szabadság és önrendelkezés Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben védett alapjogát.

files/AJB-305/2017.pdf